Czike L�szl�
                                           Sz�llunk al� a poklokra

Dr. Barsi Bal�zs ferences atya besz�d�ben - „�sszegy�jteni Izraelt” - id�zi J�zus szavait a Szent�r�sb�l:
„K�ldet�sem csak Izrael h�z�nak elveszett juhaihoz sz�l.” (Mt.15, 24-25)
Ebb�l az egyetlen mondatb�l (valamint egy Izai�s-tekercsb�l vett r�szlet alapj�n) a szerz� igencsak messzemen� k�vetkeztet�seket von le. „A messi�snak (J�zus Krisztusnak) a f�ladata, hogy �sszegy�jtse Izraelt. �s ugyanakkor vil�goss�ga �s �dv�ss�ge legyen a pog�ny nemzeteknek. Hogyan k�pes erre J�zus? �gy, hogy elveszi a vil�g b�n�t. B�nbocs�natot hirdet Izraelben, �s Szentlelket ad Izraelnek, hogy azt�n f�lragyogjon ott az igazi istenismeret �s a szeretet, �s a pog�ny n�pek is j�jjenek, zar�ndokoljanak a Szent N�p fel�. J�zusnak teh�t ez a k�ldet�se. (...) Az �r J�zus nyilv�nos m�k�d�s�nek ez a c�lja: �sszegy�jteni Izraelt. Tiszt�zza, hogy nem politikailag, nem kir�lys�got akar, hanem Isten kir�lys�g�t. Egy lelki orsz�got. Nem a letelepedett d�vidi kir�lys�got akarja, nem politik�t, hanem az emberis�ggel, Izraellel v�ndorl� Istent akarja ki-nyilatkoztatni. (...) Kem�ny, szinte elviselhetetlen: a k�ldet�sem csak Izrael h�z�nak elveszett juhaihoz sz�l. Ez a ‘csak’ nagyon b�nt�nak t�nik. J�zusnak nincs k�ldet�se a pog�nyokhoz, csak a zsid�khoz. Mit jelent ez? Apostolainak is ezt mondja M�t� 10,6-ban, hogy pog�nyok v�rosaiba ne menjetek. (...) Igen, mert J�zus az � k�ldet�s�t a Szent�r�sb�l is kiolvassa. Ott pedig most hallottuk, hogy az lesz a messi�snak a k�ldet�se, hogy �sszegy�jtse a zsid� n�pet. Igen. A pog�nyok �dv�ss�g�t J�zus nem z�rja ki, csak azt Izrael �sszegy�jt�se �ltal akarja a vil�gnak adni. Az egy nagy vonz�s lesz. Nagyon j�l pr�b�ljuk ezt meg�rteni! (...) J�zus nem hagyja el a szent n�pnek a ter�let�t. Csakhogy nem politikailag akarja �sszegy�jteni Izraelt, nem is egy �j vall�si szervezetbe, ha-nem megt�r�st hirdet. Egy bels� hatalmas megtisztul�st, �s Isten lelk�t adja.”

J�zus id�zett mondata  „A k�na�ni asszony” t�rt�net�ben olvashat�:
„Onnan tov�bb indulva J�zus T�rusz �s Szidon vid�k�re vonult vissza. Ott egy k�na�ni asszony j�tt a k�rny�kr�l �s �gy ki�ltozott ut�na: ‘K�ny�r�lj rajtam, Uram, D�vid fia! Le�nyomat kegyetlen�l gy�tri az �rd�g.’ De � sz�ra sem m�ltatta. Erre odamentek hozz� tan�tv�nyai s k�rt�k: ‘K�ldd haza, mert kiab�l ut�nunk.’ � �gy felelt: ‘A k�ldet�sem csak Izrael h�z�nak elveszett juhaihoz sz�l.’ De az odaj�tt �s e szavakkal borult le el�tte: ‘Uram, seg�ts rajtam!’ De � visszautas�totta: ‘Nem helyes, ha elveszik a gyerekek kenyer�t s a kuty�knak dobj�k.’ (Magyar�zat: A korabeli sz�haszn�latban ‘a kutya’ jelz� ‘a pog�ny’ szinonim�ja. A ‘gyerekek’ kit�tel Izrael fiaira, Isten kedves gyermekeire utalhat.) Az viszont er�s�tgette: ‘De bizony, Uram! Hiszen a kiskuty�k is esznek az uruk asztal�r�l lehull� morzs�kb�l.’ Erre J�zus �gy sz�lt: ‘Asszony, nagy a te hited, legyen �gy, amint k�v�nod.’ M�g abban az �r�ban meggy�gyult a le�ny.” (Mt. 15, 21-28.)
