Pokol B�la

Jegyzetek a transzatlanti uralmi rend ki�p�l�s�r�l

A politikai akaratk�pz�si form�k f�bb kateg�riai az 1800-as �vek v�g�n �s az 1900-as �vek elej�n alakultak ki, �s ma p�rtok, �rdekegyes�letek �s a mozgalmak jelentik a bevett fogalmakat erre. Az �tfog� t�rsadalmi v�ltoz�sok �s a gazdas�gi-politikai szervez�d�sek �j viszonyai azonban azt jelzik, hogy ma m�r b�v�teni kell e kateg�ri�k k�r�t. E tanulm�nyban az ezt c�lz� el�zetes elemz�sek tal�lhat�k �s az �j politikai akaratk�pz�si szintnek alapul fekv� t�k�scsoport szervez�d�sek v�ltoz�sainak felt�rk�pez�se. Jelezni kell persze, hogy ez nagyr�szt m�g munkaanyag, �s csak egy sor tov�bbi rendszeres monografikus feldolgoz�s elemz�se ut�n lehet e k�rd�sk�rt teljesebben k�rbej�rni. E munkaanyag jelleget jelzi a c�mben a “jegyzetek” sz� bev�tele.

I. A glob�lis politika szervez�d�sei

A p�rtok, az �rdekegyes�letek �s a politikai mozgalmak mellett mint �jonnan l�trej�tt, k�l�n politikai akaratk�pz�si formak�nt kell eml�teni a glob�lis politikai szervez�d�seket. Az 1970-es �vek v�g�re l�trej�v� glob�lis gazdas�gi szervez�d�sek �s a p�nzt�ke orsz�ghat�rok k�z� szor�tott mozg�s�nak felszabadul�sa �j helyzetet teremtett a nyugati civiliz�ci�s k�r t�rsadalmaiban, �s a kor�bbi �vtizedekre jellemz� keynesi kapitalizmus helyett a neoliber�lis-monet�ris kapitalista t�rsadalomszervez�d�s v�lt meghat�roz�v� (Gill 2001; van der Pijl 1984, 2001; a p�nzt�ke 20. sz�zad elej�n j�tszott szerep�hez l�sd Hilferding 1959). A szovjet blokk sz�tes�se ut�n az itteni orsz�gok, k�zt�k Magyarorsz�g is, m�r ebbe az �talakult nyugati civiliz�ci�s k�rbe csatol�dtak be. Az �talakult kapitalista szervez�d�s egyik legfontosabb elt�r�se a kor�bbit�l abban �ll, hogy az egyes �llamok t�rsadalomszervez� �s ellen�rz� szerepe visszah�z�dott, �s hely�t egy sor helyen a piaci szervez�s vette �t. A piaci szervez�d�s er�i pedig d�nt�en glob�lis szinten, az �llamok hat�rait �tszelve alak�tott�k ki m�k�d�si mechanizmusaikat, �s nemzetk�zi szervezetek illetve erre ir�nyul� nemzetk�zi szerz�d�sek r�v�n kiszabad�tott�k magukat az egyes �llamok ellen�rz�se al�l. Ez a v�ltoz�s egyr�szt megn�velte azoknak a szervez�d�seknek a szerep�t, melyek m�r kor�bban is l�teztek a glob�lis t�k�s csoportok egy�ttm�k�d�si form�ik�nt, m�sr�szt  �jak j�ttek l�tre. N�zz�k meg k�zelebbr�l ezeket a szervez�d�seket, �s azt, hogy mi�rt nem lehet besorolni ezeket egyszer�en az egyes orsz�gok politikai rendszereiben megtal�lhat� form�k (p�rtok, �rdekegyes�letek, mozgalmak) keretei k�z�.

A legfontosabb glob�lis politikai szervez�d�seket a davosi Vil�ggazdas�gi F�rum, a New York k�zpont� Trilater�lis Bizotts�g, a Bilderberg Csoport, a p�rizsi Nemzetk�zi Kereskedelmi Kamara, �s a V�llalkoz�k Eur�pai Kerekasztala jelenti, de az ezek �ltal szervezett t�bb ezer milli�rd doll�ros p�nzt�ke �s vel�k �sszefon�d� transznacion�lis v�llalatbirodalmak mellett olyan kisebb “oldal�gak” is ide tartoznak, mint a Soros-Alap�tv�nyok glob�lis h�l�zata �s az e k�r�l ki�p�lt sok-sok orsz�got �tfon� int�zeth�l�zatok, mint pl. a Ny�lt T�rsadalom Int�zet-h�l�zat. Ezeket a szervez�d�seket nem lehet p�rtoknak tekinteni, nem lehet mozgalmaknak vagy �rdekegyes�leteknek sem, noha egyes r�szeik szervez�sek�nt ideiglenesen felhaszn�lhatj�k e form�kat is. Szervez�d�s�k �tfog� eg�sze azonban m�s logika alapj�n m�k�dik, �s m�s �sszetev�ik vannak, mint az el�bb eml�tett form�knak.

Alapvet� jellemz�j�k, hogy a nagy p�nzt�ke felett rendelkez�k sz�k csoportjai szervezik, �s az, hogy t�bb orsz�gban egy�ttesen �p�tik ki forr�saikat �s egyes r�szeiket. Vagyis m�g a politikai akaratk�pz�s t�bbi form�ja a demokratikus elven, a meggy�z�sen, �s az �gy nyert tags�gon, illetve szavaz�b�zison nyugszik, �s �gy nyeri el erej�t, addig ez a szervez�d�si forma k�zvetlen�l a p�nzt�k�sek �s az �ltaluk ellen�rz�tt v�llalkoz�i t�ke erej�n, �s ezen kereszt�l l�p be a t�rsadalom feletti ellen�rz�s�rt foly� politikai k�zdelmekbe. Ebben az esetben teh�t a politikai alrendszer elk�l�n�l�se csak r�szleges, �s e szervez�d�si form�n�l az er�t nem a szavazatszerz�s logik�ja adja, hanem a p�nzt�ke maga, �s ennek r�v�n - a t�megm�diumok �s a szellemi szektorok r�szleges ural�sa nyom�n - szerzik meg a k�zv�lem�ny t�mogat�s�t, amennyiben egy�ltal�n sz�ks�ges ez a piaci ellen�rz�sen t�l. Kiss� sematikusan felrajzolva e szervez�d�sek m�k�d�s�t, azt lehet mondani, hogy a p�nzt�k�s csoportok egyes tagjai, mintegy munkamegoszt�sk�nt, a p�nzt�ke �s az ezzel �sszefon�dott v�llalkoz�si t�ke operat�v m�k�dtet�se helyett e t�k�scsoportok t�rsadalomszervez� feladataira szakosodnak, �s a glob�lis m�k�dtet�shez sz�ks�ges folyamatos egyeztet�-tan�cskoz� tev�kenys�get l�tj�k el (Apeldoorn 2001). Az �ri�si t�keer� lehet�v� teszi, hogy a t�rsadalomszervez�shez sz�ks�ges szakos�tott t�rsadalomtudom�nyi int�zeteket (k�zgazdas�gi, politol�giai szociol�giai, alkotm�nyjogi stb.) m�k�dtessenek, alap�tv�nyaik k�r� szervezett �szt�nd�jh�l�zatokat �p�tsenek ki, �s ezzel az egyetemi-tudom�nyos szektor kutat�i �s professzori g�rd�j�nak egy r�sz�t bekapcsolj�k tev�kenys�g�k seg�t�s�be. Mindezek mellett a t�megm�diumok nagy r�sz�nek p�nz�gyi ellen�rz�s�k al� von�s�val egy �tfog� k�zv�lem�ny-form�l� g�pezetet tudnak teremteni. Ezen az �ton bizonyos fokig a demokratikus elven szervezett p�rtokat is az ellen�rz�s�k al� tudj�k vonni, mert t�megm�diumaik �s v�lem�nyform�l� seg�dcsapataik r�v�n “szalonk�ptelenn�” tudj�k tenni azt a p�rtot, illetve a p�rtoknak azokat a vezet�it, akik komolyabb m�don vesz�lyeztetn�k korm�nyra jutva a monet�ris-neoliber�lis mechanizmusokon kereszt�li hegem�ni�jukat. A neo-gramsci�nus terminol�gi�ban ez a szervez�d�s a glob�lis p�nzoligarchia �s az egyes orsz�gokban lev� “organikus �rtelmis�gi” csoportjainak egy�ttes�t jelenti, �s a h�tk�znapi sz�haszn�latban a balliber�lis �rtelmis�gi k�r�ket �rtik e p�nzoligarchia “organikus �rtelmis�gi” csoportjai alatt.

E glob�lis politikai szervez�d�sek a monet�ris-neoliber�lis kapitalizmus l�trej�tt�nek v�gs� szakasz�ban, az 1980-90-es �vekben el�rt�k, hogy n�h�ny nagy nemzetk�zi szervezet: a Vil�gbank, a Valutaalap �s a Vil�gkereskedelmi Szervezet (WTO) olyan szab�lyoz�kat alak�tsanak ki, melyek a glob�lis p�nzoligarchia m�k�d�si felt�teleit t�kr�zik, �s az ezekkel szembefordul� �llamok form�lis szankci�k kiszab�sa al� ker�lnek. E mellett a transznacion�lis v�llalatok termel�sben �s az �let t�bbi ter�let�n j�tszott egyre n�vekv� szerepe hegem�n poz�ci�t biztos�t a glob�lis p�nzoligarchia csoportjainak. Ezent�l az, hogy egy-egy orsz�gb�l akad�lytalan kivonul�si lehet�s�g�k van - �s ez a termel�s �s az �ltaluk szervezett szektorok jelent�s m�k�d�si zavaraihoz vezetne -,  leb�n�tja a vel�k szembeni ellen�ll�st (McMichael 1995; Ross 1995; Hellyer 1998) De a legt�bb eur�pai �s amerikai orsz�gban a t�megm�diumok �s a v�lem�nyform�l�s eszk�zeinek e p�nzt�k�s csoportok kez�ben �sszpontosul�sa am�gy is nehez�ti a glob�lis p�nzoligarchia elleni fell�p�s megszervez�s�t. E szervez�d�s cs�cs�n �llnak az eml�tett glob�lis politikai szervez�d�sek, a Bilderberg Csoport, a Trilater�lis Bizotts�g, a Vil�ggazdas�gi F�rum, �s oldal�gaik, mint a Soros-Alap�tv�ny-ok �s int�zeteik h�l�zatai (l�sd Peters 2000; Robinson/Harris 2000, magyar nyelven Drabik 2001, kor�bban Mills 1972). Az a p�rt vagy p�rtvez�r, amely komolyabb m�rt�kben vesz�lyeztetn� hatalmi elk�pzel�seiket, a t�megm�diumok �s az e k�r�l szervezett szellemi k�r�k (egyetemi emberek, �r�k, sz�n�szek, jog�szok, humorist�k stb.) seg�ts�g�vel mint sz�ls�s�ges, rasszista, populista stb. ker�l �br�zol�sra, �s a k�zv�lem�nyben �gy hiteltelenn� t�ve es�lytelenn� v�lik a parlamenti vagy m�s v�laszt�sokon. Az eddigi tapasztalatok szerint ez rendszerint az adott politikai p�rt vagy annak megt�madott r�sze marginaliz�l�d�s�hoz vezet, �s nem lesz es�lye nagyobb parlamenti p�rtt� v�l�shoz  

