Czike L�szl�

                            A p�nzmos� bankp�nzt�rosn�k jog�llama  

Bori, Rozi, Mari, S�ra; hagyj�tok a dagadt ruh�t m�sra, - ne az �tvenh�romezer forintra most felemelt minim�lb�rb�l teng�d�, egy�ni v�llalkoz� f�rjetek ing�t s gaty�j�t moss�tok; - gyertek ink�bb a Nevesincs Bankba, hol milli�rdokat lehet kimosni, hogy azt�n b�szke sz�rek vigy�k degeszre t�m�tt b�r�nd�kben p�ld�ul a Magyar Telev�zi�ba, vagy adj�k taxisof�r�knek (mint egykor Tocsik M�rta tette), esetleg a b�csi CW-Bankba, net�n egyenesen a p�rtkassz�ba, vagy a fantasztikus negyed�ron eladott Postabankba, hogy �jb�l B�csbe, vagy m�shov� vihess�k ki... Valamikor a boldog ‘60-as �s ‘70-es �vekben megsz�letett, n�lunk is n�pszer�v� v�lt a science-fiction, a tudom�nyos fantasztikus irodalom, - amely a tudom�nyos t�nyekb�l indult ki, de azokra hatalmas intergalaktikus csillagv�rakat, l�gv�rakat �p�tett fel olyan pihentagy�ak sz�rakoztat�s�ra, akik nem �rt�k be a szocializmus �r�k�rv�ny� v�vm�nyaival; s fant�zia-sz�lte �rhaj�ival vid�mabb vil�gokba vitte-rep�tette �ket, a k�pzelet sz�rnyain. Azt�n a harmadik �vezred a rendszerv�lt�s ut�n meghozta sz�munkra a history-fictiont; - a k�pzetes t�rt�nelmet, amelyhez k�pest R�kosi-R�vay�k-Acz�l�k ‘hamis�tott t�rt�nelme’ kismiska volt. Kider�lt, hogy nemcsak n�h�ny �vtizedes r�vidke szakaszokat c�lszer� �s lehets�ges teljes m�rt�kben �t�rni vagy �tprogramozni; hanem nagyj�b�l az eg�sz m�ltat, s bel�le kiindulva a v�gtelen j�v�t. Egyszer m�r sikeresen elhitett�k ezzel a szerencs�tlen n�ppel, hogy majomk�nt gondtalanul �lt az �vsz�zados f�k s�r� lombkoron�j�ban �s csak a nemes c�l(tudat) vez�relte le onnan, hogy fel�p�thesse az oszt�lyn�lk�li t�rsadalmat. Most meg majd elhitetik vel�nk, hogy egyenesen az �gb�l j�tt�nk �s mi magunk vagyunk az istenek, �s Lucifer a mi �gi kir�lyunk ebben a gy�ny�r� New Age-ben. De tulajdonk�ppen a legkorszakalkot�bb tudom�nyos eredm�ny a money-fiction; - vagyis a p�nz fikci�ja, a fikt�v p�nz, a l�tra sz�l� l�tszat, a bank fikt�v hitellevele, Lucifer euchariszti�ja, mi�ltal p�nzz� v�ltoztatja a semmit...

