Czike L�szl�

                                 A hamis rendszerv�lt�s

Magyarorsz�g mai ‘demokr�cia-�llapot�nak’, politikai �s gazdas�gi helyzet�nek alapvet� meghat�roz�ja, hogy az emberek, a n�p d�nt� t�bbs�g�nek teljess�ggel k�ptelen elk�pzel�sei, hamis ismeretei vannak az �t k�rnyez� vil�gr�l, legf�k�pp arr�l, hogy mi is t�rt�nt az elm�lt 15 �v alatt az orsz�ggal, a gazdas�ggal �s vele. Okkal �s joggal felt�telezhetj�k, hogy amennyiben ez a ‘jellemz�s’ l�nyeg�ben helyt�ll�, �gy mindez nem lehet v�letlen, - valamilyen t�rsadalmi-politikai ‘er�k’ mintegy legfontosabb ‘projektj�knek’ tekintik a magyarok �s a magyars�g teljes, c�ltudatos f�lrevezet�s�t; mint amikor valakinek ‘bek�tik a szem�t’, miel�tt meg-er�szakolj�k, vagy kirabolj�k. Bek�t�tt szemmel m�g h�romszor meg is p�rgetik a tengelye k�r�l, hogy elsz�d�lj�n �s azt is elfelejtse: eredetileg merre volt �szak.

K�s�rt a m�lt
A speci�lis magyar l�lek tal�n legspecifikusabb jellemvon�sa a kudarc�lm�ny, a frusztr�ci�, a pesszimizmus, az �nbizalom hi�nya, a bizalmatlans�g s az �ltal�nos bizonytalans�g�rzet. Ezek ellen�re e n�p saj�tos jellemz�je egyfajta megr�gz�tt naivit�s is, amely lehet�v� teszi, hogy �jra meg �jra be lehessen csapni. Ez a n�p �nmaga cinkos �rtatlans�ga, hisz�kenys�ge r�v�n maxim�lisan kiszolg�ltatott, �m mintha cs�k�ny�sen ragaszkodna a trag�di�hoz, amit a sors legals�bb bugyraib�l minduntalan mag�hoz vonz. Honnan eredhet ez az ‘�ldozati b�r�ny’ szerepk�r?
A t�rt�nelmi m�lt legm�ly�r�l...

A t�r�k megsz�ll�st�l sz�m�tva (1526 ut�n) a - kor�bban is t�r�keny - f�ggetlen Magyarorsz�g l�nyeg�ben megsz�nt l�tezni. A h�rom r�szre szakadt orsz�g soha t�bb� nem forrott �ssze egys�ges eg�ssz�; legal�bbis �n�ll�, �nszervez�, minden m�s hatalomt�l f�ggetlen egys�gk�nt nem. A t�r�k ki�z�s�vel p�rhuzamosan v�lt  fokozatosan osztr�k gyarmatt�, pontosabban a Nyugat-R�mai Cs�sz�rs�g, illetve az Osztr�k-Magyar Monarchia r�sz�v�, a Habsburg-dinasztia uralma alatt. 1848 kudarca meger�s�tette a magyarokban a negat�v hitet: az orsz�g t�bb� nem lesz f�ggetlen. 1867., a Kiegyez�s elind�tott ugyan egyfajta polg�rosod�st, azonban a haynaui akaszt�f�k �rny�k�ban minden marad�k �nbizalm�t elvesz�tett n�p nem a maga (f�)nemess�ge, vagy egy�b ‘kapitaliz�l�d�’ r�tegei felemelked�se r�v�n polg�rosodott; - k�lhonb�l ide�rkezett bev�ndorl�k val�s�tott�k meg a magyarok helyett. A XIX. sz�zad v�g�nek, �s a XX. sz�zad elej�nek tipikus magyarorsz�gi figur�ja a gentry, a minden�t elvesz�tett k�znemes, - amely r�teg a polg�rosod�s motorja is lehetett volna, de nem lett. A ‘polg�rosod�sunk’ teh�t nem �ner�b�l zajlott le. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt lett Magyarorsz�g az 1920-as �vek v�g�re a h�rommilli� koldus orsz�ga...