A differenci�l�dott politikai logika �s a demokratikus politikai form�k - p�rtok, �rdekegyes�letek �s mozgalmak - mellett teh�t ezekre a politikai szervez�d�sekre is figyelni kell a politol�giai elemz�sekben. Ennek egyik el�k�rd�se, hogy milyen f�bb csoportok, �sszefon�d�sok �s ellent�tek vannak az eur�pai-amerikai t�k�s szervez�d�seken bel�l, �s mik�nt alakultak ezek az elm�lt �vsz�zadban. A tanulm�ny tov�bbi r�sz�ben ehhez most Kees van der Pijl elemz�s�t foglaljuk �ssze (l�sd Pijl 1984), �s egy tov�bbi tanulm�nyban ezt majd Henry Coston nagy m�v�nek elemz�seivel a nemzetk�zi bank�rcsal�dok elm�lt h�romsz�z �ves fejl�d�s�r�l, illetve Caroll Quigley-nek az angol-amerikai bankt�k�s csoportok politikai tev�kenys�g�r�l sz�l� elemz�s�vel szeretn�nk �tk�ztetni (l�sd Coston 1989; Quigley 1966).

II. Kees van der Pijl �s a transzatlanti uralkod� csoportok

A neogramsci�nus politikatud�s 1984-ben dolgozta fel egy r�szletes monogr�fi�ban az 19. sz�zadi angol vil�guralom �talakul�s�nak folyamat�t �s az amerikai vil�guralmi dominancia l�trej�tt�t az els� vil�gh�bor� ut�ni �vekt�l eg�szen az 1970-es �vek v�g�ig. N�zz�k meg, hogy az � elemz�s�ben milyen f�bb �sszefon�d�sok �s szemben�ll�sok rajzol�dnak ki az eur�pai-amerikai t�k�svil�g szervez�d�s�ben.

Az angol t�ke er�teljes belefon�d�s�t az amerikai iparfejleszt�sbe a nagy vas�t�p�t�sek m�r az 1860-as �vek v�g�t�l l�trehozt�k. Ez �ri�si piacot jelentett az angol ac�lipar sz�m�ra, �s ezen t�l is nagy profittal j�r� t�kebefektet�seket tett lehet�v� a gyarmatbirodalomb�l felhalmozott angol t�ke hasznos�t�s�ra. Ennek szervez�s�t eleinte a londoni Barings-bankh�z vezette, de az 1880-as �vekt�l a new yorki J. P. Morgan vette �t. Az � felfut�sa 1871-t�l kezd�d�tt, amikor apj�t�l, egy Londonban sz�kel� amerikai befektet� t�rsas�g t�rstulajdonos�t�l �tvette tulajdonr�sz�t, �s a Drexler-csal�d vagyon�nak kezel�jek�nt amerikai korm�nyk�tv�nyek elhelyez�s�t kezdte koordin�lni Eur�p�ban. Kor�bban ez a frankfurti bank�rcsoportok �s k�pvisel�j�k Jay Cooke kez�ben volt, de az ut�bbi bankcs�dje ut�n a szabadd� v�lt ter�letre sikeresen tudott bet�rni J. P. Morgan. Ezut�n �tvette a New York-ban �p�l� k�zponti vas�t egyik vezet�i hely�t, �s ennek r�szv�nyeit sikeresen tudta az angol befektet�knek eladni.  Ezzel az amerikai �llamk�tv�nyek �s a vas�ti r�szv�nyek eur�pai forgalmaz�sa ter�n k�zel monopolhelyzetbe ker�lt, �s az ekkor felfut� vas�t�p�t�sekhez sz�ks�ges t�kemozg�sok f� szervez�j�v� v�lt a new yorki bankh�za, �s ennek londoni testv�rszervezete. Ezzel a tev�kenys�g�vel �s ennek tov�bbi kiterjeszt�s�vel 1913-ra m�r az USA nem hivatalos k�zponti bankja lett, �s az ekkor l�trehozott Federal Reserve System (Fed) tulajdonk�ppen ezt a st�tust vette el t�le, vagy pontosabban: mivel a Fed is a legnagyobb amerikai mag�nbankok tulajdon�ban volt, kellett megosztoznia J. P. Morgan-nak m�s bankh�zakkal az amerikai p�nzrendszer kezel�s�ben. Az ugyanebben az �vben meghalt J. P. Morgan ut�dja az ifjabb J. P. Morgan, �s a bankh�zban r�sztulajdonos Charles Lamont lett, akik az els� vil�gh�bor� alatt az f� s�rget�ik voltak az amerikai beavatkoz�snak az angolok oldal�n, �s egyben az angolok fel� - majd a vil�gh�bor� ut�n a t�bbi nagy kontinent�lis orsz�g fel� - a Morgan-bankh�z volt az egyik legnagyobb h�bor�s hitelny�jt�, mindezt persze korm�nygaranci�val.

A Morgan-bankh�zzal �s a k�r�l�tte csoportosul� m�s bankokkal az amerikai bankt�ke angol ir�nyzata szervez�d�tt meg, m�g a n�metek ir�ny�ban a Kuhn and Loeb-bankh�z volt a k�zponti szervez�. Ennek tulajdonosai a n�met-zsid� bank�rcsal�dok, a Warburgok �s a vel�k �sszefon�dott Jacob Schiff bank�rcsal�d voltak, akiknek a tulajdonukban az egyik legnagyobb n�met bank, a Warburg-bank volt Hamburgban, �s a franfurti bank�rk�r�kkel �sszefon�dva alkottak egy nagy p�nz�gyi h�l�zatot. De a n�met zsid� bank�rk�r�k�n t�l is behatolt az Egyes�lt �llamokba a n�met bankt�ke illetve az �ltala szervezett nagyv�llalatok, �s jellemz� a gazdas�gi k�zdelmekre, hogy a Morgan-Bankh�z 1892-ben az�rt alap�totta a General Electric Company-t, hogy a Henry Villard-ot, a Deutsche Bank �s a Siemens amerikai k�pvisel�j�nek poz�ci�it megingass�k a felfut� villamoss�gi ipar�gban. (A Deutsche Bank - az ut�bbi �vsz�zadban folyamatosan a legnagyobb n�met bank, amely f�ggetlen tudott maradni a harcok ellen�re az amerikai �s az angol bankt�k�t�l - eredetileg a rom�niai olajkitermel�sek �s tov�bbi olaj�zletek r�v�n halmozta fel t�k�j�t az 1800 �vek k�zep�t�l).

A Morgan-bankh�z angol �s a Kuhn and Loeb-bankh�z n�met ir�nyults�g� p�nz�gyi-v�llalkoz�i k�reinek szemben�ll�s�t �s er�poz�ci�ikat m�dos�totta, hogy az 1900-as �vek elej�n a Rockefeller-csoport, amely az amerikai olajfelt�r�sok �s kitermel�sek k�zponti v�llalati birodalm�nak tulajdonosak�nt kev�sb� a bankt�k�ben, mint ink�bb a termel�t�ke m�k�dtet�s�ben volt j� ideig otthon, egy id� ut�n a bankszektorba is besz�llt, �s a Chase Manhattan Bank megszerz�s�vel - amely kor�bban a a Kuhn and Loeb ellen�rz�s�ben volt -  egyik k�zponti bankh�zz� is v�lt. Ek�zben a Kuhn and Loeb csoporttal �sszefon�dva a Rockefeller-csoport az egyik legsikeresebb amerikai t�k�scsoportt� v�lt. Ez az er�csoport-megoszl�s egy �j mozzanatot vitt be a Morgan-csoport angol �s a Warburg-csal�d n�met ir�nyults�ga �s szemben�ll�sa mell�. A Rockefeller-csport vezet�i ugyanis ezekkel az alapvet�en p�nzt�ke-h�tter� �s szeml�let� csoportokkal szemben a termel�t�ke ir�ny�t�s�val szocializ�l�dtak, �s �gy, m�g a bank�rszeml�letben mindig a szabad t�kemozg�s, liberaliz�l�s �s az �llam visszaszor�t�sa a k�zponti k�vetel�s, addig a termel�t�ke szeml�let�ben a termel�shez sz�ks�ges stabilit�s �s kisz�m�that� keretek garant�l�s�ra a nagyobb �llami szerepv�llal�st �s a szabadpiaci keretek korl�toz�s�t emelik ki. Ez a szeml�let fontos volt az 1930-as �vekt�l a New Deal-f�le ir�nyv�lt�sban, mely a kor�bbi amerikai �llami politika szabadpiac-p�rtis�ga �s liberalizmusa helyett az �llami szerepv�llal�st �s a szab�lyozott t�rsadalmi �llapotokat r�szes�tette el�nyben. Ezzel egy�tt a Rockefeller-csoport k�z�ppontba nyomul�sa a kor�bbi, tiszt�bban a bankt�k�scsoportok uralta amerikai k�lpolitika angol ir�nyults�g�t is cs�kkentette egy id�re.