A Nagy F�nyhoz� intereur�pa �s interkontinent�lis templomai - a bankok. Olyas-f�le folyamatok zajlanak ezekben, amelyeket csak okkult m�helyekben kitanult ismeretekkel tekinthet�nk �t. A bankokban olyan metamorf�zisok (tranzakci�nak is h�vj�k) zajlanak, amelyeket jobb�ra nyolc, vagy m�g t�bb �ltal�nost v�gzett modern s�m�nok (br�kernek is h�vj�k) ir�ny�tanak; - s amelyek legtitokzatosabb miszt�riuma, amikor a k�zponti utas�t�sra (t�rv�nynek is h�vj�k) ad�bev�telk�nt �sszetarh�lt k�lts�gvet�si milli�rdokat Lucifer szent nev�ben ‘megforgatj�k’, ami cseppet sem t�rv�nyes ugyan, viszont csillag�szati j�vedelmet hoz. A befektet�s, ha leg�lis - alig hoz profitot, b�rmibe fektess�nk is. A B�csbe kimentett f�br�ker ‘b�dzs�j�re’ azonban egy eg�sz jog�llam appar�tusa ‘vigy�z’; - m�rmint semmi nyom ne maradjon, ne k�sz�ljenek bizonylatok �s nyilv�ntart�sok: az extraprofit zsebb�l-zsebbe v�ndoroljon, szigor�an ad�mentesen. A nagy m�gus: Lucifer, a bankok lelki atyja, a p�nzt sz�l� p�nzt szort�roz� hamisk�rty�s; aki elt�nteti az ad�bev�teleket �s mag�np�nzt kre�l bel�l�k. Aki mind �sszegy�jti az �jjel-nappal g�rc�l�k krisztus-fill�reit, hogy milli�rdokk� n�vesztve grandi�zus sikkaszt�sra haszn�lja azokat fel. Lucifer, a nagy br�ker, aki utols� csepp v�r�nket is kisz�vja, hogy azt�n l�g-ut�nt�lt�s Gripeneket v�s�roljon ad�forintjainkb�l. A p�nzmos�s l�nyege, hogy hogyan lesz a munk�nk eredm�ny�b�l koncentr�lt hatalom, amely azt�n az er�szakot �jb�l p�nzre v�ltja, hogy tov�bb fokozza a kamat n�pelnyom� hatalm�t mindannyiunk f�l�tt. Az okkult mechanizmus, a b�v�patakk�nt ki�rad� kollekt�v retteg�s, amely esdekelve k�ny�r�g egyre koncentr�ltabb hatalom�rt, - hogy Lucifer milli�rdjai h�bor�tatlanul szaporodhassanak. Tizenn�gy p�nzt�rost, tizenn�gy p�nzt�rosn�t tart�ztattak le p�nzmos�s gyan�j�val, aminek az egyetlen logikus magyar�zata az lehet, hogy f�rfiak ritk�n szoktak mosni, - vagy az, hogy a k�t kulcsszerepl� egyik�t B�csben nem tal�lj�k, a m�sik meg nem �r r� vallani, mert �ppen birodalmi n�met bogarakkal v�vja �d�z �let-hal�l harc�t. Egy�bk�nt a bankokra van egy fiziol�giai hasonlatom is, m�gpedig az �kori orgi�n r�sztvev� r�mai patr�cius. Telezab�lja mag�t - ak�r egy bank az ad�fizet�k, a k�lts�gvet�s p�nz�vel -; majd amikor m�r t�bb nem f�r a has�ba (vagy p�nz a sz�fjeibe), zutty ledug egy l�dtollat (Kulcs�rnak megakadt a tork�n), �s legott kih�nyja az eg�szet a viplist�sok �s�toz� zsebeibe; s a folyamat ciklikusan megism�tl�dik...

K�zismert t�ny, illetve legal�bb m�sf�l �vtizedes gyakorlati tapasztalat, hogy ma Magyarorsz�gon egyetlen-egy bank sem mehet t�nkre, mert az �llam ezerszerte jobban vigy�z r�juk, mint p�ld�ul b�rmely egyh�z a templomaira. A bank a p�nz, a S�t�n imah�za, s a bank�r az �zvegy any�tlan fia, akin az �llamnak szakr�lis k�teless�ge nyomban seg�teni, ha egyszer bajba ker�l. M�rpedig a bankok �jb�l �s �jb�l csak bajt csin�lnak, a bank�rok pedig rendszeresen bajba ker�lnek. Ha elfogadjuk az idej�t m�lta defin�ci�t, miszerint a bank hitelint�zet, hamarosan r� kell j�nn�nk, hogy ez