6.
A t�rt�nelmi �s �j p�rtok
Magyarorsz�gon a rendszerv�lt�s nem ‘alulr�l j�v�’ n�pi kezdem�nyez�sek �ltal ment v�gbe, hanem fel�lr�l (s�t, k�v�lr�l) vez�relt, dikt�lt folyamatok �s �temterv szerint, amelybe ‘a n�pnek’ semmilyen belesz�l�si lehet�s�ge nem volt, m�g fel-sz�ni megnyilv�nul�sok form�j�ban sem, nemhogy a m�lyebb d�nt�sek szintj�n. A ‘reform-kommunista’ rendszer�tment� k�s�rletek nyilv�nval� cs�dje ut�n mint-ha a semmib�l t�ntek volna el�: egyik pillanatr�l a m�sikra, megjelentek azok a politikai p�rtok, melyek a ‘rendszerv�lt�s’ �ta az �jdons�lt demokr�cia szinte kiz�r�lagos let�tem�nyesei, mert �nk�nyesen annak ki�ltott�k ki magukat.

Magyar Szocialista P�rt: az MSZMP ut�dp�rtja; a sz� t�rt�nelmi, politikai, jogi, erk�lcsi, eszmei, vil�gn�zeti, fundament�lis �s vagyoni-gazd�lkod�si �rtelm�ben egyar�nt. Vezet�s�ge, minimumra ‘t�rpedt’ tags�g�nak elitje az egykori MSZMP hatalmi kr�mj�b�l sz�rmazik. Tekintve, hogy ennyi kommunista egy�ttes t�meges megt�r�se teljesen val�sz�n�tlen (nem �letszer�), bizonyoss�ggal v�lelmezhetj�k, hogy a munk�sp�rtb�l szocialista p�rtt� t�rt�nt hirtelen ‘�talakul�s’ nem is egy�b ‘k�nyszer� barba-tr�kkn�l’, ami legink�bb azzal a term�szeti hasonlattal �rhat� le �rz�kletesen, amikor is a kam�leon, ‘fennmarad�sa �rdek�ben’, rejt�-sz�nt �lt...    
Az MSZP n�menklat�r�ja a rendszerv�lt�s sor�n egy�rtelm�en �tmentette szinte minden hatalm�t; politikai monop�lium�t gazdas�gi hatalomra v�ltotta. Az �n. ‘spont�n privatiz�ci�’-val (1988-1992) megszerezte a nemzeti m�k�d� t�ke cca. 15 %-�nak tulajdonjog�t, de m�g a jobboldali korm�nyz�s (Antall, Orb�n) alatt is
(ez is a R�zsadombi Paktum r�sze, el��rt felt�tele lehetett?) olyan m�rt�k� kv�zi-jutal�kot h�zott (megker�lhetetlen er�nyer� helyzet�n�l fogva) a kamp�nyszer� �llami privatiz�ci�b�l, ami az egykori �llamp�rti funkcion�riusokat szinte kiv�tel n�lk�l legal�bbis egyfajta k�pzetes, csakis vagyoni �rtelemben vett k�z�poszt�ly (az �n. n�menklat�ra-burzso�zia) kiz�r�lagos tagjaiv� tette. Ez egyszersmind k�t nagyon s�lyos dolgot is jelent: (1) Az orsz�g gazdas�gi potenci�lj�nak (m�r ami annak a ‘nemzeti’ tulajdonban megmaradt csek�ly h�nyad�t illeti!) m�k�d�se felett ugyanazok diszpon�lnak, mint azel�tt, - ugyanazzal a minden �rt�ket fel�l�, felsz�mol� (kontraszelekt�lt) tehets�gtelens�ggel. (2) N�mi egyszer�s�t�ssel: ett�l kezdve kett�s tulajdonr�l besz�l�nk - 15 % a ‘n�menklat�rist�k’, 85 % a ‘multi-nacionalist�k’ r�szesed�se a magyar nemzeti m�k�d� t�k�b�l. K�pzelj�k el, ha m�g ‘�ssze is j�tszanak’: az egyik a t�rv�nyhoz� hatalom birtokl�s�n kereszt�l a k�lf�ldi gazdas�gi �s politikai hatalmi �rdekeknek megfelel�, azokat kiszolg�l� t�rv�nyeket hoz; - a m�sik pedig a befoly�s�val t�mogatja, hatalomban tartja a neki par�roz� hatalmi elitet. Mert ma �pp ez t�rt�nik! Senki ne higgye, hogy egy volt magyar bolsevik ilyen sim�n beker�lhetne az Eur�pai �ni� korm�ny�ba, ha ez a k�tir�ny� konspir�ci� nem m�k�dne. Aminek ma a tan�i vagyunk, nem m�s, mint hogy a politikai hatalm�t gazdas�gi (bank�r, v�llalkoz�, r�szv�nyes, r�sz-tulajdonos, br�ker, ‘�r�kl�d�, befoly�sos �llami-, banki-, p�rt-�s egy�b tiszt-visel�i beoszt�sok’, stb.) egyeduralomra v�ltott MSZP-n�menklat�ra, 15 �vnyi folyamatos, sikeres ‘visszakapaszkod�s’ ut�n, mostan�ban el�rkezettnek l�tta az id�t, hogy a gazdas�gi hatalom mell� v�glegesen visszaszerezze a politikai hatalm�t is, vagyis a stabiliz�lt gazdas�gi t�l-hatalm�t most - vesztes�g n�lk�l! - visszav�ltsa �jra politikai hatalomra. (Most manifeszt�l�dik k�t sz�l�smond�s igazs�ga: (1) A kommunizmusban az a legrosszabb, ami ut�na j�n. (2) A n�men-klat�ra-burzso� soha nem adja vissza, engedi �t m�snak a hatalmat, vagy koncot, amit sikerrel megszerzett. Ezzel a t�rsadalom legvesz�lyesebb ragadoz�ja.) Nem t�rt�nt teh�t semmi k�l�n�s: az MSZMP 1990-ben taktikai okokb�l �s l�tsz�lag ‘�tadta a politikai hatalmat’ a demokratikus ellenz�knek (majd l�tni fogjuk, hogy ez mib�l �llt); k�zben a gazdas�gi hatalmat, vagyon�t, orsz�gos infrastrukt�r�j�t, ingatlanait �s ‘eszmeis�g�t’, gazdas�gpolitikai befoly�s�t meg�rizte, most pedig visszaveszi. A rendszerv�lt�s k�gy�ja a fark�ba harap; a k�r vargabet�je bez�rul.    