Az id�zett sz�vegr�sz l�bjegyzetbeli magyar�zata �gy sz�l: „A k�na�ni asszony f�n�ciai pog�ny n� volt. Isten rendel�se szerint a Messi�s tan�t�s�ban �s a j�-t�tem�nyeiben el�sz�r a zsid�k r�szes�ltek �s csak azut�n a pog�nyok (Rom. 1, 16). A pog�ny asszony �gy �rzi, nincs joga ahhoz, hogy messi�si kegyelemben r�szes�lj�n, ez�rt csak morzs�it k�ri.”
A Barsi atya �ltal hivatkozott m�sik id�zet az „Izrael elutas�tja a Messi�st” al-c�m alatti sz�vegr�szb�l sz�rmazik: „Az apostolok sz�tk�ld�se. Ezt a tizenkett�t k�ldte el J�zus �s megparancsolta nekik: ‘A pog�nyokhoz ne menjetek �s a szamarit�nusok v�rosaiba be ne t�rjetek. Menjetek ink�bb Izrael h�z�nak el-veszett juhaihoz. Menjetek �s hirdess�tek: K�zel van a mennyek orsz�ga.” (Mt. 10, 5-8.)
A szent�r�si sz�vegr�sz l�bjegyzetbeli magyar�zata a k�vetkez�: „A tan�tv�nyok k�ldet�se egyel�re csak Izraelhez sz�l, vil�gmisszi�juk J�zus mennybemenetele ut�n kezd�dik. - A szamarit�nusok Szamaria tartom�ny lak�i, kik a zsid� vall�st csak r�szben fogadt�k el, s k�l�n templomot �p�tettek maguknak. A zsid�k m�g a pog�nyokn�l is jobban megvetett�k �ket.”
Dr. Barsi atya a tov�bbiakban �gy folytatja a hom�li�j�t: „A politikai �sszegy�jt�s mindig kudarcra van �t�lve Izrael t�rt�nelm�ben is, ak�rcsak a pog�ny n�pek t�rt�nelm�ben. �gy nevezz�k az egys�gmozgalmat, amelyet most is �nnepl�nk ezen a h�ten, hogy �kumenizmus. Az oikumen�, g�r�g sz�b�l sz�rmazik. Azt jelenti, hogy a F�ld lakott ter�lete, �s jellemz�, hogy ki haszn�lja el�sz�r ezt a sz�t igaz�ban - Nagy S�ndor. � egy oikumen�t akar, politikai alapon; - vagyis egy vil�gbirodalomban �sszefoglalni minden n�pet. Megbukik a v�llalkoz�sa, de megmarad az eszme, �s �tveszi R�ma. Augusztus cs�sz�rt megbabon�zza, �lland�an Nagy S�ndor (szelleme, szellemis�ge - Cz. L.) ir�ny�tja. Meg akarja val�s�tani, ami nem siker�lt Nagy S�ndornak. �s ez a k�plet eg�sz a harmadik birodalomig hat - Hitlerig. S�t, m�g ma is! Az emberis�g egys�g�t egy politikai alapon �ll� hatalmas orsz�gba akarjuk (sic!) megszervezni. A Biblia el�t�li ezt. El�t�li, �s - Babilont �s k�s�bb R�m�t, a r�mai birodalmat - ‘k�jn�nek’ nevezi, aki r�szeg�t� ital�val elb�d�tja a nemzeteket, �s tulajdonk�ppen ez a b�lv�ny-im�d�s. Mi�rt? Mert az adminisztrat�v �s politikai ‘�kumenizmus’, hogy v�gre az eg�sz emberi csal�d egyetlen birodalomban egyes�lj�n; ez az ember, a meg nem v�ltott ember bels� f�lelmeinek (vagyis: egyfajta kollekt�v paranoi�nak! - Cz. L.) a gy�m�lcse. A ‘romlatlan sz�v�’, Istent�l f�l� emberek mesterked�se, hogy minden (b�rmelyik) birodalom a (f�ldi) biztons�g ki�p�t�s�re t�rekszik. A civiliz�ci� �s az egyetemes birodalom - az a bizonyos f�gefalev�l �d�mon. Az emberek �ltal�ban f�lre�rtik ezt a jelenetet. A mez�telens�g miatt sz�gyenkez� �d�m nem azt sz�gyelli, hogy � f�rfi, nem ez�rt b�jik el. Ez teljes f�lre�rt�se a jelenetnek. Hisz J�bn�l olvassuk, hogy mez�telen�l j�ttem ki any�m m�h�b�l, �s mez�telen�l t�rek vissza oda - vagyis a f�ldanya m�h�be. Teh�t, a Bibli�ban a mez�telens�g ezt jelenti: szeg�nys�g. Hogy csak ember vagyok. A b�n el�tt is mez�telen volt, de akkor �r�lt az ember, hogy ember. Most Isten szeretet�b�l kiszakadva, hirtelen retteg�s fogja el, amit a mai filoz�fiai egzisztencializmus �gy mond, hogy ‘abszurdum, hogy l�tezek’. Ki vagyok dobva a l�tbe �s engem ‘senki sem szeret’. S akkor megkezdi, hogy leplezze ezt a mez�telens�get, ezt a gy�nges�get. A nagy birodalmak ki�p�t�se, amely fegyverre �p�l, rettenetesen gy�nge alapon - a f�lelmen! - �ll, �s �ssze is borul mindegyik birodalom! Ezen az alapon nem lehet oikumen�, �kumenizmus fegyverekkel, - de adminisztrat�v m�don sem lehet az emberis�gb�l egy csal�dot, egy egys�gesen m�k�d� nagy csal�dot form�lni. A vall�s is �tveheti ezt a politikai k�pletet - sajnos. Ak�r ha zsid�, ak�r ha kereszt�ny. A zsid�k ‘hivatalos ir�ny�t�sa’ J�zus kor�ban �gy �rtette a pr�f�t�kat. Teh�t megszervezni a zsid� �llamot �s ha lehetne, leig�zni a pog�nyokat is, mert persze ‘j�t akarunk nekik’. F�jhat nekik, hogy leig�zzuk �ket, de el kell viselni�k, hogy �k is majd Isten f�lelm�ben n�vekedhessenek... J�zus ezt visszautas�tja. A k�z�pkori egyh�z is megpr�b�lja. (M�rmint minden ‘hitetlen’ evil�gi leig�z�s�t. - Cz. L.) M�g ez a k�plet benn�nk is �l, amikor azt hissz�k, hogy a vil�g v�g�re - mire J�zus elj�n - mindenki katolikus lesz, vagy legal�bbis kereszt�ny. J�zus ezt nem mondja, - hanem azt mondja, hogy az � egyh�za val�ban s� lesz �s vil�goss�g: a megt�rtek (ha nem a kereszt�ny r�mai katolikus vall�sra, �gy mire?! - Cz. L.) gy�lekezete. J�zus hogyan val�s�tja meg az emberis�g egys�g�t? Elveszi a b�neinket, �s Isten Lelk�t (a Szentlelket - Cz. L.) adja nek�nk. Egy �ri�si dolog, hogyha nekem megbocs�tanak; ha t�nyleg tudom, hogy szeret az Isten, akkor ki tudok ny�lni m�sok fel� („bocs�sd meg a mi v�tkeinket, mik�ppen mi is megbocs�tunk az ellen�nk v�tkez�knek!” - Cz. L.) Az emberek az�rt vad�c term�szet�ek, az�rt gyilkolnak kollekt�ven is, mert �gy �rzik, hogy ‘�ket senki sem szereti’. Az a kutya a legvesz�lyesebb, amelyik f�l. Az harap. Az sz�tt�p. Ez az �llati mozzanat benn�nk is megvan nagyon m�lyen - hiszen az el�deink t�bb milli� �vig voltak �llatok, mint emberek. (Hogyha ‘�llatk�nt’ kezdt�k - mikor, hogyan kaptunk lelket? Diszkr�ten vagy apr�nk�nt? - Cz. L.) Nagyon benn�nk van. Ha mi tudjuk azt, hogy ‘mi szeretve vagyunk’, s minket nagyon szeret az Isten, �s nemcsak eltekint a b�neinkt�l, hanem elveszi a b�neinket, f�l vagyunk oldozva, akkor m�sokat is f�l tudunk oldozni. Teh�t az egys�gnek csak a b�nt�l megtisztul� sz�v lehet az alapja, �s