Meghalt M�ty�s kir�ly...
A zsid� sz�rmaz�s� S�ndor Andr�s reform�tus �r�, publicista, nekem 1997. III. 12-�n �rt level�ben �gy v�lekedett a magyar probl�m�r�l: „A sz�tes�sre hajlamos magyarok �nmaguk k�z�l sohasem tudtak kir�lyt v�lasztani. Az �rp�d-h�z m�g az �llami l�t el�ttr�l eredt. Kihalt, - azt�n m�r N�polyba mentek kir�ly�rt. Azt�n Luxemburgba ... Akkor v�lasztottak egy erd�lyi populist�t, azt is meg-b�nt�k, r�gt�n mentek Lengyelorsz�gba kir�ly�rt, azt�n B�csbe (mert Z�polya nevets�ges volt). Avval be is v�s�roltunk, a Habsburgokra r�ment az orsz�g. (Eur�pa l�zeng� ritter�r�l, Otto von Habsburgr�l mindig a De�k Ferenc be-k�p�se jut az eszembe: „Akinek a sz�l lef�tta a kalapj�t, az nem tud olyan m�lt�s�gosan futni ut�na, hogy nevets�gess� ne v�lj�k.”) Az az Isten k�l�n�s kegyelme, hogy 1989-ben Soros (napjainkban M�dl Ferenc k�zt�rsas�gi eln�k �ppen kit�ntette �t: a magyar rendszerv�lt�s�rt ny�jtott pozit�v tev�kenys�g��rt) annyira nagyvonal� nem volt, hogy hazatelep�lt volna (nem adva f�l newyorki lak�s�t sem), �llamf�v� v�lasztatv�n mag�t (egy prezidenci�lis rendszerben, persze): ide a rozsd�s b�k�t, hogy a magyarok lelkesen megv�lasztott�k volna, ak�r �zonpajzsra is emelv�n. F�, hogy nem hazulr�l val� �s nem kell meg-pukkadni az irigys�gt�l: m�rt �, m�rt nem �n. Az a baj, hogy ezt m�r a Moszad is tudja. �gy j�tszik vel�nk a Moszad, mint most itt az el�szob�ban Picur, j� �reg Mirci kom�m fia, a r�zsasz�n� gumigoly�val. Belesz�m�tja a Vil�gbankot is, - ann�l is ink�bb, mert ott is van 'k�c�'-ja."

Magam szint�n magyar hazafi voln�k, ez�rt h�t ezzel a fenti somm�s �t�lettel nem nagyon tudok ellenkezni; ann�l is kev�sb�, mert egyet�rtek vele, hiszen �t�ltem a rendszerv�lt�s �ta eltelt m�sf�l �vtized magyar sz�th�z�s�t, �s nemzet�rul� elitje egym�st is s�r�n el�rul�, k�p�nyegforgat� ‘korm�nyz�s�t’, amellyel nagyj�b�l az eg�sz nemzeti m�k�d� t�k�t elk�tyavety�lte; olyan nevets�gesen alacsony �r�rt, amit m�g k�zvet�t�i jutal�knak is t�lz�s tekinteni... A magyar n�p nemzetalkot� �s �nv�delmi k�pess�g�vel bizony s�lyos bajok vannak; nem akarok minden�ron ‘polg�rpukkaszt�’ lenni, de: vannak nemzetalkot�, t�rt�nelmi n�pek, p�ld�ul az angol, a francia, a n�met, az orosz - a magyar nem ilyen. A nemzetalkot�s m�r a modern korban els�sorban megfelel� p�ldamutat� vezet�k k�rd�se; a magyar a leg�jabb korban ilyeneket nem, vagy nem eleget volt k�pes kinevelni. Id�zz�k ez �gyben ism�t csak a S�ndor Andr�s level�ben foglaltakat: „Megint azt mondom: kir�lyt v�lasztani maga k�z�l a Gens Hungarica sohasem tudott.” Ez van...

