Czike L�szl�

                Krisztus meghamis�t�i
Az Antikrisztus - miut�n m�r ‘t�bb v�ltozatban’ megjelent a t�rt�nelemben - ma is a legv�logatottabb mesterked�sekkel igyekszik megakad�lyozni J�zus Krisztus �dv�z�t� terv�nek, a megv�lt�snak a megval�sul�s�t. Pedig a megv�lt�s az eg�sz emberis�g Istenben val� egyes�t�s�nek, Istenhez val� kollekt�v visszatal�l�s�nak nagy es�lye. A Gonosz Ember minden eszk�zzel arra t�rekszik, hogy a lelk�nket elt�ntor�tsa, �r�kre elvegye Krisztust�l; aminek a legrafin�ltabb, legk�zenfekv�bb m�dja, ha sz�n�szk�nt ‘�j Krisztust alak�tva’, kil�ki bel�l�nk az igazit. Krisztus ellehetetlen�t�s�re el�szeretettel alkalmazza a k�vetkez� megold�sokat:
 
 J�zus Krisztus szem�lye ‘kital�ci�’, val�j�ban soha nem l�tezett.
 J�zus Krisztus a zsid�k f�ldi kir�lya volt; nem pedig Isten Fia, a Megv�lt�.
 J�zus Krisztus ‘messi�s’ volt ugyan, de a szent�r�sbeli szavai hamis�t�sok.
 Hamis pr�f�t�k �s hasonm�sok jelentkez�se (szabadk�m�vess�g).
 J�zus Krisztus szem�ly�nek meghamis�t�sa, az Antikrisztus fell�p�se.

Krisztus nem l�tezett 
Az istentagad�snak ez a legegyszer�bb, a legbl�debb �s a legpimaszabb ‘eszmei’ megnyilv�nul�si form�ja. Nem v�letlen, hogy int�zm�nyesen a kommunista �llam ‘vezette be’ �s alkalmazta - �ltal�nosan a mindenszint� k�zoktat�sban. A szovjet ideol�gia sz�m�ra J�zus Krisztus �letm�ve nem jelentett ‘filoz�fiai probl�m�t’, - a tank�nyvek m�g arra sem tartott�k �rdemesnek, hogy megeml�ts�k. ‘Szerint�k’ nem is l�tezett, - nem volt val�s�gos t�rt�nelmi szem�ly. Az 1960-as �vekben az orosz I. A. Kriveljov egy teljes k�nyvet szentelt Krisztus ‘neml�tez�s�nek’ kv�zi-t�rt�net�r�i bizony�t�s�ra, ami m�r csak az�rt sem lebecs�lend� �r�i teljes�tm�ny, hiszen J�zus Krisztus �let�tj�r�l nemcsak az �jsz�vets�g eml�kezik meg, hanem korabeli r�mai t�rt�net�r�k is, mint Tacitus, tov�bb� a ‘r�maias�tott’ nev�, zsid� sz�rmaz�s� t�rt�net�r�: Josephus Flavius.
  
J�zus, a zsid�k kir�lya
Vagyis szimpl�n csak f�ldi kir�ly, - nem Isten Fia, nem is Megv�lt�. Ne higgy�k, hogy ez a te�ria ritka, vagy hogy k�zvetlen�l, direkt �ll�t�s form�j�ban van jelen a mindennapos k�z�letben, a k�zgondolkod�sban, - ‘a tudom�ny’ vagy a m�v�szet vil�g�ban. Krisztus ‘lesz�ll�t�sa a f�ldre’ �sszetetten �s rafin�ltan t�rt�nik. Maga ‘a vil�gi szeml�let’ l�nyegesen gyakoribb, �ltal�nosabb, mint gondoln�nk; - s�t,  modern korunkban leplezett reform�ci�s folyamat megy v�gbe, b�v�patakk�nt, amelynek a c�lja �s k�ldet�se: Krisztust megfosztani �gi tr�nj�t�l, vagyis ‘k�t legyet’ �tni egy csap�sra: (1) lerombolni az istenhitet, a kereszt�nys�g alapjait, az Anyaszentegyh�zat, - �s (2) ‘egy f�st alatt’ jelk�pk�nt a vil�gi hatalom, a vil�g�llam hatalmi c�ljaira haszn�lni fel Krisztus t�megvonz�s� szem�lyis�g�t, �let�tj�t �s �ldozat�t, a mindezekhez f�z�d� �sszes tudati �s szakr�lis energi�t.