nem pedig a romlott, f�lelemmel teli emberi term�szet. Min�l ink�bb �gy �rzi az ember, hogy �t nagyon szeretik, ann�l ink�bb szoci�lis l�ny lesz, k�z�ss�gi. (...) Ez�rt az egys�gnek a kov�sza csak a szeretet lehet. A m�sik; - nemcsak, hogy elveszi b�neinket, f�loldja f�lelmeinket Krisztus, hanem Isten Lelk�t adja nek�nk. Az egys�gnek csak az lehetne az alapja, hogy te is, �n is kedves vagyok Istennek. S�t, az a harmadik is, aki nem tudja, hogy Isten l�tezik. �s pr�b�lom ennek a szeret� Istennek a szem�vel n�zni azt a nagyon sok ut�latos alakot, kik engem esetleg s�rtenek. Nem lehet m�s alapja az egys�gnek, mint az, hogy elveszi a b�neimet Isten. Neki dr�ga vagyok, izgul �rtem. Megfoghatatlan, hogy mi�rt, de szeret, �s a szabads�gnak a Lelk�t adja nekem. Testv�reim! A vil�g j�v�je nem fakadhat m�shol, csak az emberi sz�vb�l. �spedig abb�l a sz�vb�l, ahol megsz�nt a f�lelem, s ahol felold�dik a j�g. (...) A szeretet, amit�l fegyvereket tesznek le, mert az emberek elfelejtenek f�lni... (...)             
Amint Barsi atya szentbesz�d�b�l, illetve az evang�liumi id�zetekb�l is l�tjuk: az �sz�vets�g �s az �jsz�vets�g ‘k�t Istene’ nem �ll�that� szembe egym�ssal, nincs t�r�s az egyistenhit evol�ci�j�ban! Nem k�ts�ges, hogy a zsid� n�p ‘v�lasztott n�pi’ funkci�ja t�retlen�l tov�bb folytat�dik �s legal�bb ‘az utols� �t�letig’, J�zus m�sodik elj�vetel�ig tart. J�zus k�ldet�se els�dlegesen Izrael �sszegy�jt�se volt, �s csak mintegy m�sodlagosan - az els�dleges k�ldet�s teljes�t�se r�v�n - a vil�g �sszes n�peinek (a pog�nyoknak is) a megv�lt�sa. �mde J�zus nem politikailag akarta a zsid�kat �sszegy�jteni, - teh�t nem egyfajta ‘kir�lys�g’, s egys�ges �llam l�trehoz�s�ra t�rekedett. Hangs�lyozta, hogy orsz�ga nem err�l a vil�gr�l val�, - soha nem t�rekedett a vil�gi ‘zsid�k kir�lya’ c�m megszerz�s�re. Lelki egys�get szeretett volna el�rni a zsid�k k�z�tt - egyfajta k�z�s megt�r�st -, melynek k�z�s kisug�rz�s�t�l v�rta (volna) az �sszes pog�nyok megt�r�s�t is. B�neink ‘elv�tele’   egyfajta ‘�ngerjeszt� l�ncreakci�k�nt’ zajlott volna le, J�zus eredeti terve szerint. Ezt sugallja az a t�ny is, hogy J�zus tan�t�i, messi�si �let�tja sor�n val�ban nem hagyta el a szent n�p ‘fels�gter�let�t’; s a pog�nyok megt�r�t�s�t tan�tv�nyainak a  feladat�ul hagyta, a felt�mad�s�t �s a mennybemenetel�t k�vet� (P�nk�sd ut�ni) id�szakra. Mindez igen tudatos ‘tervez�sre’ vall; J�zus pontr�l-pontra el�re tudta (megtervezhette), mikor �s mi fog t�rt�nni, vagyis semmit nem b�zott a v�letlenre. Amennyiben zsid�k �s pog�nyok megv�lt�s�t ‘egy l�pcs�ben’ akarta volna megval�s�tani, akkor ennek megfelel�en is cselekedett volna, �s j�maga meg az apostolai aktivit�s�t a legkev�sb� sem korl�tozta volna csak ‘a szent n�p’ ter�let�re. Azonban az er�it ‘nem forg�csolhatta sz�t’, hiszen tudta, hogy f�ldi m�rt�kkel az � ideje ki van m�rve. Nem markolhatott teh�t sokat, nehogy keveset fogjon; - a megv�lt� energi�j�t a kiv�lasztott n�pre koncentr�lta, hogy k�ldet�se m�lt� befejez�s�t a v�lasztott n�p megt�r�s�nek, egys�g�nek a szent kisug�rz�sa v�gezze el majd, - a hal�la, felt�mad�sa �s mennybemenetele ut�n...