egy fed�n�v, ugyanis a rengeteg bank ma mindenf�le p�nz-�gyi tranzakci�val ‘foglalkozik’, csak a produkt�v termel�s vagy a megszorultak hitelez�s�vel egy�ltal�n nem, - vagy ha m�gis, akkor h�t az elv�rhat�hoz k�pest csak minim�lis m�rt�kben. Val�j�ban mi lehet a bankok ‘igazi’ funkci�ja? Sok-f�le! Els�sorban a nemzetk�zi tranzakci�k �s az �llami k�lts�gvet�s p�nzeloszt� ‘k�zpontjai’, - vagyis olyan grandi�zus m�veletek lebonyol�t�i, amelyekben az �sszes forgalomban l�v� p�nz ‘banksz�mla-p�nz’, vagyis hitelp�nz, amelynek a fedezete egyr�szt a Vil�gbank �ltal ny�jtott hitel, m�sr�szt a belf�ldi gazdas�g nemzetk�zileg elismert teljes�tm�nye, vagyis a GDP. A p�nzfolyam k�tir�ny� - a be�raml� hiteleket, k�szp�nzes inveszt�ci�kat a Bank lesz�m�tolja, konvert�lja �s orsz�gos kereskedelmi h�l�zat�n kereszt�l foly�s�tja, illetve elosztja; a gazdas�g (a v�llalkoz�sok �s a mag�nszem�lyek) eredeti j�vedelmeinek k�zpontos�t�s�val pedig az �llam teszi ‘ugyanezt’, persze szint�n a bankh�l�zaton kereszt�l. Oda s vissza teh�t minden p�nz a bankokon folyik kereszt�l; - nincs is har�csol�bb �s holtbiztosabb j�vedelem az els�k�zb�l �s els�dlegesen felsz�m�tott kamatn�l! A bank har�csot szed a befektet�k, a hitelez�k, a bet�tesek, a v�llalkoz�k, az �llam, a munkav�llal�k �s a t�rsadalombiztos�t�s, illetve az �llampolg�rok valamennyi p�nzmozg�saib�l; - s a har�cs d�nt� h�nyad�ban az �llam lakoss�got megsarcol� ad�bev�teleib�l sz�rmazik. A bank sokkal nagyobb �r az �llamn�l is; - tekintettel arra, hogy m�g az ad�pr�s egy bizonyos, k�pzetes ponton t�l m�gsem fesz�thet�, addig a banki har�cs fels� hat�ra elvileg a csillagos �g. A p�nzfolyam �vente  nagyj�b�l 1-2 milli�rd doll�rra r�g befel�, - ugyanakkor 8-10 milli�rd doll�rra ki-fel�. Ez az a szupranacion�lis (glob�lis vil�g�llami) p�nzszivatty�, amelynek j�l szervezett m�k�d�s�t a kamatrabszolgas�g nemzetk�zi hierarchi�ja biztos�tja. Az olyan orsz�gokba, mint p�ld�ul az USA, vagy Nagy-Britannia - befel� �ramlanak a Birodalom perif�ri�j�n keserves, j� min�s�g� munk�val megtermelt �rt�kek, �m kifel� maximum munk�val vagy �rt�kkel fedezetlen �cska pap�rp�nz (pl. USD) �ramlik; ezek az orsz�gok teh�t folyamatosan gazdagszanak. Magyarorsz�gr�l (s a t�bbi szerencs�tlen, elad�s�tott orsz�gb�l) viszont minden �rt�k z�dul kifel� - m�g befel� nagyj�b�l csak kacat, b�vli �s fedezetlen pap�rp�nz �ramlik, mely�rt keservesen meg kell fizetn�nk: �vr�l-�vre n�vekv� mennyis�g�, j� munk�val, az �lland� p�nzsz�k�t� (restrikci�s) monet�ris bankpolitik�t ny�gve, uzsorakamatot fizetve a belf�ldi �s a k�lf�ldi bankoknak egyar�nt. Magyarorsz�g teh�t 30-40 �ve folyamatosan szeg�nyedik; - term�szeti hasonlattal �lve egy olyan teh�nhez hasonl�that�, amelyb�l egyre t�bb tejet fejnek ki, noha egyre kevesebb t�pl�l�kot adnak neki. Az eg�sz bank-hanc�r alapvet�en azt a c�lt szolg�lja, hogy csatorna-h�l�zat�val, infrastrukt�r�j�val, kapcsolt int�zm�nyeivel �s �vezredes tr�kkjeivel tejjel-m�zzel foly� k�na�nt teremtsen m�sok munk�j�b�l az ingyen�l� szelv�ny-vagdos�k sz�m�ra. �s most jutottunk el a