A roppant alamuszi, sz�v�s �s hat�kony t�rekv�s bel�lr�l bomlasztja a kereszt�ny hitet ezernyi v�konyka sz�lra, melyek a vall�sunk minden mozzanat�r�l mer�ben m�st, s�t, egym�ssal ellent�teset is hirdetnek, hogy soha t�bb� ne tal�lkozzanak. K�l�n�sen vesz�lyesek azok az �ramlatok, amelyek a fel�letes szeml�l� sz�m�ra m�g kereszt�nynek t�nnek ugyan, de m�r ‘kor�nt sem annyira’. Vigy�zzunk, mert a furcsa, szokatlanul ‘�jszer�’ sz�haszn�latok, megfogalmaz�sok - mint p�ld�ul: kereszt helyett k�nz�c�l�p, stb. - �ltal�ban legal�bbis vaskos eretneks�get, ha nem �ppen effekt�v istentagad�st takarnak...

Ebbe a t�rgyk�rbe tartoznak mindazok a rendk�v�li tudatoss�ggal szerkesztett �s terjesztett �vezredes legend�k is, amelyek modern form�ban �jra �s �jra felsz�nre ker�lnek, mint p�ld�ul: a gn�zis miszt�riuma, Arimateai J�zsef szerepe, a Szent Gr�l legend�ja, Leonardo da Vinci ‘beavatotts�ga’ �s az ‘Utols� vacsora’ c�m� festm�ny�nek ‘titkai’, hogy �ll�t�lag k�t J�zus (egyik �gi, m�sik f�ldi kir�ly) �lt volna, a kumr�ni tekercsek kapcsol�d� ‘rejt�lyei’, legenda a D�vid-v�r� J�zus �s M�ria-Magdal�na ‘k�z�s’ gyermek�r�l, a Meroving-dinaszti�r�l, a f�rfir�l, aki London mellett nevelkedik, s majd a Vil�g�llam tr�nj�ra �l, stb., stb. Ezek a t�rekv�sek egyr�szt az �sz�vets�g s az �jsz�vets�g �sz�vets�gi c�lzat� (J�zus csak egy, a r�mai uralom ellen l�zad� ‘zsid� forradalm�r’ volt) egybemos�s�ra, m�sr�szt az �gnek a f�lddel val� evil�gi �sszekapcsol�s�ra ir�nyulnak. Egyfel�l azt sugallj�k, hogy a Messi�sk�nt a F�ld�n j�rt Krisztus nem Megv�lt�k�nt j�n el m�sodszor, �t�lni eleveneket �s holtakat, hanem evil�gi kir�lyk�nt, a kiv�lasztott n�p �l�n megszervezni a Vil�g�llamot, - m�sfel�l pedig azt, hogy a Paradicsom, az �denkert, a Mennyorsz�g itt a F�ld�n, emberi er�b�l, Isten n�lk�l is meg-val�s�that�, teh�t egy�nk csak nyugodtan a Tud�s F�j�r�l...