Magyar Demokrata F�rum: nagyj�b�l az a k�r, az az eszmeis�g, amelyet 1956-ban a - szint�n az �llamp�rton bel�l kialakult reformista - Pet�fi K�r r�szben n�pi, r�szben j� �rtelemben vett liber�lis szellemi er�i alkottak, testes�tettek meg. Mit �rtek azon, hogy ‘j� �rtelemben vett liber�lis szellemi er�k’? Tudni kell - nincsen �j a nap alatt -, hogy a hatalom halad� (�rtsd: nemzetben gondolkod�) szellemi er�it m�r akkoriban is a ‘n�pi-urb�nus ellent�t’ szak�totta kett�: bel�l�k n�tt ki a rendszerv�lt�s idej�re egyr�szt a nemzeti szabadk�m�vess�g (Martinovich Ign�c�k, majd a ‘48-asok egykori Grand Orient jakobinus ‘mozgalm�nak’ k�s�i ut�n�rz�se, k�r�sz�let� ut�nzata), m�sr�szt a nemzeti liberalizmus, s�t az egykori ma�ist�kb�l lett kozmopolita anarchist�k mai, ‘�llamtalan�t� brig�dja’ is, de r�luk majd eggyel k�s�bb... J� �rtelemben vett liber�lisokon �n a nemzeti ‘szabadelv�eket’, a szabadgondolkod�kat �rtem; mindazokat �s mindaddig, akik �s am�g v�g�l ‘bele nem simultak’ a mindent els�pr� globaliz�ci�ba, ami azut�n bekebelezte, becsatolta, bek�t�tte mag�hoz az �sszes nemzeti gondolkod�kat, �s v�geredm�ny�ben maga al� k�nyszer�tett minden f�ggetlen gondolatot. �gy lett a j�hiszem�nek indult nemzeti szabadk�m�vess�gb�l Grand Orient szellemis�g� MDF, majd az �gynevezett nemzeti liber�lis (antallista fikci�) ‘fejl�d�si fokot’ szinte egyetlen pillanat alatt mintegy �tugorva, kihagyva - neokonzervativista szellemi-politikai kentaur, amely el�l D�vid Ibolyak�nt mosolyog, �m h�tulr�l, s m�g ink�bb aluln�zetb�l, az �ppen fog�t csikorgat� Boross P�tert form�zza. A nagy �vet (b�v�s k�rp�ly�t) befut� ‘magyar rendszerv�lt� demokratikus n�pi mozgalom’, amely v�g�l 1990-ben - miut�n ‘v�ratlanul’ p�rtt� alakult - gy�z�tt a parlamenti v�laszt�sokon, Antall-korm�nyk�nt �tv�llalta a bukott rendszer �llam-ad�ss�g�t, fill�rek�rt ki�rus�totta a f�l orsz�got, majd visszaadta a hatalmat Horn Gyul��knak, hadd alapozz�k meg gyakorlatban a l�pcs�zetes visszarendez�d�st. A (vissza)fejl�d�s dialektik�j�ra mi sem jellemz�bb, hogy mikor Antall a kez�be vette az orsz�g-ir�ny�t�s ‘botkorm�ny�t’, m�g var�zsp�lcak�nt is haszn�lhatta volna, hogy sz�tv�lassza vele legal�bb a v�r�s ad�ss�gtengert; - �mde mikor mint staf�tabotot �tadta nemzeti (tr�n)�r�k�s�nek, Orb�n Viktornak: legbel�l a bot m�r kongott az �ress�gt�l - ‘tal�n igaz sem volt’ nemzeti liberalizmus�t r�g kisz�vta a soros kozmopolitizmus, vagyis a multi-kommunista globaliz�ci�. Lehet ugyan antalli �r�ks�gr�l besz�lni, de b�szk�lkedni nem nagyon van mivel... Az MDF megcsin�lta - amivel a Paktumban megb�zt�k - a mindent elk�tyavety�l� rendszerv�lt�st, majd most engedelmesen hamv�ba holt, mint egy gyermek anyja kebel�re: vissza, kommunista gy�kereihez. Boross �s Horn egym�s kez�t r�zz�k. A h�tt�rben k�t ifj� tit�n - illumun�tus �s bilderberg - feni a k�st egym�s tork�ra.