J�zus a zsid� n�p �sszegy�jt�s�t, kollekt�v megt�r�s�t, Lelki Izrael l�trej�tt�t tervezte, eg�sz messi�si k�ldet�se teljes�t�se sor�n ez�rt k�zd�tt. Ehelyett a k�vetkez� k�zel 2000 �vben a zsid� n�p lelki �s fizikai sz�tforg�csol�d�sa, sz�t-sz�rat�sa (divergenci�ja) val�sult meg; ‘lelki �rtelemben’ a szent (kiv�lasztott) n�p nemhogy nem �llt �l�re a pog�ny vil�g, a pog�ny n�pek megt�r�t�s�nek, hanem megtagadta a megv�lt�s t�ny�t; �pp, mint J�zust az egykori szenved�s-t�rt�net sor�n. J�zus apostolai �s a legels� k�vet�i t�bbs�g�kben a zsid� n�pb�l sz�rmaztak; 200-300 �v eltelt�vel azonban m�r a kereszt�ny h�v�k nagy t�bbs�ge a volt pog�ny n�pek, a r�mai polg�rok �s a provinci�k lakosai k�z�l ker�lt ki. A tendencia a sz�zadok sor�n uralkod�v� v�lt. J�zus alap�tv�nya, a r�mai katolikus egyh�z a k�z�pkorban antiszemitak�nt viselkedett; - alapvet�en az�rt, mert J�zus Krisztus keresztre fesz�t�s��rt kollekt�ven a zsid� n�pet tett�k felel�ss�. A ‘Lelki Izrael’ mindm�ig nem j�tt l�tre, m�g cs�r�j�ban sem. S�t a vakgy�l�let ‘pog�nyok �s zsid�k k�z�tt’ elvezetett eg�sz a holocaustig, amikor Hitler �s a n�cik ‘v�gs� megold�sk�nt’ megpr�b�lt�k kiirtani Eur�pa teljes zsid�s�g�t... A II. vil�gh�bor� ut�n megval�sultak Herzl Tivadar ‘cionista �lmai’: a h�bor�ban gy�ztes nagy-hatalmak Palesztina ter�let�n l�trehozt�k az �n�ll� zsid� �llamot. Ez a mozzanat  lez�rta a Krisztus ut�ni k�zel 2000 �ves korszakot; az �j Izrael �llam l�trej�tt�vel a vil�gban sz�tsz�rt zsid� n�p visszakapta �saty�i f�ldj�t. Krisztus ‘Lelki Izrael’-je helyett egy f�ldi megv�lt�s-p�tl�k sz�letett, egy jog�llam, mely viselked�s�ben k�nyszer�en szemben �ll a krisztusi szereteteszm�vel: l�trej�tt�nek k�r�lm�nyei �ltal k�nyszer�tve van arra, hogy az �sz�vets�g ‘pog�ny-harcait’ folytassa tov�bb - ez�ttal arabok ellen - a saj�t fennmarad�sa �rdek�ben. Jahve seg�ts�ge n�lk�l (?) �s Krisztus terv�vel szemben, de az Amerikai Egyes�lt �llamok t�mogat�s�val... A vil�gban sz�tsz�rtan �l� ‘vil�gi’ zsid�k t�bbs�ge liber�lis-ateista vil�gn�zet�; - ma m�g eleny�sz� a kereszt�ny vall�sra kit�rt (neofita, konvertita) zsid�k ar�nya. Izrael uralkod� �llamvall�sa �s a diaszp�r�kban �l�k jellemz� vall�sa az ortodox-zsid� egyistenhit. �m sem az ortodoxok, sem a neol�gok nem ismerik el Krisztus istens�g�t, megv�lt�s�t, - �s m�ig ‘az igazi’ Messi�sra v�rnak. Krisztus Isten-Fia k�ldet�s�t, Messi�s-mivolt�t csak a messi�si zsid� vall�si k�z�ss�gek ismerik el.
