P. P.: Bundika gy�zelme

�gy d�nt�tt�nk: a lak�telep egyhang�s�g�b�l kertes h�zba k�lt�z�nk, ahol a hat gyermeknek �s a sok-sok �llatnak - 15 kan�ri; 4 akv�rium, benne 5-600 hal; �s a Bundi kutya! - b�ven lesz helye. Egy tavaszi napon azut�n el is k�lt�zt�nk egy dunamenti kis faluba. A h�zunk el�tt �s m�g�tt 50 m hossz� szalagkert h�z�dott. A gyerekek hamar megegyeztek, ki kivel lakik egy�tt, mivel kett�nk�nt jutott nekik egy-egy szoba. Birtokba vett�k a h�zat; nagy-nagy �lvezettel rohang�sztak az emeletek k�z�tt f�l �s al�. Madaraink a h�z fal�hoz sebt�ben fel�p�tett s�r� dr�th�l�s mad�rh�zban tal�ltak �j otthonra; tett�nk be nekik fa�gakat, hogy �gy �rezz�k magukat, mintha szabadon �ln�nek az erd� f�i k�z�tt. De a s�r� h�l� nemcsak a szomsz�d n�ni macsk�it�l �vta meg �ket, hanem ‘a vadonb�l’ a kertbe t�ved� haragos sikl�val, nyesttel, nyuszttal vagy v�ndorpatk�nnyal szemben is. Az akv�riumokat elosztottuk a gyerekek szob�iban; - aszerint, hogy ki, milyen halacsk�t szeretett volna mag�nak. �r�kon �t n�zegett�k �s bec�zgett�k, meg is etett�k kis kedvenceiket - „Gyertek ide, kis picurk�im!” - felki�lt�ssal. M�r csak Bundika fekhely�t kellett elk�sz�ten�nk. E c�lb�l egy kiszuper�lt konyhasz�ket (hokkedlit) �ll�tottunk fel, k�rbedeszk�ztuk �s kib�lelt�k sz�nyeg-darabokkal, - a tetej�re lin�leumot tett�nk, hogy ne �zhasson be. A bej�rati ajt� mell� helyezt�k,  hogy Bundi mostant�l innen vigy�zzon a h�zunkra. Izgatottan v�rtuk, hogy mikor foglalja m�r el a lakoszt�ly�t, �m arra bizony v�rhattunk napestig! �gy t�nt a viselked�s�b�l, nem tetszik neki a helyzet; - sem az, hogy � ezent�l majd odakint lakjon, sem az, hogy �jjel (mikor aludni is lehetne!) neki �rk�dnie kellene. „Ezt ugyan hi�ba v�rj�tok t�lem!” - gondolhatta mag�ban s felcaplatott a csigal�pcs�n  gazdija szob�j�ba, egyenesen az �gy�ra (oda nem lett volna szabad felmennie!), mutatva, hogy nem t�g�t onnan. Minden nap �gy kellett kitess�keln�nk a kertbe! T�rt�nt, hogy egy reggel Bundinak csak a h�lt hely�t, �m a ker�t�sen egy kir�gott, �ktelenked� lukat tal�ltunk. Szerencs�re a gyerekek k�t kerttel arr�bb megtal�lt�k Bundik�t �s visszahozt�k; a ker�t�st befoltoztuk �s meger�s�tett�k. Azt hitt�k, a nagy ijeds�g ut�n majd mindenki megnyugszik, �mde m�snap minden kezd�d�tt el�lr�l. Arra �bredt�nk hajnalban, hogy ‘a kis dr�ga’ a kapunkon k�v�l �cs�r�g, s �l�nk farkcs�v�l�s k�s�ret�ben, f�ls�rt� �les ugat�ssal k�ny�r�g bebocs�t�s��rt a kert�nkbe. M�g p�rszor elj�tszotta ezt; �jra �s �jra kir�gta az el�z� nap gondosan befoltozott ker�t�st; v�gigj�rta a kutyabar�tokat �s a bar�tn�ket, majd hajnalban felverte ugat�s�val az eg�sz k�rny�ket �s k�vetelte, hogy engedj�k m�r vissza az otthon�ba. Bel�ttuk, hogy ennek a sz�lmalomharcnak semmi �rtelme, mert m�r kezdt�nk belef�radni a hajnali fell�rm�z�sokba. A szomsz�daink is joggal tett�k sz�v�, mi�rt ugat olyan sokat! �gy ‘megadtam magam’, �s n�mi szigor�t�sok �r�n ugyan, de visszaengedtem a h�zba. A kis ravaszdi szem�n l�tszott: tudja, hogy � gy�z�tt. A gyerekek lelkesen meg�g�rt�k, hogy vigy�znak r�, t�bb� ne menjen fel az �gyra, mert ha megint rosszalkodik, bizony �jra ki lesz csapva a kertbe! Ez a rendszer l�tsz�lag bev�lt - mi, feln�ttek semmi rendelleneset nem tapasztaltunk! -, de m�ig nem vagyok biztos benne, hogy a gyerekeink id�nk�nt suttyomban m�gis nem engedt�k-e meg neki, hogy b�ntetlen�l rosszalkodhasson...!
A k�s�bbi fejlem�nyek sajnos lappang� gyan�mat igazolt�k. Bundik�nk makacs term�szete m�g sz�mtalan j�vend� kaland �g�ret�t rejtette, de ezeket legk�zelebb mes�lem el. Ha van kiskuty�tok; madaratok, halacsk�tok, - j�l vigy�zzatok r�juk!
Mindenkit puszilok: a Ti Piroska n�nitek.

V�c, 2003. augusztus 22.

                                                           P�lmah�zi Piroska