Szabaddemokrat�k Sz�vets�ge: M�gis - mit gondolnak, mit gondoljunk - mi is az SZDSZ?! Sz�rke eminenci�sokb�l �ll� sz�rke�llom�ny, - avagy garabonci�sokb�l �ll� anarchista k�l�n�tm�ny? Nexus a Co-Nexussal? �ltal�nos k�t�anyag, minden l�ben t�bb vasat is m�rtogat� kan�l?! Internacion�lis kommunik�ci�s h�rcsatorna? Lomtalan�t�, �lomtalan�t� �s �llamtalan�t� csontbrig�d? Vagy sz�ks�ges m�nusz?! Ami n�lk�l az �ni�n k�v�l sincs �let? Vajon mi lehet? Mindennek a sava-borsa, s tejsz�nhab a magyar tort�n? A nemzeti m�ltunk kov�sza - vagy a j�v�nk foh�sza? Ekl�zsia, internet, szoci�lis �s vil�gh�l�? A vil�g p�kh�l�ja? �l� lelkiismeret�nk?
K�rdezz�k meg minderr�l ism�t S�ndor Andr�st! Kev�s olyan dolog van, amir�l  ne lehetne autentikus forr�sk�nt id�zni. Az 1996. november 1-jei level�ben �rja: „Antall J�zsef a val�s�gban nem spont�nul ugrott el�, hanem egy 1985. �ta szisztematikusan v�grehajtott kiv�laszt�s eredm�nyek�ppen, amikor ugyanis az SZDSZ amerikai f�n�kei kiv�lasztott�k a sz�ba j�het�, k�l�nb�z� ir�ny� vezet�ket a majdani tulajdonosv�lt�s idej�re (mikor Magyarorsz�g Gorbacsov tulajdon�b�l �tmegy a Bush�k tulajdon�ba), - b�rmilyen v�laszt�si eredm�ny eset�re. Antall volt a kisgazda-jel�lt, de mivel a Kisgazdap�rt nem fogadta be, �tmanipul�lt�k az MDF �l�re, ha tetszett a tags�gnak, ha nem. Ami teh�t a gondolatmenetb�l kimaradt: az az orsz�g f�gg� helyzete egy bizonyos transz-nacion�lis p�nzcsoportt�l... (...)” December 11-ik�n �gy �rt: „...mint az SZDSZ-esek, mert azok legal�bb ny�lt ellens�gek.”