l�nyeghez! Az egy dolog, hogy a csak sokasod�, �p�l�-sz�p�l� cifra palot�k undor�t�, visszatasz�t�, megalom�ni�s �s �zl�stelen k�ls� �s bels� f�ny�z�se, p�khendis�ge m�r �nmag�ban retteg�st kelt a szolg�ltat�saikat ig�nybe venni k�nytelen szerencs�tlenekben, akik beker�lve a bank szent�lynek �lc�zott b�nbarlangj�ba; zavart pillant�sokkal keresik a sz�fet, amely, mint s�t�nista ‘olt�riszents�g’ el�tt miel�bb fejet s t�rdet hajthatnak. �m jobb, ha sohasem tudj�k meg; - mi is folyik a cifra d�szletek, aranyozott vacakok �lc�ja, forg�sz�npadja m�g�tt, m�lyen odabent! Mert a bank legm�ly�n t�rt�nik meg a kisemberek milli�i sanyar� j�vedelm�nek t�mb�s�t�se, egybeolvaszt�sa, �s a nagy ‘�tv�ltoztat�s’ - illetve t�bbsz�r�s elterel� man�verek, fed� tranzakci�k, nagyl�pt�k� metamorf�zisok �s konverzi�k - ut�n az osztal�kok �s jutal�kok, a profitok �s ken�p�nzek sz�toszt�sa a haverok k�z�tt. A haverok minden�tt ott �lnek; - durva fenekez� k�szs�geikkel eg�sznap ott horg�sznak a p�nzfolyamok pazarul ki�p�tett partjain, s v�rj�k a f�br�kert, hogy v�gre meg�rkezz�k met�lk�k limuzinj�n, �s a s�r�s�d� esti hom�lyban horgukra akassza a nylon-staniclit, ami a napi bev�telb�l nekik j�r� r�szesed�st tartalmazza. Id�nk�nt (4-5 �venk�nt) az is el�fordul, hogy a f�br�ker - tekintettel alacsony matematikai k�pzetts�g�re - el-sz�molja mag�t; ilyenkor eleinte felemelik az �gyfeleket terhel� k�l�nf�le d�jakat, majd amikor m�r ez sem haszn�l: elj�tssz�k ‘a bankcs�d’ c�m� szomor�j�t�kot, hogy mik�zben a k�ts�gbeesett bet�tesek hossz� t�m�tt sorokban, �kl�ket r�zva a f�bej�ratot d�ngetik; - a h�ts� ajt�n degeszre t�m�tt b�r�nd�kben sz�ll�thass�k el a bank utols� k�szp�nztartal�kait is, sz�rnek maszk�rozott p�rtkomissz�rok. A f�br�kert ezek ut�n halad�ktalanul B�csbe menek�tik; - ez a megold�s j�l bev�lt a f�posta-bank�r eset�ben is, nem sz�lva arr�l, hogy a CW-Bank titokzatos milli�i is ebben a megb�zhat� eur�pai f�v�rosban t�ntek el, annak idej�n. Legjobb, ha a frekvent�lt szem�lyis�gek - kivonva a forgalomb�l - 1-2 �vig B�csben maradnak; de legal�bbis addig, ameddig a szolg�latok elsik�lhatj�k az �sszes k�ls� �s bels� nyomot, majd kisv�rtatva meg�rkezhet a ‘menetrend-szerinti’ bankkonszolid�ci� - egyre �jabb jelent�s terheket r�va ezzel a magyar �llamra, amely k�nytelen n�pe ad�fizet�si k�telezetts�geit m�g magasabbra sr�folni. Ne k�rdezze t�lem senki, hogy ennek az eg�sz bank-k�osznak mi k�ze van, lehet a terrorizmus-ellenes int�zked�sekhez, - b�r lehets�ges, hogy az �l-sz�rek m�gis val�diak voltak; m�g �n sem tudhatok, �rthetek meg mindent! Sz�momra egy�rtelm� - mint ahogy ezt a hat�s�gok hathat�s nyomozati cselekm�nyei is bizony�tj�k! -, hogy a p�nzmos�s rettenetes b�n�t csak n�k, asszonyok k�vethett�k el; olyanok, akik k�l�nbek a De�kn� v�szn�n�l! Mosni ugyanis a n�k tudnak csak igaz�n; p�nzt mosni pedig csak a bankp�nzt�rosn�k! Gyan�imat j�l igazolja, hogy a minap le is tart�ztattak mintegy 14 bankp�nzt�rosn�t, mely int�zked�s nyilv�n hatalmas �rv�g�s a p�nz-mos�k (mos�n�k) titkos nemzetk�zi h�l�zat�n. Ez f�rfimunka volt!

