Czike L�szl�
                                    Clairvauxi Szent Bern�t

Az eg�sz k�zel-keleti t�rs�g forrongott. Az els� keresztes h�bor� lovagjai 1099-ben Gottfried de Bouillon vezet�s�vel elfoglalt�k Jeruzs�lem szent v�ros�t a muzulm�nokt�l �s kereszt�ny kir�lys�got hoztak l�tre. �gy t�rt�nt, hogy a kilenc lovag k�relemmel fordult Le Bourg-i II. Balduin jeruzs�lemi kir�lyhoz az�rt, hogy  katonai rendet alap�thassanak, valamint, hogy megsz�llhassanak a kir�lyi palota keleti sz�rny�ban. A palota szomsz�dos a Salamon kir�ly temploma hely�n �p�lt, nem sokkal azel�tt elfoglalt Al-Aksza mecsettel. Balduin kir�ly beleegyezett, s�t kisebb illetm�nyt is fizetett nekik...

A keresztes lovagokat Hugh de Payens �s Andre de Montbard (Clairvauxi Bern�t nagyb�tyja) vezette. Montbard is Champagne gr�fj�nak h�b�rese volt. Az eredeti lovagok k�z�l legal�bb kett�, Rosal �s Gondemare, ciszterci szerzetes volt m�r a jeruzs�lemi utat megel�z�en is. Val�j�ban a t�rsas�g valamennyi tagj�t csal�di �s politikai sz�lak f�zt�k a ciszterci szerzetesrendhez �s a flamand kir�lyi csal�dhoz. Ir�nikus m�don k�s�bb maga Champagne gr�f is csatlakozott a templomosokhoz, �s ily m�don a saj�t h�b�res�nek alattval�j�v� v�lt. Ennek magyar�zata, hogy a templomosok h�s�gesk�j�ket nem a kir�lynak vagy nagymester�knek tett�k, ha-nem vall�si j�tev�j�knek, Ciszterci Bern�t clairvauxi ap�tnak, aki e magas rangra emelked�se ut�n is t�mogatta a csoportot (1174-ben avatt�k szentt�.)

1128. janu�r 31-ik�n Payens nagymester �s Montbard a P�rizst�l kb. sz�zt�z kil�-m�terre d�lkeletre fekv� Troyes-ba (Tr�ja) utazott, hogy egy k�l�n ez�rt �ssze-h�vott zsinat el�tt k�rje a templomos rend hivatalos egyh�zi elismer�s�t. A troyesi zsinat katolikus �rsekekb�l, p�sp�k�kb�l �s ap�tokb�l �llt, s k�zt�k volt Szent Bern�t, Montbard unoka�ccse, aki addigra m�r a jelent�s ciszterci rend feje lett. Balduin kir�ly j�v�hagy�s�val a troyesi zsinat hivatalos katonai �s vall�sos rendnek nyilv�n�totta a templomosokat. Ennek alapj�n II. Honorius p�pa j�v� is hagyta a templomosok Szab�lyzat�t, ami m�r hivatalosan szentes�tette a rendnek j�r� juttat�sokat. A Szab�lyzatot Szent Bern�t k�sz�tette a ciszterci rend fel-�p�t�s�nek mint�j�ra. A rend fel�p�t�s�ben a szabadk�m�vess�g el�fut�ra volt. Minden helyi szervezet neve ‘templom’ volt (a fed�nevek szabadk�m�ves sz�-t�r�ban: ‘templomot �p�teni’ ma is annyit jelent, mint: ‘egy �j helyi szervezetet, �j p�holyt fel�ll�tani’), uralkod� f�parancsnoka a rend nagymester�nek tartozott besz�molni, �s neki is fogadott engedelmess�get. N�gyf�le rang l�tezett: lovag, �rmester, k�pl�n, szolga. Payensnek �s Montbardnak semmij�k sem volt, amikor nyugatnak indultak, m�gis p�pai d�nt�ssel, p�nzzel, �rt�kes t�rgyakkal �s f�ld-vagyonnal t�rtek haza. Nem kevesebb, mint 300 nemesember k�vette Payens-t, mint egy jelent�s rend nagymester�t...
A templomosokat Troyes-ban eredm�nyesen t�mogat� Szent Bern�t �s ciszterci rendje szint�n gyarapodott. A ciszterciek a templomosok megjelen�s�ig fizet�s-k�ptelenek voltak, azut�n hirtelen �s gyors n�veked�st mutattak. P�r �ven bel�l f�l tucat ap�ts�g �p�lt fel; 1153-ra t�bb mint 300 volt bel�l�k, melyek k�z�l 69-et maga Szent Bern�t alap�tott. Ez a nem mindennapi n�veked�s a templomos rend felvir�gz�s�val p�rhuzamosan t�rt�nt...

1139-ben II. Ince p�pa - Szent Bern�t p�rtfogoltja - kihirdette, hogy att�l kezdve a templomosok a p�p�n k�v�l semmilyen hatalomnak nem felelnek. Az enged�ly mentess�get jelentett az ad�fizet�si k�telezetts�g al�l, s ez jelent�sen megn�velte a rend vagyon�t. A p�pa szokatlan m�don templom�p�t�si joggal is felruh�zta �ket.