Az angol bankt�ke azonban nemcsak az amerikaival fon�dott �ssze, hanem m�r kor�bban a holland p�nz�gyi csoportokkal is, �s a holland bankt�ke nagym�rt�kben r�szt vett a 19. sz�zadi amerikai iparfejleszt�sekben �s t�kebefektet�sekben is. A nagy gyarmati h�tt�rrel �s innen hatalmas forr�sokkal rendelkez� holland p�nz�gyi csoportok m�r az angol gyarmatok forr�sainak kiakn�z�s�ba is k�z�sen sz�lltak be az angol csoportokkal, �s ha az angol bank�rk�r�k dominanci�ja mellett is, de ez a k�z�s kiakn�z�s eg�szen az 1900-as �vek k�zep�ig tartott. Amszterdam volt a t�kek�rforg�s k�zpontja Anglia �s India k�z�tt, �s k�s�bb az angol-amerikai t�kek�rforg�sban is r�szt vett a London City mellett. Jellemz� m�don a holland bankt�ke egy�ltal�n nem vett r�szt a hazai holland iparfejleszt�sben, �s a sokkal nagyobb haszonnal j�r� gyarmati kereskedelemben v�llalt szerepet, �s amint a holland dominancia hely�t az angol vil�guralom vette �t, t�r�s n�lk�l tudott egy�ttm�k�dni az angol kereskedelmi �s bank�rk�r�kkel, illetve ezekkel egy�tt hozott l�tre multinacion�lis v�llalkoz�sokat (pl. Royal Dutsh Shell, vagy k�s�bb az Unilever).

A francia p�nz�gyi k�r�k - elt�r�en az angol-holland bank�rcsoportokt�l - nem az amerikai �s a tengerent�li gyarmatok kiakn�z�sa fel� fordultak, hanem Eur�pa keleti r�sz�n l�v� lehet�s�gekre �sszpontos�tottak. Oroszorsz�gba ir�nyul� p�nz�gyi export f� k�pvisel�i az 1870-es �vekt�l a franci�k �s a belg�k voltak. A franci�kn�l k�t nagy bank�r-csoport versengett egym�ssal, a Rothschild-ok a “Bank de Paris et de Pays-Bas” (r�vid�tve: Paribas) k�r�l csoportosulva, �s a protest�ns p�nz�gyi csoportok a Bank del’Union parisienne (vagy r�vid�tve: BUP)  k�z�pponti szerep�vel. Mind a kett�re jellemz� volt, hogy szemben az angol-holland-amerikai bank�rk�r�k tiszt�bb bank�rszeml�let�vel az itteni k�r�k jobban belemer�ltek a termel�t�ke m�k�dtet�s�be, �s er�sebben az �llami szerepv�llal�s mellett �s ennek szab�lyoz�s�t v�llalva, t�mogat�s�t s�rgetve m�k�dtek. �pp ez�rt a kock�zatos beruh�z�sokban vagy a t�volabbi ter�letek bizonytalan felt�telei mellett nem v�llalkoztak befektet�sekre, innen van a biztosabb eur�pai terepen mozg�shoz k�t�tts�g�k is. �m �gy a nagy haszonnal j�r� fejleszt�seket �s gyarmati kiakn�z�sokat az angol-holland p�nz�gyi k�r�k gy�jt�tt�k be, �s a 20. sz�zadban l�trej�v� dominanci�jukhoz a francia t�k�s csoportokkal szemben ez is hozz�j�rult.

Az angol-amerikai-holland bankt�k�s csoportok �sszefon�d�s�nak meg�rt�s�hez ki kell t�rni egy koordin�l� szervezet l�trej�tt�re is. A b�r h�bor� k�vetkezm�nyei �s az ennek kapcs�n ki�lesedett angol ellent�t N�metorsz�ggal �s Franciaorsz�ggal arra k�nyszer�tette Angli�t, hogy amerikai k�lcs�nh�z folyamodjon (eddig �pp ford�tva volt), �s ennek kapcs�n tudatoss� v�lt az angol p�nz�gyi �s politikai k�r�kben Anglia sebezhet�s�ge, illetve az eur�pai nagyhatalmakhoz feln�tt Egyes�lt �llamok ereje. Ebben a szellemi l�gk�rben alap�totta meg Cecil Rhodes, a d�l-afrikai �rck�szletek kiakn�z�s�val d�sgazdagg� lett v�llalkoz� 1881-ben a “Round Table” szervezet�t mint titkos t�rsas�got, melynek c�lja az angol nyelv� vil�g - benne az Egyes�lt �llamok - �sszefog�sa volt a brit vil�guralom fenntart�s�ra. Cecil Rhodes hal�la ut�n a hatalmas �r�ks�g�re t�maszkodva Alfred Milner vitte tov�bb a t�rsas�g szervez�s�t, �s egy sor Round Table csoportot hoztak l�tre az USA-ban �s az angol akkori gyarmatokon (l�sd Eringer 1980). A k�zponti gondolatuk az volt, hogy az angol vil�g domin�ns szerep�hez nem el�g t�bb� az angol birodalom �s annak forr�sai, hanem az Egyes�lt �llamokkal �sszefogva a t�gabb vil�gban kell olyan szervez�d�seket l�trehozni, melyek biztos�tj�k dominanci�jukat. Ez volt az “atlanti gondolat” els� megfogalmaz�sa �s �rtelme, melyb�l k�s�bb az “atlanti uni�”, a “transzatlanti katonai t�mb” eszm�je, vagy egy ideig az Eur�pai Egyes�lt �llamok l�trehoz�s�nak eszm�je is t�pl�lkozott.

 Az els� vil�gh�bor� ut�ni b�keszerz�d�sek k�t�s�re a Round Table-csoportok angol �s amerikai k�pvisel�inek eg�sz h�l�zata jelen volt a b�keszerz�d�sek megfogalmaz�s�n�l, �s az itteni deleg�tusaik hozt�k l�tre m�g Versailles-ben az Institute of International Affairs szervezet�t, amely k�s�bb mint ikerszervezet Londonban Royal Institute of International Affairs �s New York-ban Council on International Relation n�ven folytatta tev�kenys�g�t.  A deleg�tusok k�z�tt a szervezet l�trehoz�ja k�zvetlen�l Lionel Curtis, egykori angol d�l-afrikai tisztvisel� volt, aki a Round Table csoportok sokas�g�t hozta l�tre kor�bban az angol dom�niumokon �s az USA-ban. (K�zvetlen finansz�roz�juk a Rhodes-vagyon mellett az Astor-csal�d �s Abe Bailey volt, �s az Astor-csal�d birtoka Cliveden-ban v�lt a Round Table h�l�zat legfels� vezet�inek tal�lkoz� hely�v�.) J. P. Morgan �s az ifjabb Morgan, illetve partner�k, Charles Lamont is akt�v tagja volt a Rhodes-csoportoknak, �s ezen kereszt�l az angol-amerikai bank�rk�r�k �sszefon�d�s�ban �gy is vezet� szerepet j�tszottak.

�rdemes kit�rni az amerikai t�k�s csoportokon bel�li t�r�svonalakra, mert ezek fontos szerephez jutottak az els� vil�gh�bor� ut�ni amerikai k�lpolitikai ir�nyults�g meghat�roz�s�ban. A f� t�r�svonal itt, amely r�szben a demokrata �s a republik�nus szemben�ll�sok alapj�t is meghat�rozza, a New York k�zpont�, keleti parti bankt�ke �ltal uralt csoportosul�s �s a nyugati parti konzervat�v, termel� t�k�t m�k�dtet� csoportok k�z�tt h�z�dik. M�g az amerikai bankt�ke mindig az USA k�lf�ldi ir�nyults�g�t �s az otthoni illetve a nemzetk�zi viszonyok liberaliz�l�s�t t�mogatta, a konzervat�v termel� t�k�s csoportok az izolacionalizmust, a befel� fordul�st �s a fenn�ll� �llapotok garant�l�s�t v�rta el az amerikai korm�nyzatt�l. Ezt a kett�oszl�st sz�nezte a 20. sz�zad elej�n a d�li mez�gazdas�gi t�k�scsoportok be�ll�totts�ga, amely az �szaki �llamok ipari t�k�s csoportok nyom�s�t�l �s az ezek �ltal r�k�nyszer�tett egyenl�tlen cser�t�l a nemzetk�zi nyit�s r�v�n igyekezett  szabadulni, �s a d�li �llamok szellemi l�gk�r�ben ez egy saj�tos internacionalizmust hozott l�tre, amely persze gy�keresen k�l�nb�z�tt a bankt�k�s csoportok internacionalizmus�t�l. A d�li �llamok internacionalizmus�nak ebben a l�gk�r�ben er�s�d�tt meg a nemzetk�zi �let olyan alak�t�s�nak eszm�je, amely a kialakult befoly�si �vezetek helyett a nemzeti �nrendelkez�st a vil�g minden n�pe sz�m�ra hirdette, �s amelynek Woodrow Wilson egyik k�pvisel�je volt. A nemzeti �nrendelkez�s m�sik oldala a vil�g befoly�si �vezetekb�l val� kiszabad�t�sa volt, amely el�felt�tele volt az amerikai ipari expanzi�nak, melyet az amerikai d�li tag�llamok doh�ny �s sz�vetexportja megk�vetelt, de persze ez m�r nem szerepelt a gy�jt�hang� sz�lamokban, mindenesetre �gy szublim�lt megfogalmaz�sban nagy hat�st tett a vil�g minden r�sz�n. Wilson az USA els� d�lr�l sz�rmazott eln�ke lett, �s az els� vil�gh�bor� ut�n a N�psz�vets�g eszm�je, �s a befoly�si �vezetekre osztott vil�g szabad �s �nrendelkez� �llamok egy�ttes�v� �talak�t�sa k�zponti c�ljai k�z� tartozott. Ezzel a gondolattal egyben a befoly�si �vezetek helyett �tfog� glob�lis szervezet k�p�t rajzolta fel, melyben - most eltekintve a megnemes�tett eszmei kifejez�st�l - a k�zvetlen katonai dominancia helyett a gazdas�gi-piaci er�f�l�ny r�v�n lehet dominanci�t kiharcolni, �s a felfut� amerikai ipar �ri�si kapacit�sai �s f�l�nye minden eur�pai hatalommal szemben a befoly�si �vezetekre felosztott vil�g ilyenfajta �talak�t�s�t k�vetelte. A “minden nemzetnek szabad �nrendelkez�st!” �s a “meg kell sz�ntetni a vil�g befoly�si �vezetekre osztotts�g�t!” t�zisei m�g�tt az a re�lis amerikai gazdas�gi-hatalmi �rdek �llt, hogy “tegy�tek szabadd� el�tt�nk a vil�got!”. A k�zvetlen gazdas�gi �rdek �s az ezt eltakar�, szublim�lt eszmei kifejez�s kit�n� p�ld�ja ez, de persze p�lda ez arra is, hogy a gazdas�gi �rdek �ltal �szt�nz�tt fell�p�s olyan �tfog� hat�sok t�meg�t is kiv�ltja, melyek egy�ltal�n nem voltak el�re l�that�k a sz�k gazdas�gi �rdek �ltal motiv�lt t�k�scsoportok el�tt. A d�li tag�llamok speci�lis kezdeti c�ljai - f�ggetlened�s az �szaki tag�llamok ipari monop�lium�t�l �s nemzetk�zi cser�vel er�s�teni a poz�ci�jukat a bels� t�k�s k�zdelmekben - �gy �tt�r� szerepet j�tszottak a k�s�bbi amerikai vil�gdominancia kereteinek ki�p�t�s�ben. (Csak z�r�jelben kell hozz�tenni, hogy a demokrat�k �lesen kett�boml� t�borainak l�te az USA-ban a keleti parti bankt�k�s csoportok �s az �ltaluk szervezetett m�diahatalom illetve az egyetemi szf�r�ban megszervezett balliber�lis szellemi k�reik kontra a d�li �llamok demokrat�inak csoportjai k�z�tt, az�ta is ebb�l a bels� kett�boml�sb�l t�pl�lkozik, �s ez az eredeti �sszetal�lkoz�suk az internacionalizmusban a 20. sz�zad elej�n, mik�zben �lesen elt�r� szocializ�ci�j� t�rsadalmi csoportjaik l�teznek �sszez�rva, teszi �rthet�v� a demokrat�k bels� k�zdelmeit).