Krisztus evang�liuma hamis�tv�ny
K�zismert, hogy a Bibli�t �vsz�zadokon �t ‘�rt�k, szerkesztett�k’; - id�nk�nt (�gy 200-300 �venk�nt, a zsinatokon) kanoniz�lt�k (beillesztett�k a ‘jogrendj�kbe’). Ilyenkor ‘rendesen �ssze is vesztek’ az akkori f�m�lt�s�gok, hogy belemehet-e a ‘javasolt’ sz�vegr�sz a Bibli�ba, vagy sem. Ki tudhatja, hogy az 1500-1700 �vvel ezel�tti f�papjaink milyen megfontol�sok alapj�n �s mi�rt d�nt�ttek �gy, hogy mi ker�lj�n bele, s mi nem az �jsz�vets�gbe. Ez azonban semmik�pp nem el�gs�ges indok arra, hogy J�zus Krisztus b�rmelyik p�ldabesz�d�t, evang�liumi szavait - ak�r csak r�szlegesen is! - �nk�nyesen kv�zi hamis�tv�nynak min�s�ts�k. Ez�rt j� az �jsz�vets�gben, hogy n�gy evang�lista (�s ez informatikailag nagyon fontos!) van, akik ugyan elt�r�en �rt�k le a Szenved�st�rt�netet, de �sszevetve az �r�sokat esetenk�nt sz� szerint is meggy�z� inform�ci�t adnak Krisztus utols� napjair�l, az elhangzott p�rbesz�dekr�l. Ez az�rt meggy�z� informatikai szempontb�l, mert n�gyen, egym�st�l f�ggetlen�l �rt�k le, elvileg ugyanazokat a t�rt�n�seket, �s a sz�vegek ‘m�gis’ l�nyeg�ben t�k�letesen egyeznek. �m J�zus Krisztus szavainak hiteless�g�re m�s, k�zvetett bizony�t�kaink is vannak! Ha olvas�m figyelmesen olvassa a kiemelt evang�liumi id�zeteket; hamar bel�tja, hogy Krisztus szavaiban semmilyen korabeli hatalmi ‘cenz�ra’ keze nyoma nem �rz�dik! Lehets�ges, hogy a v�g�l is kanoniz�lt sz�vegeken t�l ‘el�fordultak kem�nyebbek is’, amelyeket - ilyen, vagy olyan okb�l - kihagytak. �mde ami ‘bent maradt’, arr�l sem �ll�that�, hogy b�rmilyen int�zm�nyes vagy titkos f�ldi hatalom apol�gi�ja lenne! �ppen ellenkez�leg: J�zus p�ldabesz�deinek, evang�liumi sz�vegeinek t�lnyom� r�sze szeg�nyp�rti, hatalom-�s gazdags�gellenes; de ugyanakkor m�rt�ktart� is: soha nem usz�t er�szakra, forradalomra, felkel�sre a fenn�ll� hatalom ellen. Magyar�n: sem a regn�l� hatalomnak, sem az ellenz�k�nek, sem b�rmif�le h�tt�rhatalomnak soha nem ‘par�rozott’; s�t, mondanival�j�nak a l�nyege rendre irrit�l� b�rmilyen f�ldi er� szemsz�g�b�l n�zve.

Mindemellett: (1) J�zus szavainak t�rt�neti �s �r�k b�lcsess�ge fel�lm�lhatatlan. (2) Okfejt�se gyakran rejtett �rtelm�, profetikus �s b�lcsess�ge sokszor hosszabb t�von - el�re nem l�that� esem�nyek lezajl�sa - ut�n v�lik vil�goss�. (3) L�nyegre t�rekv�se, szel�ds�ge, jud�ciuma, kifejez�sm�dja olyannyira egyedi, hogyha nem (ilyen) lenne, ki kellene tal�lni. (4) Id�t �ll�bb, aktu�lisabb erk�lcsi �tmutat�s az emberis�g t�rt�nelm�ben nem ismeretes. (5) Egyszer� f�ldi ember ilyet �rni, vagy pl�ne a mindennapok t�rt�n�seiben ‘r�gt�n�zni’ nem lehet k�pes. (6) Gondolatai tisztas�ga csak ‘szent’ jelz�vel jellemezhet�; ami nyilv�n m�g a cenzori hajlam� kanoniz�l�kat is visszarettentette b�rmilyen c�lzatos sz�vegm�dos�t�st�l...
 