Eml�kezz�nk csak vissza! „Izrael elutas�tja a Messi�st.” J�zus m�gis �gy utas�tja az apostolokat: „A pog�nyokhoz ne menjetek �s a szamarit�nusok v�rosaiba be ne t�rjetek!” A k�na�ni asszony le�ny�b�l is csak ‘n�mi kelletlenked�s ut�n’ �zi ki az �rd�g�t. J�zus az �sszes pog�ny n�pek megv�lt�s�n�l el�bbre helyezi a ki- v�lasztott n�p, a zsid�s�g megt�r�t�s�t, �sszegy�jt�s�t. Mintha csak ‘kett�s fel-�p�t�s�’ tervet hajtana v�gre: vagy siker�l Izrael �sszegy�jt�se, a ‘Lelki Izrael’ �letre kelt�se; - vagy ha nem (mert Izrael elutas�tja a Messi�st), �gy �t keresztre fesz�tik. Ekkor azonban m�r nem csak a v�lasztott n�p sorsa ‘az els�dleges t�t’, hanem az eg�sz vil�g sorsa - a zsid�k� �s a pog�nyok� egyszerre �s egyar�nt. A  megv�lt�s terv�nek a m�sodik, a nehezebbik �s bonyolultabb megold�sa l�phet �letbe; - vagyis sz�ledjenek csak sz�jjel az apostolok most m�r az eg�sz vil�gban, hirdess�k Krisztus tan�t�s�t �s t�r�ts�k meg az �sszes pog�nyt is a kereszt�ny hit nev�ben...
Izrael 2000 �vvel ezel�tt nem fogadta el J�zus megv�lt� �ldozat�t, s e borzaszt� t�nyt a vil�g mindm�ig s�nyli. Paradoxon persze, hogy a Megv�lt� �ldozata teljes sz�less�g�ben �s m�lys�g�ben csakis az�ltal tereb�lyesedhetett ki, hogy J�zust kiv�gezt�k... A ‘Lelki Izrael’ helyett viszont csak egy p�tl�k-�llam j�tt l�tre, �s a pog�ny (kutya) vil�g is paranoi�ss� v�lt; - ahelyett, hogy ‘istenf�l�v�’ lett volna; nagy siets�ggel’ �p�ti fel a saj�t vil�gi �llam�t (vil�g�llam�t), hogy abban Istent�l val� ostoba retteg�s�ben, vakon, egy akolba tereljen �ssze minden nemzetet, de abb�l Istent kirekessze. Ak�rcsak az Eur�pai �ni� �j alkotm�ny�b�l a kereszt�ny gy�kerekre val� hivatkoz�st...
J�jj el Uram, j�jj el �jb�l; - irgalmazz a vil�gnak, s a j�ra �rdemes embereknek!
M�sk�l�nben mikor �s hogyan lesz�nk v�gre �jb�l - egy akol �s egy p�sztor?!
   
V�c, 2004. m�jus 12.                                        

                                                                     Czike  L�szl