M�lymagyar frusztr�ci�
A magyar n�pnek emellett kv�zi ‘velesz�letett k�pess�ge’, hogy a vil�gh�bor�k v�rzivatar�ban mindig ‘siker�lt’ a k�s�bb vesztes oldalra �llnia. Ez a nemzet�nk �nbizalm�t, valamint tov�bbi j�v�beli lehet�s�geinket folyamatosan, jelent�sen lerontotta. A nemzetalkot�s: polg�rosod�s �s megfelel� vezet�k k�rd�se. Egyik sem �llt a rendelkez�s�nkre. Az els� vil�gh�bor�t v�r�s terror, feh�r terror �s a Trianoni B�keszerz�d�s; - Magyarorsz�g megcsonk�t�sa k�vette. Majd j�tt �jra a rev�nsra k�sz�l�d�s, ism�t N�metorsz�g oldal�n - az elvett ter�leteink vissza-szerz�se rem�ny�ben. De rev�ns helyett �jb�l vesztes vil�gh�bor� k�vetkezett; - majd Magyarorsz�g �jabb megb�ntet�se. Zsid�t�rv�nyek; - n�met megsz�ll�s, n�ci terror, �s a sz�gyenteljes magyar zsid� holocaust. Amit persze a szovjet felszabad�t�k ideiglenesen 46 �vig tart� megsz�ll�sa, �v�s kommunista terror, diktat�ra, majd az 1956-os forradalom �s szabads�gharc, azt�n annak lever�se ut�n �jra csak a megtorl�s, a v�r�s terror k�vetett... Majd j�tt K�d�r�k guly�s-kommunizmusa, a puha diktat�ra, a legvid�mabb barakk viszonylagos j�l�te a fel-sz�nen - �s az orsz�g titkos elad�s�t�sa, nyugati k�zre j�tsz�s�nak el�k�sz�t�se: a m�lyben. Elad�sod�s: 1973. �s 1989. k�z�tt. 1982.: bel�ptet�s�nk a Nemzetk�zi Valutaalapba �s a Vil�gbankba. A rendszerv�lt� korm�ny 1990-ben abszol�t k�sz helyzetet �r�k�lt: 20,5 Mrd USD �llamad�ss�got, �res �llamkincst�rt, v�ls�gos �llapotban l�v� elavult szerkezet� gazdas�got, �sszeoml� hagyom�nyos piacot - �s ‘nem l�tez� polg�rs�got’. Kapitalizmust kezdett �p�teni - polg�rs�g n�lk�l...  

A m�ltai paktum
A kelet-eur�pai, �s benne a magyarorsz�gi ‘rendszerv�lt�s’ egy�ltal�n nem bels� t�rsadalmi sz�ks�gszer�s�gk�nt k�vetkezett be - mint pl. a forradalom -, hanem kiz�r�lag k�ls� hat�sra, ti. a ‘80-as �vek k�zep�n Reagan �s Gorbacsov M�lt�n megegyeztek a vil�g �jrafeloszt�s�r�l. S�ndor Andr�s �gy �r err�l: „megegyeztek, hogy Magyarorsz�g hogyan megy �t Gorbacsov�b�l Bush�k tulajdon�ba”. Az USA ugyanis megnyerte a csillagh�bor�s fegyverkez�si versenyt; - a Szovjetuni� gazdas�ga, a KGST, �s vele az eg�sz kommunista t�mb diktat�rikus t�kolm�nya k�rtyav�rk�nt omlott �ssze. Jelent�s spont�n t�megmegmozdul�sok nem voltak, ugyanakkor a kapitalista vil�g egyszer�en ‘felmondta’ a kelet-eur�pai rezsimek foly� finansz�roz�s�t, �gy mag�t�l �rtet�dik: a kommunizmusr�l a kapitalizmusra val� �tt�r�st bel�lr�l, m�g a r�gi rendszer m�k�d�se k�zben kellett megszervezni.

Ezt az el�szervez�st egyr�szt a hazai titkosszolg�latok - els�sorban a katonai h�r-szerz�s -, m�sr�szt a titkosszolg�latok, valamint a r�gi �s a felt�rekv� �j hatalmi elit tagjaib�l m�r a 80-as �vekt�l verbuv�l�d� szabadk�m�ves p�holyok v�gezt�k el, term�szetesen a megfelel� k�lf�ldi h�tt�rhatalmi szervezetek szigor� utas�t�sa, �tmutat�sa alapj�n. A magyar rendszerv�lt�s teh�t alapvet�en ‘koprodukci�ban’ k�sz�lt nemzetk�zi, s�t ink�bb nemzetek feletti ‘�szv�r’ alkot�s, - forgat�k�nyve a h�res-nevezetes R�zsadombi Paktum volt, ami a beavatott k�lf�ldi �s hazai er�k politikai megegyez�s�nek titkos jegyz�k�nyve. A huszon-egyn�h�ny pont szinte kiv�tel n�lk�l t�telesen megval�sult... Akik a ‘szerz�d�s’ r�sztvev�i voltak: mind, kiv�tel n�lk�l k�s�bbi magas beoszt�s� �llamf�rfiak, eln�k�k, p�rteln�k�k lettek.