De Krisztus szavainak abszol�t hiteless�g�t legf�k�ppen az mutatja meg, mikor is b�rki f�ldi haland� hevesen protest�lni pr�b�l ellen�k. Azonnal megtapinthat� az evil�gi, f�ldh�zragadt k�nyelmi szempont, az anyagias �letvitel �rdeke, az a mentalit�s, melynek r�v�n valaki a k�t ellent�tes (f�ldi �s �gi) karriert egyar�nt sikerrel pr�b�lja, er�szakolja befutni. Nem lehet egyszerre szolg�lni Krisztusnak �s a Mammonnak: k�nnyebb a tev�nek �tmennie a t� fok�n, mint a gazdagnak bejutnia a Mennyorsz�gba...
A probl�ma teh�t a legkev�sb� sem J�zus szavaiban van.
A K�p�nyegforgat� leggonoszabb sz�n�szi alak�t�sa, egyszersmind a v�gs� id�k k�zeledt�nek a legbiztosabb jele, amikor az Antikrisztus fel�lti Krisztus ruh�j�t...

A v�gid�k teremtm�nyei a hasonm�sok
„Lehet-e �sszer� magyar�zata, hogy a vil�g leghatalmasabb emberei megk�tik a legrosszabb �zletet? A legrosszabbat, hiszen a pillanat�rt cser�be odaadj�k az �r�kk�val�s�got.” �rja Kocsis Istv�n ‘Magyarorsz�g szent koron�ja’ k�nyv�ben.  „R�gen odaadt�k az �r�kk�val�s�got a perc�rt, amikor ‘hasonm�sokk�’ v�ltak. ‘Hasonm�s’, aki az �letet v�lasztotta az �LET helyett... Akiknek a lelke tetsz-halott �llapotba jutott. � az, aki bement a t�gas kapun, r�l�pett a sz�les �tra, mely a „roml�sba” visz. Ezen az �ton a bukott ember j�r. A bukott ember, aki k�pes volt elv�gni az �sszek�ttet�st az Id�tlen �nj�vel. Kialudt benne az �ssze-k�ttet�st fenntart� titokzatos f�ny, a l�lek. Azt mondtuk: „Nem k�nny� kioltani a lelket, de az ember megteheti. De mindig csak Istenre emelt fegyverrel teheti meg. Azaz a felfoghatatlanul nagy b�n�kkel.” Aki p�ld�ul sz�nd�kosan �s aljas indokb�l �l, vagy meg�let valakit, az is voltak�pp Istenre emelt fegyverrel oltja ki a saj�t lelk�t. Aki pedig �llamf�rfik�nt �rulja el haz�j�t, az idegen hatalom szolg�lat�ba �ll, szint�n Istenre emel fegyvert, mert elszeg�ny�ti n�p�t, �nmag�t pedig megfosztja att�l, ami benne, a szem�lyis�g�ben a leg�rt�kesebb. Ez�rt kell p�ld�ul annak levetnie a papi ruh�j�t, aki ateista lett, vagy t�voznia a b�r�i pulpitusr�l, aki politikai parancsra hajland� volt �rtatlan embert el�t�lni. Mint-hogy Isten egyed�l csak az embert teremtette a saj�t k�pm�s�ra, �s oltotta bel� az alkot� �rtelem szikr�j�t, ez�rt minden emberben van valami isteni l�nyeg. Aki Istenre fegyvert emel, az emberk�nt m�r nem is �l tov�bb, hanem csak valami m�sk�nt, m�svalakik�nt. Ha teh�t egy ember �gy vagy �gy, de eldobja mag�t�l  isteni l�nyeg�t, valami m�ss� v�lhat, valami min�s�gileg alacsonyabb rend�v�, mint ami kor�bban volt. Kocsis Istv�n ezt az alacsonyabb rend�v�, m�ss� v�lt embert nevezte el „hasonm�snak” - a val�di ember, az isteni l�nyeg�t megtart� ember „ki�r�lt hasonm�s�nak”. Kocsis Istv�n �rtelmez�s�ben „hasonm�s az, akinek a lelke tetszhalott �llapotban van.”