Mik�zben az igazs�gszolg�ltat�s nem pihen a bab�rain, ak�zben hat�kony p�nz-�gyi int�zked�sek is sz�letnek. A minap p�ld�ul mindenki levelet kapott a meg-felel� Bank Rt.-j�t�l, amelyben adat-egyeztet�sre sz�l�tanak fel minden �gyfelet. „Az adatok fel�lvizsg�lata sor�n meg�llap�tottuk, hogy bankunkn�l a kor�bbi el��r�soknak megfelel�en nyilv�ntartott szem�lyazonos�t� adatai sajn�latos m�don nem egyeznek teljes k�r�en az �j jogszab�lyban meghat�rozottakkal.” �gy sz�l az indokl�s, amely egy adatlap kit�lt�s�re, �s szem�lyes megjelen�sre sz�l�t fel minden banksz�mla-tulajdonost, egy �j t�rv�nyre hivatkoz�ssal. Ami az id�zett indokl�st illeti, annak �ppen a ford�tottja igaz; - ‘sajn�latosan’ olyan �j t�rv�nyt hoztak, amely egy�bk�nt szem�lyes titkokat tartalmaz� adatokkal is megpr�b�lja ‘kieg�sz�teni’ a bank �ltal eddig nyilv�ntartott adatokat...
Hangs�lyozom: csak olyan, szem�lyes titkokat k�pez� adatokkal eg�sz�tik ki az eddig nyilv�ntartott szem�lyi adatok k�r�t, amelyek eddig - nyilv�n �pp az�rt - nem szerepelhettek nyilv�ntart�sban, mert szem�lyes titkok! Minden m�s adat eddig is marad�ktalanul rendelkez�sre �llt. A c�m: „ADATLAP a p�nzmos�s meg-el�z�s�r�l �s megakad�lyoz�s�r�l sz�l� 2003. �vi XV. t�rv�ny rendelkez�seinek v�grehajt�s�ra”. Az �j adatok (amelyek ‘bevall�sa’ �nk�ntes!) a k�vetkez�k: �t-lev�l sz�ma, ad�azonos�t� jel, munkahely megnevez�se, munkahely c�me, telefonsz�mok. Mivel ezen adatok megad�sa ‘�nk�ntes’; el�gg� nyilv�nval�an - senki nem fogja azokat k�z�lni, vagy csak eleny�sz�en kevesen. Mit v�rnak ett�l az adatszolg�ltat�st�l, k�l�n�sen akkor, ha t�volr�l sem lesz teljes k�r�? Azt�n: mennyiben seg�ti el� a banki (!) �gyf�l-azonos�t�st a szem�lyi ad�azonos�t� jel k�zl�se? M�s: akinek nincs munkahelye, az nem is nyithat, nem is tarthat fenn ezent�l banksz�ml�t? Megannyi megv�laszol(hat)atlan k�rd�s. De a legfontosabb k�rd�s ez: mi�rt gondolj�k a t�rv�nyalkot�k, hogy szem�lyi titkot k�pez� adatok ‘�nk�ntes’ �tad�sa egy polg�rjogi (�zleti) t�rsas�g sz�m�ra majd seg�t megel�zni a p�nzmos�st? Mi�rt ruh�znak fel ‘hat�s�gi jogos�tv�nyokkal’ b�rmely bankot?!

Nem gondoltak arra a tiszteletre m�lt� t�rv�nyalkot�k, hogy az �nk�ntes �llam-polg�roknak esz�be jut majd: egy fokozatosan vil�guralomra t�r�, a civiliz�ci�k h�bor�j�t (Huntington) ‘terrorellenes koal�ci�val’ �lc�z� vil�ghatalom lassan vil�gh�bor�ba k�nyszer�ti a vil�g �sszes orsz�g�t, fut a p�nze ut�n, paranoid retteg�sbe tasz�tja a m�g f�ggetlen nemzet�llamok lakoss�g�t, arra k�nyszer�ti a korm�nyokat, hogy vonj�k meg polg�raikt�l az alapvet� szabads�gjogokat is. Nagy tud�s� szakr�lis bar�tom, hal�losan komoly arckifejez�ssel, �t�l�k�pess�ge l�tsz�lag teljes birtok�ban, felel�ss�gtudattal �s hat�rozottan �ll�tja, hogy a vil�g-hatalom l�zas k�zpontos�t�sa (csak) az�rt folyik, hogy a vil�gb�ke �s az emberi civiliz�ci� v�vm�nyai, eddig fel�p�tett �rt�kei meg�rizhet�k legyenek...
Nehogy elhiggy�tek neki!

V�c, 2003. november 4.

                                                             Czike L�szl