A rendszerv�lt�s teh�t egy ‘k�tkulacsos’ megegyez�s volt abb�l a c�lb�l, hogy ‘a lek�sz�n� r�gi’ elit m�gis a hatalomban maradhasson; ugyanakkor l�tsz�lag �jak is feljebb juthassanak, amivel a demokr�cia l�tszat�t kelthett�k. Mivel a titkoss�g k�vetelm�nyei szigorodtak; - tov�bbra is �rv�nyben maradt az el�z� diktat�rikus rendszer alapvet� szervez�, k�derkiv�laszt� elve s gyakorlata: a kontraszelekci�. Csakhogy ezek ut�n m�r nem (csak) egyed�l a politb�ro titkosrend�rs�ge v�gzi a szerencs�s kiv�lasztottak �tvil�g�t�s�t, el�-szelekt�l�s�t, - hanem a h�tt�rhatalom civil-t�rsadalomba be�p�lt, szellemi c�heknek, gondolkod� m�helyeknek �lc�zott p�holyai. A demokratikus int�zm�nyrendszer a nyugati mint�kat majmolja, - azok 200 �vvel ezel�tt m�g marad�ktalanul ‘megvolt’ val�s tartalma n�lk�l...

Nyugtalan�t� k�rd�s: mi�rt csak �s �ppen a katonai h�rszerz�s �rizte meg titkait, nimbusz�t, szem�lyi �llom�ny�t, jogfolytonoss�g�t? Mi�rt vette �t az �j rend a r�gi �sszes �llamtitk�t (�jabbakkal kib�v�tve), - �llamad�ss�g�val egy�tt? Mi�rt?!
Mi�rt, mit�l �j a rendszer, mely a r�ginek �pp a l�nyeg�t �rzi meg, v�ltozatlanul? Ha az el�z� rendszer vezet�i nemzet�rul�k voltak, politikai t�ved�seiket csak az ad�ss�g-felhalmoz�suk m�lta fel�l, akkor mi�rt nem vontak k�z�l�k felel�ss�gre egyetlen-egyet sem? Mert ugye egy rendszert a vezet�i f�mjeleznek, vagy nem? Egy �llamot pedig az �llamtitkai, nem? Melyeket legink�bb a h�rszerz�k �riznek, a katonai h�rszerz�k, vagy nem? Tal�n nem azok a legf�ltettebb �llamtitkok ma, amelyek �pp a rendszer meg nem v�ltoz�s�ra, jogfolytonoss�g�ra vonatkoznak? Akik a politikai titkokat (a nemzettel szemben) m�ig �rzik, s�t gener�lj�k - mi�rt lettek mind magas �llami tiszts�gvisel�k, �s a kell� b�ntet�s helyett mi�rt kaptak mind kit�ntet�seket, lovagkereszteket, francia, angol �s egy�b �rdemrendeket is?

Mi�rt is nem lehet Magyarorsz�gon magas rang� politikus, �llamf�rfi az, aki nem tagja valamely, II. Erzs�bet angol kir�lyn� �ltal legitim�lt lovagrendnek, vagy p�holynak? Mi�rt nem juthat ma m�r Magyarorsz�gon semmilyen (sem �llami, sem komolyabb t�rsas�gi) vezet� beoszt�shoz az, aki nem rendelkezik hivatalos (�llami) angol nyelvvizsg�val?
„Vajon ez itt m�g Magyarorsz�g?!” - k�rdezi V�rhelyi Andr�s, szamizdat�ban...

A r�zsadombi paktum (1989. m�rcius 15.)
A rendszerv�lt�s ‘pillanat�ban’ Magyarorsz�g nem volt f�ggetlen �llam, s mivel a politikai v�laszt�sok id�pontj�ban m�g teljes l�tsz�mmal haz�nkban �llom�sozott a V�r�s Hadsereg; a rendszerv�lt�s politikai legitim�ci�ja k�lpolitikailag is meg-k�rd�jelezhet�. Nem v�letlen, hogy a R�zsadombi Paktum r�sztvev�je (al��r�ja) volt - Palmer, USA-nagyk�vet mellett - a vil�g tal�n k�t leghat�konyabb titkos-szolg�lat�nak (KGB, Moszad) k�pvisel�je is. (Ami j�l mutatja: nem ‘babra’ ment a j�t�k.) A titkos nagyhatalmi asszisztencia nyilv�nval�v� teszi: a magyar rezsim-v�lt�s egyfel�l szupranacion�lis projekt volt - a jelent�s�ge messze meghaladta a magyar nemzeti kereteket, �rdekeket -, m�sfel�l a v�grehajt�s szigor� ellen�rz�se minden pillanatban minden momentumra, a legkisebb r�szletekre is kiterjedt. Mi, magyarok azt hitt�k, hogy politikai �s gazdas�gi b�rt�n�nkb�l most ‘v�gre igazi felszabadul�s’, a polg�ri j�l�t s az egy�ni v�llalkoz�s szabads�ga k�vetkezik, �m  igaz�b�l cs�b�rb�l v�d�rbe pottyantunk, - de err�l majd k�s�bb... S�ndor Andr�s �gy �rt level�ben a v�rakoz�sr�l: „A k�t sz�ls�s�g a k�zgazdas�gi szf�r�ban egy g�zsba-k�t�tt, b�rt�nbe z�rt n�p bels� impulzusait fejezi ki. Amikor a m�ria-nosztrai meg v�ci fegyh�zban �lt�nk, minden z�rk�ban k�t p�rt volt: az egyik szerint ki kell t�rn�nk s ezzel fell�rm�znunk a vil�got, a m�sik szerint menn�l hamarosabb amneszti�ra kell j�tszanunk. Volt m�g egy v�gy�lom is: 'j�nnek a jenkik a csokol�d�val'."