Az els� vil�gh�bor� egyik fontos k�vetkezm�nye volt a glob�lis t�k�s csoportok er�viszonyait illet�en, hogy az orosz bolsevik hatalom�tv�tel k�vetkezt�ben c�ri Oroszorsz�g f� finansz�roz�i, a francia �s a belga bankt�k�s csoportok kihelyezett t�k�ik nagy r�sz�t elvesztett�k, �s ezzel legyeng�l�s�k ut�n a francia-belga termel�t�k�s csoportok n�z�pontja er�s�d�tt meg az itteni �llami politik�kban. Ennek egyik megjelen�se volt a n�met h�bor�s j�v�t�telek kezel�s�nek k�rd�se, melyn�l egy t�gabb szeml�letben gondolkod� �s a vil�g bankt�k�ivel jobban �sszefon�dott bankt�k�s szeml�let �s a sz�kebb francia-belga ipari t�ke n�z�pontja csapott �ssze. A p�nz�gyileg legyeng�lt Franciaorsz�g t�k�scsoportjai sz�m�ra a n�met h�bor�s j�v�t�tel �s termel� g�pezet�k k�zvetlen leszerel�se �s megszerz�se sz�m�tott a feler�s�d�s �tj�nak, m�g az amerikai �s r�szben az angol bankt�k�s csoportok ink�bb a n�met ipar talpra �ll�s�ban �s a bels� n�met �llapotok konszolid�l�s�ban l�tt�k a k�vetend� utat, �s ezzel kombin�lva igyekezt�k a j�v�t�telek k�rd�s�t kezelni. A h�bor� ut�ni atlanti bar�t n�met korm�nyzat Cuno minisztereln�k vezet�se alatt a franci�kkal szemben az amerikai �s az angol seg�ts�gben b�zott, de a Ruhr-vid�k francia �s belga megsz�ll�s�t nem tudt�k megakad�lyozni. V�g�l a p�nz�gyileg legyeng�lt Franciaorsz�g �s Belgium amerikai k�lcs�n�kkel val� beh�l�z�sa tette lehet�v� a francia megsz�ll�s befejez�s�nek kik�nyszer�t�s�t, �s 1924-t�l a n�met �jj��p�t�s beindul�s�t, melyben az amerikai bankt�ke �ri�si r�szt v�llalt. Az amerikai bankt�ke francia behatol�s�nak egy m�sik ut�hat�sa volt, hogy a chicag�i befektet�si bank, a Blair-bankh�z francia le�nyv�llalatot hozott l�tre Jean Monnet vezet�s�vel, �s rajta kereszt�l a bankh�z besz�llt a lengyel �llam p�nz�gyi szan�l�s�ba 1927-ben. Monnet mint az amerikai bankt�ke embere azt�n a m�sodik vil�gh�bor�ban �s az azt k�vet� �vekben kapott k�zponti szerepet, amikor az angol-amerikai terveket az Eur�pai Egyes�lt �llamok l�trehoz�s�ra igyekeztek �t�ltetni a gyakorlatba, �s v�g�l ennek fokozatos megval�s�t�s�ra ker�lt sor Montnuni� l�trehoz�s�val, melynek terve eredetileg Jean Monnet-t�l sz�rmazott, de bizalmi embere, a francia k�l�gyminiszterr� lett Robert Schuman el�terjeszt�s�ben v�lt ismertt�. Els� vezet�je ennek mindenesetre Jean Monnet lett.

Az els� vil�gh�bor� ut�ni n�met �jj��p�t�s amerikai finansz�roz�sban - mivel a Morgan-bankh�z vonakodott ett�l  a n�met revansizmus fel�led�s�t�l tartva - a Dillon, Read and Co. beruh�z�si bank j�tszott f�szerepet, �s a amerikai aleln�k, Charles Dawes nev�t visel� Dawes-terv keret�ben doll�rmilli�rdokat adtak a n�met ipar �jj��p�t�s�re. Ebben szerepe volt Hjalmar Schlact-nak is a n�met r�szr�l, aki a Morgan-bankh�z �ltal m�r 1905-ben ellen�rz�s al� vont Dresdner Bank egyik igazgat�ja volt, �s 1924-re a N�met Birodalmi Bank eln�ke lett, majd k�s�bb Hitler gazdas�gi miniszterek�nt tev�kenykedett. (Ekkor m�r szak�tott a Morgan bankh�zzal, mint ahogy a hamburgi Warburg-bankh�z - amely a new yorki Warburgokkal kar�ltve szint�n k�zponti szerepet v�llalt a n�met gazdas�g ekkori felfuttat�s�ban �s egy ideig Hitler seg�t�s�ben is  - szint�n �j n�v alatt m�k�d�tt tov�bb az �j rendszer zsid�elleness�g�nek feler�s�d�se miatt) Mindenesetre a Dillon-bankh�z az 1920-as �vekben �lland�an f� konkurense volt a Morgan-bankh�z k�r�l csoportosul� domin�ns keleti parti bank�rcsoportoknak az amerikai bels� �gyekben is, �s e bankh�z emberei a m�sodik vil�gh�bor� ut�n is fontos szerepet j�tszott a n�metek seg�t�s�ben akkor, amikor a Morgan-�k libe�lis bank�rk�rei fenntart�ssal voltak ebben az ir�nyban.