Ma legink�bb �gy t�nik, hogy az SZDSZ az MSZP el�retolt, m�r nemzetk�ziv� v�lt �lcsapata. Az MSZP-sek ma m�g csak �vatosan (b�r nagy �nbizalommal!) �neklik, k�nt�lj�k az internacion�l�t, - mint �lmaik nosztalgikus netov�bbj�t. Az SZDSZ mindezen r�gen t�ll�pett: nemcsak a szoci�ldemokr�cia felesleges, de - V. I. Lenin nyomdokain - az �llam is, az �sszes gondoskod� funkci�j�val.  P�nzistennek egyetlen seg�t�re van sz�ks�ge, ami pedig a liberaliz�lt vil�gpiac.

„A rendszerv�lt�s �ta a magyar politik�ban egyetlen professzion�lis szervezet m�k�dik - amely a hatalmat egyre n�vekv� m�rt�kben birtokolja �s koncentr�lja -, az SZDSZ! A magyar�zat: a profi politikus mindig pontosan tudja, mi a c�lja, - tudniillik: megszerezni �s megtartani a hatalmat. Az SZDSZ tudja, hogy az �let mindig a gy�ztest igazolja, - ez�rt sosem csin�l(t) lelkiismereti probl�m�t abb�l, hogy kivel, hogyan szerzi meg a hatalmat. Minden idegsz�l�val koncentr�l, hogy megtartsa azt, �s ki�p�tse saj�t, maradand� infrastrukt�r�j�t.” - �rtam 1996-ban egy publicisztik�mban, a Demokrat�ban.

Kereszt�nydemokrata N�pp�rt:
Mindig is csak l�tszat-p�rt volt; ‘visszatekint�’ �lt�rt�nelmi l�tszat-gy�kerekkel, - m�g csup�n a bel�that� t�rt�nelmi j�v� kereszt�ny l�tszat�t sem keltve. Politikai gy�zelmi es�lyek, rem�nyek, val�s elk�pzel�sek �s t�rekv�s n�lk�l. Mivel v�g�l is az �jemberes katolikus �js�g�r� vezet�s�vel ‘szavazatgy�jt� epiz�d-szerephez’ is jutottak a rendszerv�lt� Antall-korm�nyban (mert koal�ci�s sz�vets�gre l�ptek azt MDF-fel, s a k�rboncnok m�g t�rc�t is kapott), - egy�ltal�n nem z�rhat� ki, s�t, el�gg� val�sz�n�, hogy a KDNP legal�bb annyira �gyn�ki feladattal ind�tott, posztkommunista, Grand Orient alap�t�s� �rdeksz�vets�g, mint maga az MDF. A reformkommunista elit hat�konyan, eredm�nyesen tervezett: mindegyik rendszer-v�lt� p�rt (ak�r ‘t�rt�nelmi’, ak�r nem) kv�zi az �llamp�rt ut�dp�rtjak�nt j�tt l�tre; azzal a titkos k�ldet�ssel, hogy a net�n m�gis el�fordul� val�di rendszer-v�lt� t�rekv�seket idej�ben felfedezve, mag�hoz becsatolva - blokkolja azokat. Nem �ll�tom persze, hogy eredend�en minden rendszerv�lt� politikai szem�lyis�g eleve kommunista �gyn�k volt, �m hogy �sszess�g�ben, tev�kenys�g�k �tl�that� v�geredm�ny�ben - er�szak, zsarol�s, korrupci� hat�s�ra vagy �nk�nt �s dalolva: teljesen mindegy; ha akaratlanul is, de - azz� v�ltak, az nyilv�nval�. S�t, minden ‘fontos c�lra kiszemelt embert’ �pp j�v�beli k�ldet�se teljes�t�s�nek megfelel�en v�lasztottak ki. Ha �ttekintj�k ‘a palett�t’ - nem is csal�dtak senkiben. Senkiben!
Kisgazdap�rt:
A szatm�ri szilva �s a chilei cseresznye �zletembere, egykori tutsek-fogalmaz� �s modernkori m�nchausen-b�r� vezette ‘t�rt�nelmi kisgazdap�rt’ mint egy politikai �llatorvosi l�; mag�nhordozza mindazokat a - s�lyos, legink�bb becs�letbeli, lelki �s elme - betegs�geket, amelyek valamennyi ‘rendszerv�lt� p�rtban’ fellelhet�k, ha nem is azonos ar�nyban. Ezek a jellegzetess�gek a k�vetkez�k:

 �l-nemzeti h�sk�d�s, sz�jmen�s, h�z�ng�s a felsz�nen, �m stabil globaliz�ci�s kollabor�ci�, szolgalelk�s�g a m�lyben, azaz a val�s�gban.
 �l-kereszt�ny jelszavak, l�zungok, �res fr�zisok a k�zbesz�d szintj�n, �s val�s pog�nys�g, hitehagy�s, k�telked�s, korrupci�, hedonizmus a gyakorlatban.
 Mindenfajta glob�lis vagy nemzeti k�zgazdas�gi, p�nz�gyi, erk�lcsi, szakmai, politikai �s egy�b val�s ismeretek, tud�s, gyakorlat vagy tehets�g teljes hi�nya.
 Urb�nus elitizmus; vagyis az egyszer� n�p, a vid�k, a falu, a k�lf�ldre szakadt magyars�g teljes kirekeszt�se a rendszerv�lt�s folyamataib�l: a privatiz�ci�b�l, a k�rp�tl�sb�l. A politikai elit meggazdagodott, a n�p elszeg�nyedett.
 T�k�letes �nfelad�s �s egy�ttm�k�d�s az �l-rendszerv�lt� kripto-kommunista ‘reformerekkel’, valamint a vel�k �sszefon�dott internacionalista p�nz-elittel.

A Kisgazdap�rt �ls�goss�ga, szakmai dilettantizmusa, egy�ni pecsenyes�t�get�se minden m�s p�rt�t is fel�lm�lta. A Kisgazdap�rt nemhogy nem volt soha reform-folyamatok �lharcosa, vagy szorgalmas v�grehajt�ja, hanem maga a megtestes�lt haszontalans�g: a mez�gazdas�g, a f�ldm�vel�s �s a vid�k fejleszt�se �rdek�ben r�b�zott k�lts�gvet�si p�nzeket parazitak�nt elpazarolta, a korm�nyzati feladatait pedig nem hajtotta v�gre, elszabot�lta. Mindazon�ltal a Kisgazdap�rt - els�sorban a b�rsz�mfejt�si �veken; kre�lt �llami �s p�rt-funkci�kban - val�s�gos gy�jt�helye volt azoknak a legk�l�nf�l�bb, K�d�r-korszakb�l �tmentett (templomos �s egy�b) szerencselovagoknak �s fedett figur�knak, akik m�r az MSZP vagy az MDF fels� k�reiben is nyilv�nos botr�nyt id�ztek volna el�, a puszta megjelen�s�kkel.
A Kisgazdap�rtban �s mellett viszont embl�matikus szerepl�kk� v�ltak.
Similis simili gaudet.