Rendszerv�lt� globaliz�ci�
Mi, magyarok egyszerre �lt�k meg ‘a rendszerv�lt�st’, meg a sz�p �j vil�grend, a globaliz�ci� ‘�tterjed�s�t’, melynek val�s�gos tulajdons�gair�l, viselked�s�r�l, okair�l �s c�ljair�l kb. 1995-ig j�form�n semmit nem sejtett�nk. A n�pt�megek - mivel nem tudj�k a kett�t sz�tv�lasztani - ma is azt hiszik, hogy a rendszerv�lt�s �s a globaliz�ci� egy �s ugyanaz a hat�s, s az elszeg�nyed�s�k�rt, l�tbiztons�guk elvesz�t�s��rt azokat a t�nyez�ket okolj�k, akik a megel�z� szocialista rendszert ‘megd�nt�tt�k’. Vagyis: a kapitalizmust, a multinacion�lis c�geket, illetve a vel�k egy�ttm�k�d� magyar �llamot, s a magyar p�nz�gyi �s politikai elitet. Emiatt a magyar n�p legal�bb fele visszas�rja a k�d�rizmus guly�s-kommunizmus�t, ‘a legvid�mabb barakk’ saj�tos hangulat�t, - mert azt hiszik, hogy az egykori ‘j�l�t’ ‘kv�zi gombnyom�sra’ b�rmikor vissza�ll�that�, kev�s j�akarattal... Pedig az id� kerek�t m�r nem lehet visszaforgatni! Ak�rha l�tezett a R�zsadombi Paktum - a rendszerv�lt�s magyar b�lcseinek jegyz�k�nyve! -, ak�r nem: a dolgok szigor�an a megegyez�s k�t�tt menetrendje szerint t�rt�ntek... Mindenesetre: vagy ‘spont�n tudattalanul’, szinte sorsszer�en (f�tum, karma, kataklizma, stb.) megy�nk t�nkre m�r 22 �v �ta (v�.: 1982-ben l�ptettek be minket a Nemzetk�zi Valutaalapba!), - vagy nemzetk�zi konspir�ci� �s kollabor�ci� ‘�ldozatai’ vagyunk. Vagyis: furcsa ‘�rukapcsol�s’ t�rt�nt itt: az elit�nk mintegy felszabadul�sk�nt ‘adta el nek�nk’ a rendszerv�lt�st (�s vele a multiknak Magyarorsz�got!); �m a csomagba a tudtunk n�lk�l, m�r j� el�re nemcsak a n�menklat�ra-burzso�zi�val val� teljes kiegyez�st (vele implicite a ‘Bokros-csomagot’ is) kalkul�lt�k bele, de az eg�sz globaliz�ci�t is, - bele�rtve n�h�ny �vvel k�s�bbi bel�p�s�nket is az Eur�pai �ni�ba...

L�that�, hogy am�g ‘a spont�n fejl�d�s’ l�tszat�t kelti a verb�lis �s t�nyleges m�gi�val, a m�di�val, a mammon p�nz�vel is ‘�sszeh�zasodott’ rendszerv�lt� elit�nk; - addig egy �tgondolt koncepci�, val�s�gos komplex terv v�grehajt�sa folyik „lend�letben az orsz�g” akci�-fed�n�v alatt: Magyarorsz�g felsz�mol�sa.

V�c, 2004. december 15.

                                                                       Czike L�szl