Czike L�szl�

                         A Mennyorsz�g aluln�zetb�l
                         c�m� k�nyv szinopszisa  

A k�nyv �t folytat�lagos r�szb�l �ll, amelyek szervesen egym�sra �p�lnek.
A terjedelme �sszesen mintegy 15 szerz�i �v, vagyis kb. 600 ezer karakter.
A tartalom szerinti els� k�t r�sz k�zirata m�r k�szen van, olvashat�.

                                             -.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-  

A l�tez� szocializmus 45 �ves id�szak�ban, amelynek „meghat�roz�” �let-filoz�fi�ja a marxizmus, a materializmus volt; „f�ldh�zragadt” �letvitel�nket a kiz�r�lag gazdas�gi tartalm� „�letsz�nvonal” kifejez�ssel jellemezt�k. Ami azt fejezte ki: mennyit �r az �let�nk a fogyaszt�s mennyis�g�vel m�rve...
A rendszerv�lt�s ut�n a vil�g, az �letfelfog�s �s maga a gyakorlati �let is sokszorosan bonyolultabb� v�lt; megny�ltak a szellemi, a lelki �let szf�r�i is. Mai �let�nket a sokr�t�s�g, a soksz�n�s�g �s a komplexit�s jellemzi; a mai divatos sz�haszn�lat - egyre gyakrabban hallani! - az �letmin�s�g �ssze-vont kateg�ri�j�val hat�rozza meg, foglalja �ssze az emberi �let �rt�keit...

Szerte�gaz� tudom�nyos kutat�sok, m�lyrehat� elemz�sek, miniszt�riumi el�terjeszt�sek, ismeretterjeszt� el�ad�sok �s konferenci�k  t�rgya: mib�l is �ll, milyen l�nyegi t�nyez�kb�l tev�dik �ssze, mik�nt m�rhet� s hogyan fejleszthet�, finom�that� az emberi �let min�s�ge? Divatos t�ma, amely megfejt�sre, kifejt�sre �s megt�rgyal�sra v�r, - mind a tudom�nyos, mind a h�tk�znapi tudat �s filoz�fia szintj�n, egy�ni �s t�rsadalmi szinten egyar�nt. Az �letmin�s�g aff�le szintetikus fogalom; sok konkr�t gyakorlati, �s sok elvi-elm�leti (elvont) megfontol�sb�l tev�dik �ssze. De van �n�ll�, r�szekre nem bonthat� jelent�se is, ami kifejezi - tekintve, hogy a legf�bb �rt�k maga az ember! -: az emberi �letmin�s�g a F�ld�n t�n a legfontosabb kateg�ria.
A k�nyvemben �tfog� k�s�rletet teszek arra, hogy felt�rjam az �letmin�s�g l�nyegi �sszetev�it; t�rt�neti, gyakorlati �s filoz�fiai �sszef�gg�seiket, s�t, egym�sra �p�l�s�k kv�zi-hierarchikus rendj�t. Hangs�lyozom a gondolat �tfog� �v�t, amivel jelzem, hogy a mondanival�m szempontj�b�l jelent�s mozzanatok megragad�s�ra t�rekszem, �s semmik�ppen nem valamif�le „lexikonszer�” teljesk�r�s�gre (lelt�rra), ami nemcsak terjedelmi okokb�l, de nagyj�b�l elvileg �s gyakorlatilag egyar�nt megval�s�thatatlan is lenne... Mindazon�ltal annyiban t�rekszem bizonyos „enciklop�dia-jelleg” ar�nyos �rv�nyes�t�s�re, amennyiben a mondanival�mat a minden tudom�ny�gb�l vett legfrissebb ismeretekkel t�masztom al�, tov�bb� megpr�b�lok olyan szintetikus vil�gk�pet �s �letfiloz�fi�t ny�jtani, amelyb�l nem hi�nyzik a mai vil�gszeml�let egyetlen fontos, lehets�ges attit�dje, be�ll�t�d�sa sem. Az �r�som mindazon�ltal nyilv�nval�an p�rtos mondanival�t hordoz; az els� sz�t�l az utols�ig elk�telezem magam a legmagasabb emberi �rt�kek, �s egy olyan magasrend� �letmin�s�g mellett, amely lehet�v� teszi/tenn� a F�ld minden emberi lak�ja sz�m�ra, hogy m�lt�s�gteljes �letet �lhessen.
A k�nyvem a fentiek el�rebocs�t�sa mellett sem k�v�n aff�le tudom�nyos ismeretterjeszt� m� lenni. A figyelmet egy olyan �sszef�gg�s-rendszerre szeretn�m r�ir�ny�tani, amely ma ismeretlen �s m�k�d�sk�ptelen. Arr�l van sz�, hogy az ember �s az emberis�g �let�ben nagyj�b�l minden mindennel �sszef�gg; sem az egyes ember, sem az egyes t�rt�n�sek vagy b�rmilyen m�s t�nyek nem �rt�kelhet�k �nmagukban, �sszef�gg�seikb�l kiragadva... A vil�g glob�lis, egys�ges eg�sz; az emberi t�rt�nelem egys�ges folyamat, mi magunk is egys�ges szem�lyis�g vagyunk, �n�ll� felel�s d�nt�sekkel...
(„Azt �lmodtam, kigondoltam magamban valamit itt; �s az ott, Amerik�ban val�sult meg!” - mondta S�ndor Gy�rgy, a k�zismert humoralista.) Ma m�r az ember �s az emberi t�rsadalom k�pes arra, hogy tudatosan felismerje, �s ennek megfelel�en felm�rje, �rt�kelje �s „ir�ny�tsa” is a saj�t sors�t. Az ember �letmin�s�ge ez�ltal olyan magasrend� harm�ni�t val�s�thatna meg, amelynek minden momentuma tudatosan ir�nyulhatna az �let teljess�g�re. Ehhez az sz�ks�ges, hogy az ember tudatosan t�rekedj�k a legfontosabb okszer� �sszef�gg�sek felismer�s�re, a teljes igazs�g megismer�s�re. Az �let csak �gy v�ltoztathat�, jav�that� meg, ha k�pesek vagyunk �nmagunk �s tetteink folyamatos „�jra�rt�kel�s�re”, v�llaljuk �s helyrehozzuk kor�bbi t�ved�seinket, amelyekkel egy�ni �s kollekt�v �letes�lyeinket kock�ztattuk. A mondanival�m hiteless�g�t nemcsak egyfajta logikusan egym�sra �p�l� „�rvrendszerrel”, logikai okfejt�sekkel, szaktudom�nyos ismeretekkel �s t�nyekkel t�masztom al�, hanem a saj�t �letem szubjekt�v tapasztalataival is, amelyek amolyan „elbesz�l� esettanulm�ny” v�z�t adj�k; egy k�l�n�s t�rt�net�t, amely mintegy �l� cselekm�nyt sz� az �letmin�s�g-priorit�sok k�z� �s k�r�. F� az �szintes�g, ami a k�vetkezetess�g fundamentuma...