Az amerikai t�k�s csoportok er�viszonyaiban �s az egyes csoportok �ltal k�vetett politik�ban az 1920-as �vekt�l egy lass� v�ltoz�s �llt be. Ennek r�sze volt az olajszektorban naggy� n�tt Rockefeller-csoport megjelen�se a bankszektorban. Az olajiparban a konkurens eur�pai vet�lyt�rsakkal �vezve mindig is �llami seg�ts�gre szorul� Rockefellerek egy hajlamot szocializ�ltak az �llami szerepv�llal�s fel�, �s ezt er�s�tett�k az amerikai belpolitikai szellemi l�gk�rben. A Kuhn and Loeb-bankh�zt�l megszerezt�k a Chase National Bank-ot az 1920-as �vekben, �s ennek �l�re a John D. Rockefeller s�gora, Winthorp Aldrich ker�lt, aki ezen t�l a Rockefeller-csoport politikai �letben val� k�pviselet�t is sokszor ell�tta ezekben az �vekben. A Kuhn and Loeb bankh�zzal, amely a n�met-zsid� bank�rcsal�ddal, a Warburgokkal volt �sszefon�dva �s j�r�szt ez a csal�d volt a bankh�z f�tulajdonosa, a Rockefellerek egyben a n�metir�nyults�got is �tvett�k, illetve az angol �rdekekkel szembeni be�ll�totts�got. �gy befoly�suk n�veked�s�vel az amerikai politikai �letre a transzatlanti t�kek�rforg�s angol-amerikai tengelye r�szben m�dosult, �s a n�met ir�nyults�g is bej�tt e mell�. Egy k�vetkez� mozzanat, amit behoztak a t�k�s szellemi l�gk�rbe, a munk�sokkal val� szab�lyozott viszonyok kialak�t�s�nak hangs�lyoz�sa volt. Ez a von�s a termel�t�ke k�pvisel�in�l m�r kor�bban megjelent, �s f� megform�l�ja Henry Ford, az aut�gy�ros volt, de a Rockefellerek �ltali felkarol�s�val m�g ink�bb h�tteret kapott ez az amerikai korm�nyzat politik�j�ban. A stabil termel�si felt�telekhez ugyanis a munk�ss�g nyugodt �letfelt�telei, �s a magasabb b�reik r�v�n a v�s�rl� er� n�veked�se is hozz� taroznak, �s Keynes el�tt a gyakorlatban Henry Ford ezt m�r �vekkel hamarabb felismerte. (Ennek m�sik oldala volt, hogy a bankt�ke r�vid t�v� profitmot�vumainak �s az ebb�l k�vetkez� destrukt�v von�sok hangs�lyoz�sa miatt �s a vel�k val�, (termel�)t�k�sk�nt v�vott k�zdelmek folyam�n Ford szinte keresztesh�bor�t ind�tott a nagy bankt�k�s csal�dok ellen, �s ennek menet�ben j�tt l�tre a h�res k�nyv, “A nemzetk�zi zsid�”, melyet Ford t�mogat�s�val kutat�k �s �js�g�r�k �rtak �s jelent meg sorozatk�nt a Ford-gy�r �ltal t�mogatott napilapban, de k�nyv-alakban megjelenve Ford nev�t viselte, �s �gy v�lt ismertt� sz�mtalan ford�t�sban az 1920-as �vekt�l.) Az 1929-32 k�z�tti nagy gazdas�gi v�ls�g k�vetkezm�nyei az �gy m�r ki�rlelt �llami beavatkoz�son alapul� gazdas�gszab�lyoz�si politik�t seg�tettek hivatalos korm�nypolitik�v� v�lni Roosevelt eln�ks�g�vel. A v�ls�g egyr�szt meggyeng�tette a bankt�k�t, �s ennek szemben�ll�s�t az �llami szab�lyoz�ssal lek�zdhet�v� tette, m�sr�szt a sz�kl�t�k�r� ipari t�ke vonakod�s�t a szakszervezeti jogok int�zm�nyes�t�s�t�l is legyeng�tette a v�ls�ggal felid�zett v�gs� �sszeroppan�s r�mk�pe. A Roosevelt �ltal megval�s�tott New Deal-program a szab�lyozott gazdas�g, a b�rszab�lyoz�s, a termel�s szab�lyoz�s�nak bizonyos elemeivel, de m�sr�szt egy korm�nyzati exportt�mogat�ssal az amerikai ipar expanzi�j�nak seg�t�s�vel a bankt�ke kozmopolita ig�nyeit �pp�gy bevette a kompromisszumba, mint az ipari t�ke �s a szakszervezeti munk�ss�g k�vetel�seinek egy r�sz�t is. Kees van der Pilj ezt nevezi a “korporat�v-liberalizmus” kompromisszum�nak, amely a m�sodik vil�gh�bor� ut�n a nyugat-eur�pai orsz�gokban is megval�s�t�sra ker�lt, noha itt az �llami szerepv�llal�s am�gy is mindig is nagyobb volt, mint az Egyes�lt �llamokban.  Mivel ezt a kompromisszumot a demokrat�k �rt�k el Roosevelt eln�ks�ge alatt, �s a szakszervezeti munk�ss�g megb�k�t�s�t, a szoci�lis-j�l�ti juttat�sok beemel�s�vel ez a p�rt val�s�totta meg, a republik�nusok jobban szemben �llva maradtak ezzel, �s az ipari-mez�gazdas�gi t�k�nek azokat a csoportjait tartott�k meg t�mogat�k�nt, melyek a szoci�lis t�mogat�sok �llami rendszer�t �s ehhez az ad�k elvon�s�t a t�k�t�l ellenezt�k. M�sik oldalr�l a bankt�ke egy r�sze idegengedett ett�l az �llami beavatkoz�st�l �s ennek szab�lyoz�s�t�l, �gy mikor a m�sodik vil�gh�bor� ut�n republik�nus eln�ks�g k�vetkezett, a t�r�keny kompromisszum a ipari t�ke �llami beavatkoz�s-sz�ks�glete �s a kozmopolita bankt�k�s csoportok k�z�tt megsz�nt, a szemben�ll�s ism�t fell�ngolt, �s ez egy id�re cs�kkentette korporat�v liberalizmus elemeinek megval�sul�s�t a korm�nyzati politik�ban. Itt kell jelezni, hogy a New Deal-lal indul� �llami beavatkoz�s �s a j�l�ti-szoci�lis feladatokban �llami szerepv�llal�s a nagyt�ke er�sebb megad�ztat�s�t is maga ut�n vonta a t�ke m�k�dtet�s�nek szab�lyoz�sa mellett, �s ez a bankt�k�s csoportokon bel�l egy kett�boml�st hozott l�tre. �gy, m�g a demokrat�k mellett az �llami szoci�lis h�l� h�ve maradt egy r�sz�k - ez szerzett er�sebb poz�ci�kat a m�diaszektorban �s a szellemi szektorokban az 1900-as �vek els� fel�ben - addig m�sik r�sz�k szembeker�lt a demokrat�kkal �s a republik�nusok egyik er�s csoportj�v� v�lt.

Az 1937-t�l, az els� New Deal �vek eltelte ut�n az amerikai bankt�ke r�szleges h�tt�rbe tol�sa - amely az 1929-ben kirobban v�ls�gban val� negat�v szerep�k miatt is l�trej�tt - kezdett megsz�nni, �s a felfut� amerikai termel�si g�pezet exportsz�ks�gletei nyom�sa alatt az akt�v nemzetk�zi szerepv�llal�s ism�t az amerikai k�lpolitika k�z�pponti elem�v� l�pett el�. Ezt fokozta a n�met nemzetiszocialist�k n�vekv� ellens�gesked�se a nemzetk�zi bankt�k�vel szemben, otthoni n�met k�r�lm�nyek k�z�tt az ez ir�ny� kapcsolatok le�p�t�se, �s az angolokkal szembeni h�bor�s k�sz�l�d�s�k feler�s�d�se. Ezzel a kifel� fordul�ssal az amerikai konzervat�v termel�t�k�s csoportok �s az internacionalista bank�rcsoportok k�z�tt egy kompromisszum j�tt l�tre, �s ez a New Deal �llami beavatkoz�s�val eredetileg szemben�ll� bank�rcsoportok embereit szerepv�llal�sra �szt�n�zte az amerikai korm�nyzat int�zm�nyeiben. A nemzetiszocialista N�metorsz�ggal szembeker�lt USA korm�nyzata ugyanakkor az egyes hazai t�k�scsoportokban megl�v� n�metbar�ts�got visszanyomta, �s a hagyom�nyos angol ir�nyults�g� bank�r �s vel�k �sszefon�dott termel�t�k�s csoportok hangv�tele v�lt domin�nss�. Ebben a l�gk�rben er�s�d�tt meg a szorosabb amerikai-angol k�z�ss�g szervezeti megval�s�t�s�nak s�rget�se, �s ennek tervez�se. Az 1900-as �vek elej�n m�r elkezd�d�tt Round Table-h�l�zat szervez�s ekkora m�r s�r� h�l�zatot hozott l�tre, �s a bank�r illetve m�s t�k�s csoportok k�pvisel�i mellett egyetemi emberek, korm�nyzati f�tisztvisel�k, politikusok alkottak k�l�nb�z� bizotts�gokat az angol �s amerikai k�z�ss�g szervezeti megteremt�s�nek seg�t�s�re. A Round Table-h�l�zat mellett,  a f�k�nt ennek emberei �ltal megalak�tott CFR (Cuncil on Foreign Relation) new yorki �s londoni testv�rszervezet�nek k�pvisel�i egy sor �sszeghangolt bizotts�got hoztak l�te a k�t �llamban ennek seg�t�s�re.

Az USA-ban  a Morgan-bankh�z k�r�li emberek voltak ebben sokszor k�zponti alakok, �gy Charles Lamont, aki az amerikai Round Table-h�l�zat egyik f� embere volt, vett r�szt ebben, �s megalak�tott�k a Committee for Peace-t, amit k�s�bb Commission for Study the Organization of the Peace n�vre kereszteltek �t, �s amely m�r a h�bor� ut�ni nemzetk�zi helyzetet �s  ebben az amerikai-angol k�z�s szerepv�llal�st igyekezett megtervezni. Ebben tagok volt James T. Shotwell, a Columbia Egyetem professzora, a CFR egyik alap�t�ja, Hugh Moore, az egyik k�z�leti szerepet v�llal� ipari nagyt�k�s, �s William Allen White, egy nagy kansasi lapkiad� tulajdonos, aki k�r�l egy eg�sz nemzetk�zi ir�nyults�g� szellemi �s t�k�s csoport szervez�d�tt.  De k�z�j�k tartozott a szint�n Morgan-embernek sz�m�t� Wendell Willkie, aki k�s�bb republik�nus eln�kjel�lt volt, �s egy sor nagyv�llalkoz�, �gy Henry I. Harriman, Archibald �s Thomas Watson az IBM-t�l (akik egyben a p�rizsi Nemzetk�zi Kereskedelmi Kamara nagyt�k�s csoportosul�s�nak egyik mozgat�i voltak) ugyan�gy Frank Knox, aki 1936-ban republik�nus aleln�kjel�lt volt �s Henry Stimson, a kor�bbi k�l�gyminiszter �s az �zleti vil�g jog�sza.

A British Round Table Society k�pvisel�je ebben a csoportosul�sban Clarence Streit volt. Streit eredetileg amerikai volt, de miut�n �nk�ntesk�nt r�szt vett az els� vil�gh�bor�ban ezut�n P�rizsban maradt mint az amerikai titkosszolg�latok egyik megbizottja az Amerikai B�kek�t�si Bizotts�gban, k�s�bb mint Rhodes-�szt�nd�jas Londonban tev�kenykedett, egy ideig a N�psz�vets�g mellett a New York Times tud�s�t�ja volt, �s az angolok illetve amerikaiak uni�ra l�p�s�nek egyik els� propag�l�ja lett.  Ezzel a be�ll�totts�ggal k�ldte vissza az angol Round Table t�rsas�g az USA-ba az 1930-as �vek elej�n. Itt az angolbar�t bank�rcsoportokkal �s szellemi embereikkel �sszefogva lobbizott az angol �s az amerikai �llami uni� megteremt�s��rt. A k�lf�ldi szerepv�llal�s fel� nyitottabb� v�lt Roosevelt-korm�nyzat m�helyeiben intenz�v munka folyt a h�bor� ut�ni amerikai szerepv�llal�st �s dominanci�t biztos�t� nemzetk�zi szervezetrendszer megteremt�s�nek elm�leti megtervez�s�re, �s ebbe kapcsol�dott be Streit. 1938-ban publik�lta az “Union Now” c�m� k�nyv�t, majd miut�n a n�met nemzeti szocialist�k legy�rt�k Nyugat-Eur�pa nagy r�sz�t, “Union Now with Britain” c�m� k�nyv�ben pontos�totta elk�pzel�seit. Az angol-ir�nyults�g� bankt�k�s csoportok �ltal ellen�rz�tt sajt�ban pozit�v fogadat�st biztos�tottak Streit elk�pzel�seinek, �s ezek hozz�j�rultak az amerikai nemzetk�zi tervez�sek s�lypontjaihoz. Az �tfog�bb nemzetk�zi szervezetek mint pl. a k�s�bbi ENSZ tervez�s�n�l sok�ig �gy k�pzelt�k, hogy ennek magja az amerikai-angol szoros szerevez�d�s lenne, �s ez a szervez�d�s terjedne �t   amerikai dominancia mellett  az enn�l �tfog�bb nemzetk�zi szervezetekre. Ennek egy m�sik propag�l�ja George Catlin volt, aki Wendell Wilkie republik�nus eln�kjel�lt 1940-as kamp�ny�nak k�lpolitikai tan�csad�ja volt, �s az amerikai-angol szorosabb uni�ban val� egyes�l�st tette a kamp�ny k�lpolitikai terveinek k�z�ppontj�ba. Az angolok “�jbirodalmi” t�rekv�s�vel szemben azonban az amerikai r�szr�l jobban �titatta az atlanti uni� �s az enn�l sz�lesebb nemzetk�zi szervezetek tervez�s�t a wilsoni univerz�lis demokr�cia gondolata, �s mik�zben az angolok - �l�k�n a korm�nyr�dhoz ker�lt Winston Churchill-lel - a r�gi angol birodalom �j alakj�t k�v�nt�k megtartani, �s valamik�ppen �j angol  vil�gdominanci�t szerettek volna ezzel biztos�tani, az amerikai angolbar�t csoportok nagy r�sze egy laz�bb szervez�d�st �s ezen bel�l az amerikai dominanci�t tartotta e tervekn�l szem el�tt, mindezt az univerz�lis demokr�cia �s emberi jogok mez�be �lt�ztetett kerettel. Ezen a kereten bel�l jelentett�k meg 1942-ben a k�s�bbi ENSZ megszervez�s�nek a terv�t �s az Egyes�lt Nemzetek Deklar�ci�j�t, amely  a h�bor� ut�ni nemzetk�zi egy�ttm�k�d�s alapelveit �sszefoglal� kor�bbi “Atlanti Karta” elveit ism�telte meg, a r�gebbi wilsoni t�rekv�seknek megfelel� tartalommal.