Fiatal Demokrat�k Sz�vets�ge
A nagy magyar f�lrevezet�s, a rendszerv�lt�s legrem�nyteljesebb alakulata volt, de egyszersmind a legnagyobb csal�d�sa lett; mindenekel�tt els�sz�m� vezet�je, eln�ke - Orb�n Viktor �ltal. A Fideszt eredend�en �ppen �gy K�d�r J�nos ‘inter-nacionalista felettes �nje’, Acz�l Gy�rgy �s k�rei �lmodt�k meg �s hozt�k l�tre a kell� t�rt�nelmi pillanatban, amint az MDF-et, vagy az SZDSZ-t. Az MDF a n�pi �r�k, t�rt�n�szek �s a Grand Orient szabadk�m�vesek alap�t�sa, szervez�se r�v�n alakult; a k�t liber�lis p�rt meg Acz�l leg�jabb k�lf�ldi titkos-t�rsas�gi k�t�d�sei, els�sorban a Soros-alap�tv�ny �s kapcsolatai felhaszn�l�s�val. Az MDF eleinte ‘a nemzeti szabadk�m�vess�get’ integr�lta, fogta �ssze, - az SZDSZ pedig a volt �llamp�rt legtitkosabb liber�lis-kozmopolita reformk�reit (eml�kezz�nk: az 1956-os ‘Pet�fi-k�r’-re �s ellenfeleire!). A Fidesz a kommunista sz�l�k k�dergyerekeit fogta csokorba, hogy h�rneves k�lf�ldi egyetemeken gondoskodj�k (v�.: janics�r-k�pz�s!) a rendszerv�lt�s ut�ni uralkod� nemzed�k liber�lbolsevik neveltet�s�r�l. Ami ‘a k�lf�ldi orient�ci�t’ illeti, az is megfelel a teljes nagyhatalmi leoszt�snak:
MSZP: els�sorban n�met szoci�ldemokrata ir�nyzat (Horn Gyula k�rei r�v�n); - m�sodsorban amerikai szimpatiz�ns k�t�d�s, a Grand Orienttel �sszef�gg�sben, ami ‘megmagyar�zza’ a kezdett�l fenn�ll� titkos sz�vets�get az MDF-fel is... De nyilv�nval�an fenn�ll er�s izraeli kapcsolat is (v�. pl.: Ron Werber �s t�rsai...).
MDF: h�rlik, hogy B’nai B’rith kapcsol�d�s (n�hai Antall J�zsef �s Schultheisz Emil ‘70-es �vek v�g�t�l kezd�d� ‘bar�ti kapcsolata’ - a Hi�z Szeme - r�v�n; - s m�sodlagosan, de ma m�r ‘mindenek felett’ templomos �s francia Grand Orient kapcsolat; vagyis a Francia Forradalom, ’48 �s ’56 szellemis�g�nek szimbolikus �pol�sa, kiz�r�lag f�lrevezet� c�lzattal (v�. pl.: ‘n�pi �r�k’ - Illy�s Gyula, Csurka Istv�n, Cso�ri S�ndor, stb. - kultur�lis �r�ks�g�vel), antiszemita felhangokkal...
SZDSZ: ‘f�ggetlennek’ �lc�zott ideol�gi�ja, szellemi k�l�n�ll�sa �s sz�ls�s�ges kozmopolita-liber�lis vil�gk�pe, gyakorlati politik�ja alapj�n v�lelmezhet� izraeli �s amerikai liber�lis k�t�d�s, a nemzetk�zi fin�nc-oligarchia, a p�nzt�ke titkos kapcsolatrendszere, h�l�zata r�v�n.

A szervez�d� vil�g�llamhoz val� elt�phetetlen k�t�d�s fundamentuma �s h�l�zati kapcsolat-rendszere volt az els� �s legfontosabb fel�p�tm�ny (v�.: ‘demokratikus int�zm�nyrendszer’), amit a rendszerv�lt�sunk s�rg�sen tet� al� hozott.
M�gpedig n�gy, k�l�n-k�l�n is egyform�n fontos, a j�v�k�p szempontj�b�l ‘p�r-huzamos’ alappill�rre �p�tve:
  
 A betonalapzatot a kommunista internacion�l� adta: MSZMP, majd MSZP.
 A v�ltoztat�s ‘t�megmozgalm�t’ a szabadk�m�vess�g: a Grand Orient MDF.
 A folyamatba �p�tett ‘gondolatkontrollt’ a liber�lis internacion�l�: az SZDSZ.
 A Sz�p �j Vil�grend, a j�v� cs�r�it az illumin�tus vil�g�llami elit: a Fidesz.