Clairvauxi Szent Bern�t n�pszer�s�t� iratot k�sz�tett ‘Az �j lovags�g dics�rete’ c�mmel, amelyben a templomosokat, mint a kereszt�ny lovagi ide�lt magasztalja: „A vil�g tele van lovagokkal �s szerzetesekkel, de ami eddig soha nem volt, most megsz�letett: a k�t �llapot egybekapcsol�sa... �gy alakult ki a kereszt�ny lovagi tan�t�s t�rv�nyk�nyve, amely egy fegyveres er� a gyeng�k, az �rv�k, az �zvegyek �s a szent Egyh�z jogainak v�delm�re.”

T�madt egy mozgalom, melynek tagjai tiszt�knak, kataroknak nevezt�k magukat. Ezek apostoli szeg�nys�get, szigor� vezekl�st hirdettek �s elvetett�k a felszentelt paps�got, a hierarchi�t �s a szents�geket. Bern�t ellen�k pr�dik�lva bej�rta eg�sz D�l-Franciaorsz�got. Sokakat megt�r�tett, �mde v�gs� megold�st � sem tal�lt.

Majd III. Jen� p�pa egy �j feladattal b�zta meg: meg kellett hirdetnie a keresztes h�bor�t. Bern�t gy�jt� hat�s� besz�deivel sokakat megnyert az eszm�nek, hogy elindulnak a Szentf�ld visszaszerz�s�re. Ugyanakkor szembesz�llt Radulffal, aki b�r szint�n ciszterci szerzetes volt, de Eur�pa-szerte a zsid�k �ld�z�s�re l�z�tott. Bern�t �gy �rt ellene: „A zsid�kat nem kell �ld�zni, m�g csak kiutas�tani sem. R�nk a pog�nyok (az arabok) t�madtak er�szakkal, �s ez�rt kell er�vel vissza-vern�nk a t�mad�sukat.” (Tagadhatatlan, hogy a Bern�t pr�dik�ci�i a keresztes hadj�ratra, illetve a Krisztus k�vet�s�nek felt�ntetett fegyveres harc k�z�tt m�ly, �thidalhatatlan szakad�k t�tong. Azonban Bern�t �gy sz�lt a vil�gi rendek lelki-ismeret�hez is: „Ti, mai lovagok igazolhatatlan t�ved�sekben vagytok, �s a kegyetlens�getek t�rhetetlen! Nagy k�lts�ggel �s f�rads�ggal h�bor�ztok, - s b�nnel �s hal�llal fizettek �rte. De h�bor�itoknak csak a f�ktelen gy�l�let, a dics�s�g ut�ni v�gy �s a kincsek ut�ni s�v�rg�s az oka. Ilyen indokok alapj�n nem �lhetitek meg nyugodt lelkiismerettel a felebar�tot!”)

Bern�t azonban nemcsak kifel� harcolt a kereszt�ny hit�rt, de akkor is, amikor az Egyh�zon bel�l fenyegette vesz�ly a hit tisztas�g�t. J�llehet, voltak olyan meg-nyilatkoz�sai, amelyekkel szemben felhozhat� a tudom�nyelleness�g v�dja, - �m tagadhatatlan: j�bar�ts�gban �llt kor�nak jelent�s tud�saival. Clairvaux-ban nagy k�nyvt�rat rendezett be, m�vel�d�sre biztatta a tehets�ges fiatalokat; s�t, egyes �r�sai az �jonnan kialakul� teol�giai iskola tank�nyvek�nt szerepeltek. A vit�k �s harcok k�zepette Bern�t a sz�ve m�ly�n visszav�gyott a kolostor mag�ny�ba, a szeml�l�d�s csendj�be. ‘A l�lek felemelked�se’ �r�s�t�l kezdve a k�zel 20 �ven �t k�sz�tett ‘Hom�li�k az �nekek �nek�r�l’ c�m� m�v�ig - j�mbors�ga folyamatosan a Szent�r�s �s az egyh�zaty�k �r�saib�l t�pl�lkozott.

A j�mbors�gi form�kn�l - amelyek a hagyom�nyban �ltek �s Krisztus szem�ly�re koncentr�ltak - Bern�t sokkal t�bbre �rt�keli �s jobban szorgalmazza a Krisztus embers�ge ir�nti bens�s�ges, �rzelmi t�lt�s� tiszteletet: „Ak�r besz�lsz, ak�r �rsz; nem �zlik nekem a sz�, ha J�zus neve nem hangzik fel k�zben.” De ez a Krisztus embers�ge ir�nti bens�s�ges szeretet n�la nem �nc�l, - csak arra szolg�l, hogy a sz�v �rz�let�t a szellemi szeretet, az agap� magass�gaiba emelje. S ennek a szeretetnek a c�lja, hogy a l�lek egyes�lj�n az Ig�vel.

Bern�tot m�r az �let�ben is szentk�nt tisztelt�k. III. S�ndor p�pa 1174-ben avatta szentt�, VIII. Pius p�pa pedig 1830-ban az egyh�zdoktorok sor�ba iktatta. Az �nnep�t a XIII. sz�zadban vett�k fel a r�mai napt�rba, augusztus 20-ra. A magyar napt�rban Szent Istv�n ‘miatt’ augusztus 19-�n �nnepelj�k.

V�c, 2004. m�jus 20., - Bern�t napj�n

Jim Marrs ‘A titkos uralom’ c�m� k�nyv�ben �rtak nyom�n:    

                                                                               Czike L�szl