Fontos v�ltoz�s volt m�g, hogy a kor�bban n�met ir�nyults�g� Rockefeller-csoport �s a vel�k egy�ttm�k�d� Dulles-fiv�rek k�zeledtek ezekben az �vekben az angolokkal �sszefon�dott bankt�k�s csoportok fel�, �s ezzel a m�rvad� amerikai t�k�s csoportok egys�ge l�trej�tt 1940-re. Igaz, hogy ennek azt az �rat szabt�k, hogy a Rockefeller-csoport k�zponti v�llalata, a Standard Oil d�l-amerikai olaj b�zisait Venezuel�ban az angolok �rintetlen�l hagyj�k, �s m�s d�l-amerikai angol b�zisokat Chil�ben �s Argent�n�ban adj�k �t az angolok a nekik ny�jtott amerikai h�bor�s seg�ts�g fej�ben.

Az angolok t�rfel�n ekkor a kontinent�lis - �s vele a n�met  - termel�t�ke fel� nyitottabb �s az �llami beavatkoz�s ir�nt pozit�vabban viszonyul� angol t�k�s csoportokon bel�li r�szek (kor�bbi vez�ralakjuk Joseph Chamberlain) visszaszorultak, �s a tengeri-kereskedelmi ir�nyults�g�, liber�lis bankt�k�s csoportok riv�lis n�lk�l uralt�k az angol politik�t Churchill korm�nyz�sa alatt. A h�bor�s tennival�k mellett a h�bor� ut�ni nemzetk�zi helyzet tervez�s�re ezekhez a csoportokhoz j�ttek a n�metek �ltal megsz�llt Hollandi�b�l, Belgiumb�l �s m�s kontinent�lis orsz�gb�l az ide menek�lt politikus-csoportok, emigr�ns korm�nyokat alak�tva.  K�t emigr�ns lengyel politikus, Sikorski t�bornok �s tan�csad�ja Joseph Retinger alak�tott egy szervezetet a kontinent�lis orsz�gok londoni emigr�ns korm�nyai k�l�gyminisztereinek �sszefog�s�ra, a “Permanent Bureau of Contitnental Foreign Ministers”-t, melyben rendszeresen tal�lkoztak a h�bor� ut�ni eur�pai helyzet �s tennival�k megbesz�l�s�re a politikusok, �zletemberek, melyeken k�l�n�sen akt�vak voltak a belga �s a holland emigr�ns korm�nyok tagjai �s h�tt�rembereik. E tal�lkoz�sokb�l n�tt ki a Benelux-terv Belgium, Hollandia �s Luxemburg v�muni�j�ra, melyet meg is k�t�ttek a londoni emigr�ns korm�nyok, �s Belgium felszabad�t�s�nak m�snapj�n nyilv�noss�gra is hozt�k. E mellett egy m�g �tfog�bb eur�pai szervez�d�s tervez�s�re is sor ker�lt, amely gazdas�gi t�ren c�lzott meg �sszefog�st a nemzet�llamok felett. Ennek neve “European League for Economic Cooperation” (ELEC) lett, �s f�titk�rr� Joseph Retinger-t v�lasztott�k. Tagjai k�z�tt volt t�bbek k�z�tt Paul van Zeeland, a belga emigr�ns korm�ny minisztere, k�s�bbi minisztereln�k, P. A. Kerstens a holland emigr�ns korm�ny gazdas�gi minisztere, �s �ltal�ban a bankt�k�s csoportokhoz k�zel�ll� liber�lis szeml�let� tagokb�l �llt. A k�s�bbi eur�pai egys�ges�l�sben fontos szerepet j�tsz� Mont�nuni�, az Eur�pai Tan�cs, majd az Eur�pai Gazdas�gi K�z�ss�g l�trehoz�s�ban szerepet j�tsz� politikusok nagyr�szt ebb�l a k�rb�l ker�ltek ki, kieg�sz�lve a francia bankt�k�s csoportok amerika-bar�t tagjaival. Egy m�sik nemzetk�zi szervez�d�st a m�sodik vil�gh�bor�s Londonban a holland kir�lyn� tan�csad�ja, Bernhard herceg �ltal szervezett tal�lkoz�k sorozata jelentette, melyeken angol �s amerikai politikusok �s �zletemberek egyeztett�k a tennival�kat nemcsak a h�bor� idej�re, hanem az azt k�vet� nemzetk�zi helyzetet illet�en is. (A herceg k�s�bb a leghat�sosabb glob�lis politikai szervez�d�s, a Bilderberger Csoport szervez�je �s vezet�je lett, melyben a domin�ns er�t a nemzetk�zi bank�rcsoportok k�pvisel�i �s szellemi emberei adt�k.) 

Churchill maga az angol vil�guralmi dominancia megtart�s�t tartotta szem el�tt, �s ebb�l a szempontb�l alak�totta ki �ll�spontj�t az atlanti uni�val �s az �tfog�bb eur�pai szervez�d�si tervekkel kapcsolatban. Mivel az amerikaiak univerzalista �ll�spontj�t, benne az angol vil�gbirodalom feloszlat�s�nak s�rget�s�t nem tudta elfogadni, egy eur�pai sz�vets�gi �llamon bel�l v�lte megoldhat�nak fenntartani az angol dominanci�nak legal�bb egy r�sz�t. Ez�rt p�ld�ul 1943-ban Washington-ban Coudenhove-Calergi sz�vets�gi Eur�pa terv�t javasolta az amerikaiaknak, �s m�s region�lis uni�kkal egy�tt v�lte megval�s�tani egy egys�ges vil�grendszer szervezeti b�zis�t.

A n�metek �ltal legy�rt Franciaorsz�gban k�t ir�nyban �rdemes vizsg�l�dni, ha a h�bor� ut�ni eur�pai �s glob�lis szervez�d�sek �sszef�gg�seit akarjuk meg�rteni. Az egyik ir�nyt a a Vichy-rendszer �s a t�borokra bomlott t�k�scsoportok viszonya jelenti, m�sikat az amerikai sz�vets�gk�t�si k�s�rletek az egyes csoportok embereivel. A francia t�k�scsoport t�borok alapvet�en k�t fel� oszlottak m�r az 1800-as �vek elej�t�l, egyr�szt a protest�ns bank�rcsoportok, m�sr�szt a Rothschild-csal�d p�rizsi sz�rnya k�r�l kialakult csoportok adt�k a f� szemben�ll�st. A protest�ns csoportokon bel�l egy tov�bbi boml�st jelentett a Worms-csal�d k�r�l csoportosul� protest�ns bankt�ke t�bora, �s a Lille-Lyon tengelynek nevezett termel�t�k�s csoportok elk�l�n�l�se. E csoportokat m�g az is elv�lasztotta, hogy m�g a Worms-csal�d bankt�k�je ink�bb a francia indokinai �s �szak-afrikai gyarmatok kiakn�z�s�ban �p�tette ki kapcsolatrendszer�t, �s ebb�l kifoly�lag tengeri kereskedelmi �s liber�lisabb szem�letet k�pviseltek,  addig a Lille-Lyon tengely termel�t�k�s csoportjai ink�bb a hazai francia iparban �s termel�sben voltak a f� had�ll�sai, �s az �llami szerepv�llal�s �s t�rsadalomszervez�s szeml�let�t k�pviselt�k. A Vichy-rendszer alatt e h�rom t�k�scsoport-t�bor elt�r�en kapcsol�dott be, illetve maradt t�vol e korm�nyzat int�zm�nyeit�l. A hazai �s a nemzetk�zi zsid� bankh�zakkal a legellens�gesebb n�met nemzeti szocialist�k franci�k feletti katonai gy�zelme evidens m�don nem engedte meg a Rothschild-csoport szerepv�llal�s�t a Vichy-rendszerben, de k�t protest�ns h�tter� t�k�s csoport r�szt v�llalt ebben. El�sz�r a Lille-Lyon tengely csoportj�nak k�pvisel�i a Laval-korm�nyban ker�ltek el�t�rbe, akik pozit�v viszonyul�sa az er�s �llami szerepv�llal�shoz �s az �llamilag szervezett t�rsadalomhoz am�gy is k�zel �llt a n�met nemzeti szocialist�k t�rsadalomszervez�si modellj�hez. Alig n�h�ny h�napos korm�nyz�s ut�n azonban megbukott ez a korm�ny, �s az ezt k�vet�, a  Darlan admir�lis vezette korm�ny szinte teljes m�rt�kben a Worms-bank�rcsoport embereib�l �llt. Ezut�n ism�t Laval vette �t a korm�nyrudat, kis�p�rve a Worms-bankh�z embereit majd egy n�h�ny h�nap korm�nyz�suk ut�n, 1941 v�g�re a n�metek j�r�szt felsz�molt�k az addig f�lig meghagyott francia szuverenit�st a Vichy-rendszerben.