A Vil�g�llam elitje k�t, l�tsz�lag ellent�tes oldalb�l, er�csoportosul�sb�l �p�l fel: jobboldalb�l �s baloldalb�l. A k�t oldal orsz�gonk�nt elt�r� tartalommal b�rhat, a helyi t�rt�nelmi saj�toss�goknak megfelel�en, de az ‘ellent�tp�r’ l�nyege azonos. A jobboldali neokonzervat�v elit a szakr�lis kir�lyi csal�dok v�rvonal�ra, a fekete
nemess�gre, a nemzeti arisztokr�ci�ra, - a baloldali (kommunista �s liber�lis) elit  a nagyt�ke, a p�nz-k�zpontok, a bankok �s a multinacion�lis t�rsas�gok p�nz�re �p�t �s �p�l. A k�t �rdekszf�r�t a politikai titkos t�rsas�gok fonj�k vil�gh�l�v�...

A Fideszr�l k�l�n�sk�pp nincs mit besz�lni: a vezet� k�der�llom�nya k�pmutat�, �rzelmi �s szellemi �rtelemben �res, k�p�nyegforgat�, sz�rke, kontraszelekt�lt �s tehets�gtelen, de rendk�v�l fanatiz�lhat� �s sz�v�s. Lass� v�z partot mos... Ann�l ink�bb �rdekes a Fidesz egyszem�lyi vezet�je, akinek nemcsak helyettese, ut�dja sincs: Orb�n Viktor! R�la azt�n igaz�n sok mindent - titkos t�nyeket, legend�kat, pletyk�kat - el lehet(ne) mondani, de nem lehet. Orb�n nem a m�lt, hanem a j�v�. A j�v�t pedig m�g lehetetlen, �s nem is szabad elemezni, - csak: �p�teni...

�m az�rt ez az oldal sem maradhat kv�zi �resen. H�vjuk ism�t seg�ts�g�l S�ndor Andr�st, aki 1997. j�nius 1-i level�ben a k�vetkez�ket �rta r�la, nekem: "Orb�n Viktort a bilderbergi ‘kerekasztaln�l’ kijel�lt�k a sz�munkra, �s m�r jav�ban programoznak is minket, hogy j�v�re �t v�lasszuk meg Antall �s Horn ut�n harmadiknak, �s azt higgy�k, ez a mi akaratunk. Megvan ennek a technik�ja. Rutink�rd�s ez. A baromfigy�r leghorn-ty�kjai is azt hiszik, hogy a Teremt� ketrecbe teremtette �ket, automata etet�vel... Nem mintha Orb�n Viktor nem lehetne szabad k�r�lm�nyek k�z�tt is alkalmas a magas tiszts�gre. Lehet, hogy alkalmas lenne, lehet, hogy nem. Vil�g�rt sem b�ntjuk �t. Abban az�rt m�gis van n�mi k�l�nbs�g, hogy egy nemzet a saj�t �letm�k�d�se sor�n termel ki a maga sz�m�ra egy korm�nyf�t, vagy pedig valahol el��rj�k a sz�m�ra. �m ha t�rt�netesen pl. Kossuth Lajost el��rt�k volna valahol korm�nyz�-eln�knek, - minden bizonnyal nem lenne ott a k�pe ma a szob�m fal�n... Vagyis h�t a bunda ismeret�ben nem olyan auguri m�v�szet tudni, ki lesz a bajnok. A Pet� megtette a k�teless�g�t, a Pet� mehet. A Horn megtette a k�teless�g�t, a Horn mehet. Orb�n Viktor! - Parancs! - Hozz�m! - Parancs! - J�v�re maga lesz a f�bizalmi! - �rtettem!" Ennyit a mesebeli kir�lyfir�l, aki m�g mindig lehet - az is.