Az emberek t�bbs�ge az uzsoraciviliz�ci� k�nyszere (ti. ‘a p�nz’) k�vetkezt�ben hasonm�ss� v�lt: elvesz�tette emberi l�nyeg�t, min�s�g�t. Kocsis szerint ezekt�l a (szem�lyis�g�ket, szabads�gukat �s akaratukat is elvesz�tett) „hasonm�sokt�l” retteg minden j�v�j�t f�lt� ember. Ezek a hasonm�sok hazudnak politikusk�nt, szerelmi partnerk�nt, k�nnyen kaphat�k az �rul�sra, �s �zletemberk�nt szint�n g�tl�stalanok, - de m�s szakm�kban sem azzal a felel�ss�ggel �s k�teless�g-tudattal l�tj�k el a feladatukat, mint az emberi l�nyeg�ket meg�rz� emberek. K�z�j�k tartoznak, akik j� �zletnek tekintik a h�bor�t, ha lehet rajta sok p�nzt keresni, tekintet n�lk�l arra, hogy h�ny embert�rsuknak okoznak v�gtelen sok szenved�st. Az uzsoraciviliz�ci� kamatkapitalista rendj�ben tiszta p�nzgazdas�g m�k�dik: egyetlen c�lja, hogy p�nzb�l m�g t�bb p�nzt �ll�thassanak el� a p�nz-vagyon tulajdonosai. Minden m�s emberi �rt�k devalv�l�dott, �s az erk�lcsnek nincs t�bb� �zsi�ja. Egyre t�bb a profithajsz�ban hasonm�ss� v�l� ember.
A legd�bbenetesebb, amikor a hasonm�s fel is fogja, hogy hasonm�s lett. Ez abban a pillanatban k�vetkezik be, amikor m�r k�pes elhitetni mag�val, hogy Istennel szembefordulva is lehet �lni. Term�szetesen lehet �gy is �lni, de nem az emberi l�nyeg�t megtart� teljes (�rt�k�) embernek, hanem egy emberi l�nyeg�t�l megfosztott hasonm�snak. Ez�rt van, hogy ebben a mindent p�nzzel m�r� ‘egy-dimenzi�s’ vil�gban rengeteg az olyan ember, aki �gy k�vet el b�nt, hogy nincs igaz�n b�ntudata: k�ptelen val�di b�nb�natra. A „hasonm�s” terminusa igen j�l eligaz�t korunk sok ellentmond�s�ban. Ha valaki f�lfogta, hogy „hasonm�s” lett �s ezt a l�t�t el tudja viselni, �gy a sz�m�ra semmi sem azonos m�r azzal, ami val�j�ban. A b�n t�bb� nem b�n; minden �zlet rossz, amelyen �gy vagy �gy nem nyer�szkedik, ak�r a m�sik k�r�ra is, �s a legrosszabb �zlet Kocsis Istv�n szerint „az �r�kk�val�s�gr�l val� lemond�s a perc�rt”, amikor a percnyi f�ldi l�t�rt lemond az Id�tlen �nr�l, amikor az �letet v�lasztja az �LET helyett.

Az ilyen hasonm�s-embernek a f�ldi l�te percnyi kis hossz�ba kell beles�r�tenie minden hatalmat, minden �lvezetet; - ez�rt siet, ez�rt moh�, ez�rt g�tl�stalan, ez�rt g�zol �t mindenen �s mindenkin. Kocsis a Biblia alapos ismer�jek�nt m�g azt is hangs�lyozza, hogy ‘a hasonm�s-k�rd�st’ a maga teljes bonyolults�g�ban az Evang�lium mutatja be, de korunk embere a jelek szerint m�r nem k�pes fel-fogni az �jsz�vets�gnek e fontos r�szeit. Abb�l, amit az Evang�lium sugalmaz, a legd�bbenetesebb, hogy a ‘hasonm�s-l�t’ - az anyaggal val� teljes azonosul�s, a l�lek, s az Isten megtagad�sa - az emberi l�nyeg�t�l megfosztott ember sz�m�ra  term�szetess� �s elfogadhat�v� v�lhat, �gy az uzsoraciviliz�ci� p�nzhajsz�j�ban eg�sz n�peket, s�t, az emberis�get is vesz�lyezteti az ebben a ‘hasonm�ss�gban’ val� elmer�l�s.”