A m�sik vizsg�l�d�si ir�nyt az amerikaiak Vichy-rendszerhez val� viszonya �s az ehhez alternat�v�t jelent� francia vezet� politikus kiv�laszt�sa adja. Az h�bor� ut�n, a gy�ztesek felel�ss�gre von�si t�rekv�sei idej�n ugyan egy leegyszer�s�tett k�p ker�lt sz�lesk�r� publik�l�sra a nyugati k�zv�lem�ny el�tt a Vichy-rendszer �s a gy�ztes amerikai-angol hatalmak viszony�t illet�en, �m dokumentumok alapj�n megvizsg�lva ezt sokkal �rnyaltabb k�p bontakozik ki. Az amerikaiakat legink�bb az foglalkoztatta a n�metek franci�k felett aratott gy�zelme �s a Vichy-rendszer megalak�t�sa ut�n k�zvetlen�l, hogy a szuverenit�s�t r�szben megtart� Franciaorsz�g nehogy �tadja hadiflott�j�t a n�meteknek, mert ez a leger�sebb �rintette volna a transzatlanti tengeri �tvonalak biztons�g�t, �s minden m�st ennek megakad�lyoz�s�ra rendeltek al�. Ebb�l ad�dott, hogy �vtak a t�l radik�lis ellen�ll�si tev�kenys�gt�l a francia  hadiflott�t �rint�en, mert ez a n�meteket az er�szakos flotta�tv�telre �szt�n�zte volna. Ez�rt, amikor de Gaulle, az ellen�ll� csapatai �l�n egy sikertelen t�mad�st szervezett meg az �szak-afrikai Dakarban 1940 szeptember�ben a flotta megszerz�s�re, Roosevelt eln�k a leg�lesebben el�t�lte az akci�t, mint felel�tlen tettet, �s ez arra �szt�n�zte, hogy vele szemben m�s ellen�ll�si vez�rt pr�b�ljon keresni a h�bor� tov�bbi �veiben. De Gaulle-t az angolok t�mogatt�k, otthoni t�k�s csoportok szintj�n pedig a Rothschild-csoport. Guy de Rothschild Londonba is k�vette a t�bornokot, �s a h�bor� ut�n, amikor De Gaulle P�rizs katonai korm�nyz�ja lett, adjut�nsa volt. De k�s�bb is a gaulleista p�rt gazdas�gi h�tter�t �s h�tt�rembereit f�k�nt a Rothschild-csoport adta, �s p�ld�ul Georges Pompidou, a bankh�z kor�bbi igazgat�ja, Guy de Rothschild bizalmi embere k�s�bb de Gaulle minisztereln�ke, majd ut�da lett az �llamf�i poszton. Ugyan�gy Rene Fillon a Rothschild-bank m�sik igazgat�ja a gaulleista p�rt kincst�rnokak�nt tev�kenykedett.

Az amerikaiak azonban nehezen fogadt�k el de Gaulle-t, �s csak 1943-ban, miut�n k�l�nb�z� okokb�l kihullottak m�s jel�ltjeik, �s m�r az eg�sz francia ellen�ll�s �t tekintette emigr�ci�ban l�v� vez�r�nek, fogadt�k el vonakodva. Eleinte a Vichy-rendszer korm�ny�n bel�l igyekeztek embert tal�lni, k�s�bb Maxime Weygand-ot n�zt�k ki, aki ismert katonai vezet� volt, �s alkalmasnak t�nt mind a Vichy-rendszer els� embere, P�tain marshall ut�dj�nak, mind de Gaulle alternat�v�jak�nt az ellen�ll�si vez�r szerep�re. Az amerikai titkosszolg�lat ezut�n Herriot liber�lis politikust pr�b�lta egy ellen�ll�si k�zpont vezet�j�v� seg�teni. Mindez azon bukott meg, hogy a Jean Moulin vezette francia ellen�ll�si mozgalom a francia anyaorsz�gban egy�rtelm�en csak de Gaulle-t fogadta el vez�rek�nt. M�g megpr�b�lkoztak az amerikaiak az �szak-afrikai francia gyarmatokon lev� Giraud t�bornok vezet�s�vel egy ellen�ll�si k�zpontot fel�p�teni de Gaulle-lal szemben, de egy bels� amerikai t�k�s csoport-szemben�ll�s v�g�l is ezt meghius�totta. Ugyanis az Egyes�lt �llamokban �l� francia Jean Monnet-t k�ldt�k el �szak-Afrik�ba helyzetfelm�r�sre az ottani ellen�ll�s lehet�s�geket illet�en, �s a Rothschild-bankh�zzal �sszefon�dott k�r�kh�z tartoz� Monnet mint az amerikai eln�k megb�zottja de Gaulle mell� �llt, �s ezzel legitim�lta �t a hatalmi vet�lked�sben, mint az amerikai eln�k t�mogatottj�t, aminek a val�s�gban az ellenkez�je volt igaz. Mindesetre ezut�n m�r nem kerestek alternat�v�t az amerikaiak de Gaulle-lal szemben, �m ez az �vekig tart� mell�z�s hozz�j�rult ahhoz, hogy a h�bor� ut�n az amerikaiak legelkeseredettebb ellenfel�v� v�lt de Gaulle �s k�rnyezete.

A n�metekn�l Hitler uralma alatt szint�n nem volt olyan teljes elhallgattat�s, mint ahogy a k�pet k�s�bb a k�zv�lem�ny el�tt kialak�tott�k. Hjalmar Schlacht mellett a kor�bbi liber�lis �s kereskedelmi illetve bankt�ke-k�zelibb politikusok k�z�l t�l�l� maradt Carl Goerdeler, aki a Papen-korm�nyban gazdas�gi miniszter volt, �s ekkor a felj�v�ben l�v� Hitler-mozgalommal a t�rgyal�s utj�n val� kiegyez�st t�mogatta. Hitler hatalomra jut�sa ut�n m�g 1937-ig Drezda polg�rmestere volt, �s ennek nemzetk�zi kereskedelmi k�zpont-jelleg�t kihaszn�lva a 30-as �vekben �lland� utakon volt Eur�pa-szerte, a Krupp-csoport �ltal finansz�rozva. J� kapcsolatokat �p�tett ki a sv�d Wallenberg-ekkel, akik a p�rizsi Nemzetk�zi Kereskedelmi Kamara f� eur�pai szervez�i k�z� tartoztak, de a belga kir�llyal is folytatott �zleti t�rgyal�sokat a belga gyarmat, Kong� kiakn�z�s�ban val� esetleges egy�ttm�k�d�s t�rgy�ban. J�rt az USA-ban is ekkor, �s az eg�sz fels� hatalmi strukt�ra k�pvisel�ivel t�rgyalt itt. Otthon kritikai �r�sokat tett k�zz� a v�lem�nye szerint t�lzottan �llamos�tott gazdas�got illet�en, de lassank�nt visszaszorult, lemondott a polg�rmesteri posztj�r�l is tiltakoz�sk�ppen. V�g�l 1944-ben a Hitler ellenes mer�nylet kapcs�n hal�lra �t�lt�k �s kiv�gezt�k. (Ekkor Schlacht-ot is egy id�re beb�rt�n�zt�k.)  Az amerikaiak Goerdeler szerep�t az�rt t�mogatt�k, mert � nem kompromitt�l�dott annyira a nemzeti szocialist�kkal val� egy�ttm�k�d�sben mint Schlacht, �s a k�r�hez tartoz�kat k�s�bb a h�bor� ut�n bevont�k a hatalom sz�mukra megfelel� �jj��p�t�s�be

Olaszorsz�gban siker�lt az, ami a n�metekn�l k�s�bb nem, �s Badoglio marsall az olasz kir�ly assziszt�l�s�val �llamcs�nnyel z�zta sz�t Mussolini hatalmi h�tter�t. Az amerikaiak ez�rt vele t�rgyaltak a h�bor� ut�ni helyzet kapcs�n, �m a kommunist�k �ltal vezetett olasz ellen�ll�s nem fogadta el �t a R�ma felszabad�t�s ut�ni korm�nyalak�t�si t�rgyal�sokon, �s a jobboldali szoci�ldemokrata Bonomi alak�thatott korm�nyt. Fontos szempont volt az amerikaiak �s az �szak-olasz t�k�s csoportok k�pvisel�i sz�m�ra ekkor, hogy nehogy az jugoszl�v partiz�n hadsereg �s a szovjet csapatok vonuljanak be az �szak-olasz r�szekre, �s m�g a n�met er�kkel is folytattak titkos t�rgyal�sokat ennek �rdek�ben.

A h�bor� ut�n a nyugat-eur�pai orsz�gok �jj��p�t�s�re kialak�tott Marshall-terv t�bb c�lt s szolg�lt, �s ezekre szabt�k a terv v�grehajt�sa sor�n ny�jtott seg�lyeket. (Ennek sor�n ugyanazt a technik�t alkalmazt�k, mint a k�s�bbi Eur�pai Uni� struktur�lis t�mogat�si p�nzei eset�ben, vagyis egy r�sz�t az otthoni forr�sokb�l kellett adni, �s �gy nemcsak a megval�s�tott l�tes�tm�nyeket tudt�k meghat�rozni a terv r�v�n az amerikaiak, hanem ezekben az �llamokban a hazai forr�sok elk�lt�s�t is a saj�t k�p�kre tudt�k form�lni.) Teh�t a legfontosabb c�l az volt, hogy az addigi nemzet�llami kereteken bel�li termel�si strukt�ra helyett a Henry Ford �ltal kialak�tott amerikai fordizmus modellj�nek megfelel� nagy sz�ri�s term�kek gy�rt�s�ra alkalmas v�llalkoz�sokat �s l�tes�tm�nyeket alak�tsanak ki. A fordizmus l�nyege volt, hogy a nagysz�ri�k r�v�n alacsony �r �s m�g magasabb b�r is lehets�gess� v�lt, �s ennek r�v�n radik�lisan b�v�teni lehetett a term�ke piac�t, mivel �gy a munk�sok is meg tudt�k venni a term�keket, szemben a kor�bbi eur�pai aut�termel�s k�lts�gei ezt kiz�rt�k, �s csak kis vev�k�r a vagyonos r�tegekb�l �llt rendelkez�sre piack�nt. A magasabb j�l�t �s a fogyaszt�s pedig ellen�ll�bb� teszi a felforgat� ideol�gi�kkal �s akci�tervekkel szemben a munk�ss�g t�megeit. Ebben a szellemben k�sz�lt Truman eln�k sz�m�t�sa ez id� t�jt, amely �gy sz�lt, hogy ha �zsi�ban �s Afrik�ban k�t sz�zal�kkal lehetne n�velni az �letsz�nvonalat, akkor az amerikai, az angol �s a francia ipar eg�sz �vsz�zadon kereszt�l teljes kapacit�ssal tudna termelni a megn�vekedett sz�ks�glet kiel�g�t�s�re keletkezett piacra.