                                                   ***********

V�gezet�l: m�g egy, �sszefoglal� id�zet S�ndor Andr�s 1996-ban megjelent "A t�rt�nelem elmezavara" c�m� k�nyv�b�l, a 179. oldalr�l: "A nemzeti fasizmusok t�l�l� maradv�nyai ‘zavarj�k’ a glob�lis fasizmus replik�l�d� (szervesen ki-�p�l�) organizmus�t: keresztezik ‘a vezet�sre eleve elrendelt’ glob�lis vil�g-elit, illetve ‘a kiszolg�l� szerepre eleve elrendelt’ glob�lis embert�meg f�ld-g�mbm�ret� strukt�ra-eloszl�s�t. Ennek a glob�lis strukt�r�nak a hormonja a p�nz, oxig�nje pedig az inform�ci�. A migr�ci� el�seg�t�se �s szorgalmaz�sa a nemzetek sz�told�d�s�t  (�gy a nemzeti c�lok elt�ntet�s�t) �s egys�ges, m�hold-hipnotiz�lta kiszolg�l�-t�meg l�trehoz�s�t c�lozza az �sszes kontinensen.
A skinhead-mozgalom megragadt a fasizmus kor�bbi, ma m�r ‘id�szer�tlen’ �llapot�ban, �gy a mer�ben �j glob�lis fasizmus sz�m�ra �lc�z�si lehet�s�get ad: a demokr�cia jegy�ben l�phet f�l a tegnapi fasizmus ellen. A val�s�g az, hogy a tudom�ny �s a technika �j szintje - hozz�f�r�s a nukle�ris energi�hoz, az elektronika, a szociotechnika �s a tudatbefoly�sol�s ipari m�ret�v� v�l�sa, az �rtechnika, a g�nseb�szet - megsemmis�tette a nemzeti l�tm�helyeket �s �letvil�gokat, valamint a demokr�ci�t, mint t�rsadalmi m�k�d�si rendszert. Miut�n az �j rendszert el�k�sz�t� f�zisok a XX. sz�zad els� fel�ben a nemzeti t�rsadalmakon bel�l lezajlottak, a XX. sz�zad v�g�re a p�nzfolyamatok - mint az emberi energi�kat glob�lis m�retekben �sszegy�jt� �s sz�toszt� csatorn�k - kiz�r�lagoss� t�tel�vel glob�liss� tett�k a fasizmust: megval�s�tva Hilferding ‘gener�lkartell’ l�tom�s�t.
Ez a v�lasz a k�vetkez� k�rd�sekre, melyek �jra meg �jra megfogalmaz�dnak milli�rdnyi emberben: a puszta v�zz� v�lt demokratikus int�zm�nyrendszer keretein bel�l mi�rt nincs demokr�cia? Mi�rt v�lik a demokratikus int�zm�ny-rendszer er�szak-�rv�nyes�t� mechanizmuss�? Mi�rt nem �rzi mag�t otthon az ember saj�t haz�j�ban? M�rt semmis�ti meg a szabads�got �pp a liberalizmus? Mi�rt t�rnek el hossz� �vekig (val�j�ban t�pl�lnak!) oly v�res h�bor�kat, mint a k�zel-keleti, a vietnami �s a d�lszl�v?
A kor a glob�lis fasizmus kora, - b�rminek hazudj�k is vil�gcs�sz�rokk� v�lt t�zsdehi�n�k. Sajt�ja �s t�megt�j�koztat�sa emberi jogokr�l �s demokr�ci�r�l besz�l, am�g hazugs�gai el nem kopnak. Teljhatalm� t�zsdearisztokr�ci�ja (a ‘magas intelligencia-h�nyados�’ vil�g-elit) imm�r ellen�rz�s n�lk�l azt tesz az emberis�ggel, amit akar. A vil�g nemzeteinek, mint kult�r�lis l�nyeknek �s az �nrendelkez�s alanyainak kil�t�sa: a hal�l. �s az extr�m k�ts�gbees�s zs�k-utc�ba kergeti �ket: az �ngyilkos terrorba. A F�ld bolyg� �me az Antikrisztus kez�be adatott, aki az �kol�giai katasztr�fa fel� korm�nyozza. A politik�t, mint pelyv�t f�jja szertesz�t a sz�l. M�r nincs m�s lehet�s�g�nk, mint l�rvaarcunk alatt meg�rizve menteni �t a rejtett, a m�lyben melengetett Krisztus-arcot (az Ember Fi��t az embertelens�g pokol-bugyraiban), �s Isten-eresz al� h�z�dva v�rni be az id�k teljess�g�t."

V�c, 2004. november 21.

                                                                Czike L�szl