„Ne f�ljetek azokt�l, akik meg�lik a testet, de a lelket nem tudj�k meg�lni. Ink�bb att�l f�ljetek, aki a lelket, meg a testet is a pokolba tasz�thatja!” (Mt.10, 28-29.)

�vakodjatok a hamis pr�f�t�kt�l!
„Szeretteim, ne higgyetek minden l�leknek! Vizsg�lj�tok meg a lelkeket, vajon Istent�l val�k-e, mert sok hamis pr�f�ta l�pett f�l a vil�gban. Az Istent�l val� l�lek err�l ismerhet� f�l: Minden l�lek, amelyik vallja, hogy J�zus Krisztus testben j�tt el, Istent�l van. Minden olyan l�lek viszont, amelyik nem vallja J�zust, nem Istent�l val�. Ez az Antikrisztus szelleme, akir�l hallott�tok, hogy elj�n, s�t, m�r a vil�gban is van. Ti Istent�l vagytok, �s gy�zedelmeskedtetek azon. Hiszen, ha bennetek van, - hatalmasabb, mint az, aki a vil�gban van. Azok e vil�gb�l val�k, az�rt is besz�lnek e vil�gr�l, �s a vil�g hallgat r�juk. Mi Istent�l vagyunk. Aki ismeri Istent, hallgat r�nk. Aki viszont nem az Istent�l val�, - nem hallgat r�nk. �gy k�l�nb�ztetj�k meg az igazs�g szellem�t a hamiss�g szellem�t�l.” (1 Jn. 4, 1-6.)
�vakodjatok az Antikrisztust�l!
„Gyermekeim, itt az utols� �ra! Amint azt hallott�tok, elj�n az Antikrisztus. M�r eddig is sok Antikrisztus t�madt. K�z�l�nk ker�ltek ki, de nem tartoztak k�z�nk. Ha k�z�nk tartoztak volna, k�zt�nk is maradtak volna. Rajtuk kellett nyilv�nval�v� lennie, hogy nem mindny�jan tartoznak k�z�nk. Ti azonban a Szent kenet�t kapt�tok, �s mindent tudtok. Ki a hazug, ha nem az, aki tagadja, hogy J�zus a Messi�s? Ez az Antikrisztus: tagadja az Aty�t �s a Fi�t. Mindaz ugyanis, aki tagadja a Fi�t, nem ismeri el az Aty�t sem. Aki megvallja a Fi�t, elismeri az Aty�t is. Maradjon meg bennetek, amit kezdett�l fogva hallottatok. Ha megmarad bennetek, amit kezdett�l fogva hallottatok, ti is megmaradtok a Fi�ban �s az Aty�ban. Az �g�ret pedig, amelyet ehhez f�z�tt, - az �r�k �let. Ezeket akartam �rni nektek azok miatt, akik f�lrevezetnek.” (1 Jn. 2, 18-27.)

Az  Antikrisztus Krisztus hasonm�sa
Kl�nozni fognak egy n�t, vagyis egy anya megsz�li a hasonm�s�t.
�s ez a tetszhalott-lelk� hasonm�s majd megsz�li Demiurgoszt, az Antikrisztust.
Az Antikrisztust, aki a restaur�lt Nyugat-R�mai Cs�sz�rs�g, a Vil�g�llam kir�lya lesz; aki egyes�ti a p�pai tr�nt az evil�gi kir�lys�ggal s bevezeti az �kumenikus vil�gvall�st, amely csak sz�nleg fogadja el Krisztus Isten Fia megv�lt� k�ldet�s�t. Az Antikrisztust, aki majdnem mindenkit az orr�n�l fogva vezet, elfoglalja Izraelt �s az �jj��p�tett Jeruzs�lemi Salamon templom�ban Istenn� ki�ltja ki mag�t...
Aki ‘miatt’ lezajlik az Armageddon, m�g Krisztus m�sodik elj�vetele el�tt.

V�c, 2004. okt�ber 13.

                                                                 Czike L�szl