Egy k�vetkez� tennival� volt az �tpolitiz�lt munk�sszakszervezetek depolitiz�l�sa �s gazdas�gi szempont� harcokra sz�k�t�se. Erre korm�nyzati seg�ts�ggel az amerikai AFL szakszervezet szervez�munk�ja szolg�lt, p�ld�ul a francia kommunista szakszervezeti csoportokkal szemben az antikommunista “Force ouvriere” seg�t�s�vel �s m�s leszak�t�sokkal a t�bbi orsz�gban is.

Egyik alprogram a Marshall-terven bel�l a “Technical Assistance and Productivity”-program volt, �s ezen kereszt�l a v�ltott m�szakokban val� termel�s folyamatos munk�j�nak bevezet�s�t, a kor�bbi �tfog�bb munk�k specializ�lt sz�tbont�s�t �s egy sor m�s taylori munkaszervez�st export�ltak a nyugat-eur�pai orsz�gokba. Ehhez egys�ges piac kellett, �gy a “Sz�n- �s Ac�lk�z�ss�g” e term�kek vonatkoz�s�ban ezt a k�z�s piacot hozta l�tre, �s ezt folytatta k�s�bb a K�z�s Piac 1957-t�l �tfog�bban.

Ezzel a termel�si szerkezetv�ltoz�ssal kih�zt�k a talajt p�ld�ul a junker-ipari r�teg n�met keretekben termel�se al�l, �s �ltal�ban a bez�rk�zott �s ott az �llam r�v�n stabiliz�l�dott, �gy ennek keret�ben ellen�llni k�pes nemzeti t�k�s csoportok l�ba al�l. Vagyis a Marshall-terv nem egyszer�en �jj��p�tette a h�bor� ut�ni nyugat-eur�pai orsz�gokat, hanem sz�les piacra termel� �s nagysz�ri�s termel�si egys�gek ki�p�t�s�nek �szt�nz�s�vel (csak erre adtak p�nz a terv keret�ben) csendben sz�tz�zt�k az addigi t�k�scsoport viszonyokat, �s annak alapul fekv� termel�si �s tulajdonosi szerkezetet. Ez �ltal�ban a helyi termel�t�k�s csoportok lehanyatl�s�val �s a kereskedelmi-bankt�k�s csoportok el�t�rbe ker�l�s�vel j�rt. E mellett igyekeztek a megsz�llt orsz�gokat  abba az ir�nyokba terelni, illetve a Marshall-terv keretein bel�li p�nzeket �gy adagolni, hogy azt a terveikkel szembeni  �llami ellen�ll�s le�p�t�s�vel k�t�tt�k �ssze. P�ld�ul igyekeztek mindenhol le�p�teni a k�lf�ldi (amerikai) beruh�z�sok �llami korl�toz�s�t, belesz�l�s�t az amerikai v�llalatok le�nyv�llalatainak m�k�d�s�be, �s a profit hazautal�s�nak akad�lyoz�s�t. E c�lb�l m�g azt is elfogadt�k, hogy a Bretton Woods-i egyezm�nyben a doll�r legyen az aranyalaphoz k�t�tts�g b�zisa, �s erre bev�lthass�k az egyezm�nyben r�sztvev� �llamok a valut�ikat. A nemzetk�zi kereskedelem felfuttat�sa oly m�rt�kben �rdeke volt az �ri�si termel�si kapacit�ssal rendelkez� USA-nak, hogy a nyugat-eur�pai �llamok belefon�sa a nemzetk�zi kereskedelembe, m�g ezen az �ron is meg�rte sz�mukra.

A h�bor� ut�ni helyzetben az egyes nyugat-eur�pai orsz�gokban az amerikaiakhoz val� viszony fontoss�g�t mutatja Konrad Adenauer sorsa is. Adeanuer feles�ge a Morgan/Dresdner Bank t�rstulajdonos�nak, Zinsser-nek az egyik l�nya volt, �s ezzel s�gora volt John McCloy-nak, aki a h�bor� ut�n az amerikaiak f�megb�zottja volt az �ltaluk megsz�llt n�met z�n�ban, �s k�zvetlen�l int�zte a n�met �jj�rendez�st. Az �sszefon�dott amerikai-n�met bankt�k�s k�r�k eg�sz�vel szoros kapcsolata volt m�r a h�bor� el�tt Adenauer-nek, �s e mellett a franci�k fel� is hagyom�nyosan a kib�k�l�s h�ve volt, �s amikor felmer�lt 1920-ban  a v�r�s forradalomt�l val� v�dekez�s miatt (is) egy �n�ll� Rajnai K�zt�rsas�g l�trehoz�sa a franci�k �ltal megsz�llt ter�leteken, akkor a franci�k Adenauer-t t�mogatt�k mint ennek j�vend� �llameln�k�t. Ezut�n b�r otthon maradt Hitler rendszere alatt, megtartotta t�vols�g�t ett�l a rendszert�l. Egyik t�rsa volt ebben az �vtizedekben v�gig Robert Pferdemenges volt, aki szint�n bankember volt a Dresdner Bank k�reiben, de j� kapcsolata volt Herman Abs-szal �s ennek bank�j�val a Deutsche Bank-kal. (Pferdemenges-t le is tart�ztatt�k a  Hitler elleni puccs kapcs�n 1944 j�nius 20. ut�n egy id�re.) A h�bor� ut�n a l�trej�v� CDU kincst�rnoka �s szervez�je volt Adenauer-rel egy�tt � is. A h�bor� ut�n az amerikaiak nem engedt�k be a l�trehozott test�letekbe az � z�n�jukban a szoci�ldemokrat�kat, ennek vezet�j�vel, Schumacker-rel rossz volt az amerikaiak viszonya, �s Adenauer �s az �ltala l�trehozott CDU mellett csak a liber�lisokat engedt�k be ezekbe. (Egyed�l az angol z�n�ban engedtek be egy szocialist�t egy ilyen test�letbe) K�l�n�sen Ludwig Erhard volt a kedvenc�k, �s az amerikai t�megm�diumokban �s �ltal�ban a nyilv�noss�g el�tt az amerikaiak �ri�si publicit�st csaptak neki, �s � a piaci szervez�s int�zm�nyeit illetve a liber�lis bankt�ke poz�ci�it er�s�tette �r�saiban m�r k�zvetlen�l a h�bor� ut�ni �vekben is.

Otthon az USA-ban a hagyom�nyosan n�met-ir�nyults�g� �s N�metorsz�gban kor�bban vagyonnal �s le�nyv�llalatokkal rendelkez� t�k�s csoportok nagy nyom�st fejtettek ki, hogy  -  elh�r�tva a szovjet �s francia terveket a n�met ipar leszerel�s�re �s ebb�l a k�rt�r�t�sek-j�v�t�telek megfizet�s�t - N�metorsz�got egy �tfog�bb keretbe bevonva �s itt ellen�rizve �p�ts�k �jj�. A Rockefeller-csoport �s mellett�k a Dillon, Read-bankh�z csoportja j�rt ebben el�l. Wintrop Aldrich, a Chase Bank eln�ke el�rte n�met l�togat�sai alatt, hogy az � bankja legyen az amerikai partnerbankja az �jonnan alap�tott “Bank von Deutscher Lander”-nek, mely a k�s�bbi n�met k�zponti bank el�dje volt. A Chase Bank eln�ke lett 1953-t�l, hazat�rte ut�n McCloy is, noha � a Morgan/Dresdner Bank-kal is kapcsolatban volt. De ugyan�gy a Dillon, Read Bank is k�pvisel�kkel volt jelen az amerikai k�zponti �llami szervekn�l a n�met ir�ny� szervez�sben, �llamtitk�ri rangban. James Warburg pedig egy k�nyvet is �rt 1947-ben, amelyben az �jj��p�tend� Eur�pa k�zponti r�sz�v� javasolta tenni a gazdas�gilag feler�s�tett, de katonailag lefegyverzett �s ellen�rz�s alatt tartott N�metorsz�got. Eur�pa legnagyobb �sszef�gg� �s k�pzett munkaer�b�zisa itt van a n�metekn�l, �s nem lehet n�lk�le er�s Eur�p�t a Szovjetuni�val szemben fel�p�teni - �rta. E mellett persze a junker-ipari t�k�s csoportokat meg kell fosztani a kor�bbi lehet�s�geikt�l,  mert eddig mindig h�bor�kat vezettek a forr�saik seg�ts�g�vel. Alternat�va a leszerelt �s �n�ll�nak meghagyott N�metorsz�g lett volna, de az amerikaiak tartottak att�l, hogy vagy ism�t ellens�gess� v�lik meger�s�d�se ut�n, vagy ami m�g rosszabb, a szovjetek fel� eltol�dik. �gy James Warburg�k terve fejezte ki a domin�ns amerikai csoportok c�ljait.

Jelzi Pijl, hogy a n�met bankemberek �s szellemi emberek k�z�tt Hermann Abs �s Otto Schniewind azt a koncepci�t k�pviselte, hogy a h�bor� ut�ni N�metorsz�gnak v�g�l egy �n�ll� eur�pai befoly�si szf�r�t kell kapnia az atlanti partners�gen bel�l, �s nem fogadta el a kompr�dor-f�le, amerikai t�ke melletti helytart�i szerepet. Ez volt a Goerdeler-i strat�gia r�sze is, �s az � k�rnyezet�nek tagjai is eredetileg ezt k�pviselt�k. Vagyis: az amerikai t�k�s behatol�s ut�n a kompr�dor-helytart�i kiszolg�l�i szerepet elj�tszani, ahogy Hjalmar Schlacht �s csoportja tette  Morgan-csoport sz�m�ra az els� vil�gh�bor