A k�nyvemet - a c�mlap szerint is - seg�ts�gnek sz�nom, mindenki sz�m�ra. Az emberi civiliz�ci� lelki �rtelemben tal�n legfontosabb probl�m�ja, hogy az atomiz�lt egy�nek kult�r�j�t �p�ti; egy olyan kult�r�t, amelyben mindenki szabad v�laszt�sa szerint mindig �jra elk�veti az �s�k �sszes kor�bban el-k�vetett t�ved�s�t, hib�j�t �s b�n�t, - �s �gy mindig csak a saj�t hib�ib�l tanul, mi�ltal a kollekt�v tapasztalatok, ismeretek, tanuls�gok t�lnyom�r�szt k�rba vesznek. Csak az�rt, mert az igazs�g - adott korban - k�nyelmetlen..! A seg�ts�g, amit adni szeretn�k, egyfajta gondolkod�si sziszt�ma, modell, amelynek k�vetkezetes alkalmaz�s�val felt�rulnak az �letmin�s�g eleddig titokzatos rejt�lyei, �s a minimumra cs�kkenthet� a t�ved�s kock�zata...
Ahhoz, hogy ez t�nylegesen m�k�dj�k is, nagyfok� szubjekt�v b�tors�gra van sz�ks�g. Hogy szemben�zz�nk �nmagunkkal �s a k�rnyez� vil�ggal...
Aki az igazs�g helyett mindig csak az �let k�nyelm�t keresi, az v�g�l is az �letmin�s�g legalacsonyabb szintjein reked meg, - aki viszont a ma helyett a j�v�nek igyekszik �lni, megleli a harm�ni�t, ami visszamen�leg is igaznak bizonyul, s eg�sz �let�re visszatekintve a c�lszer� cselekv�s k�vetkezetes ir�nyvonal�t mutatja. Nagyon rosszul �l az, akinek a k�vetkez� cselekedete mindig az el�z�b�l sz�rmazik; szinte �szt�n�sen, tudatos tervez�s n�lk�l. J�l, okosan az �l, akinek az �let�t a mindig magasabb �letmin�s�g el�r�s�t szolg�l� tudatos cselekv�sei - az eltervezett c�l, a j�v�k�p beteljes�t�se - ir�ny�tj�k. Megpr�b�lom recepttel bemutatni, mindez hogyan lehets�ges.
A saj�t �let�nek „l�tv�nyterv�t” k�sz�tse el mindenki, saj�t mag�nak.

V�c, 2002. j�nius 6.

                                                               Czike L�szl