7.7. Szent Hildeg�rd intelmei
 
A 168-184. oldal: „Hildeg�rd-�lom. (...) Idegensz�v� vagy, vagyis hitetlen; - aki ilyen hitetlen, sohasem vonzza mag�hoz J�zus sz�ve. Egy kicsit t�bbet kellene hinned, mint gondolkodnod. Ez a tiszta �szre b�szke h�brisz, a legnagyobb fal, ami elv�laszt a Vil�gok Sz�v�t�l. Ez annak a templom�p�t� �p�t�sznek a g�gje, aki azt hiszi mag�r�l, hogy � �p�t�sz ott (pl. Makovecz Imre?! - Cz. L.), ahol az Isten csak lak�. Hir�mot (v�.: Christopher Knight/Robert Lomas ‘A Hiram-kulcs’ c�m� m�v�vel. - Cz. L.) sem a k�t nebul� �lte meg, hanem a g�g, mert azt hitte, akkora �p�t�sz, hogy az � templom�ban Istennek k�telez�en meg kell jelennie. Isten nem �rhaj�, hogy egy cs�b�t�an t�k�letes, templomnak nevezett lesz�ll�-p�ly�val ide tudj�tok cs�b�tani. (Hildeg�rd-Zelnik arra c�loz, hogy von D�niken kutat�sai szerint Ez�kiel pr�f�ta ‘�rhaj�ja’ a Salamon kir�ly templom�b�l startolt, �s az�rt kell a templomot mihamar�bb romjaib�l �jj��p�teni, hogy amikor majd a v�g k�zeledtekor visszat�rnek - legyen hol �jra landolniuk. Ezek szerint a Kohn, a beavatott zsid� f�papi nemzets�g, mely a kiv�lasztotts�g�t kimutathat�an k�l�n v�rcsoportj�ban is hordozza; nem v�letlen�l �rizte nemzed�keken �t a Salamon-templom titk�t, miszerint val�j�ban nem Isten h�za, hanem ‘�rkompj�nak’ helyi lesz�ll� p�ly�ja. - Cz. L.) Itt van bennetek, csak nem az agyatokban, hanem a sz�vetekben. Azt kell felt�rni, de nem k�ssel, nem boncol�ssal, hanem szeretettel. Hi�ba vagdosod �les k�seiddel a sz�v h�s�t, hi�ba kurk�szod �reges r�szeit. Nem tal�lsz m�r csak romland� anyagot ma m�g - holnap hervad� h�svir�gokat. Hagyd abba a boncol�st, Leonardo. Ami a f�ldi �lethez el�g, azt te m�r mind tudod a testr�l. El kell d�ntened, hogy az �sz vagy a sz�v beavatottja akarsz lenni. El kell d�ntened, hogy a f�ldi megismer�s (�rtsd: a gn�zis. - Cz. L.) misztikus-zavaros szabadk�m�ves �vod�it j�rod tov�bb vagy az �gi megismer�s �tj�ra l�psz. (...)” - „Any�m, �n alkut k�t�ttem az �rd�ggel.” - „Nem olyan k�nny� az. � mondja, vagy te is �gy tudod?” - „�n nem tudom pontosan, de az biztos, hogy er�sen k�s�rt. Elvitt a Szent S�rba, ahol megmutatta kiter�tve, �lettelen�l Krisztus test�t, �s r�besz�lt, hogy k�sz�ljek fel a Test felboncol�s�ra. Az�ta minden �jszaka a halottas h�zakat j�rom, akasztott emberek hull�it v�s�rolom meg, �s boncolok, boncolok. De ez mind semmi, a Gonosz elfoglalta az �lmaim. A boncol�saimon k�sz�tett rajzokat viszek neki, hogy megismerje a testet, hogy megismerje a h�st. Ha l�tn�d, milyen k�jjel szeml�li a rajzokat, mint �retlen kamaszok a meztelen n�i testek �s pornogr�f aktusok k�peit. Viszont nem �gy n�z ki, ahogy te le�rtad a Sciviasban (33) Szent Hildeg�rd l�tom�stril�gi�j�nak els� k�tete a Liber Scivias) vil�gias kifejez�sekkel: ‘Vagin�j�ban sz�rny� �s koromfekete, izz� tekintet� fej jelent meg, f�lei ak�r a szam�r�i, orrlyukai s sz�ja ak�r az oroszl�n�i... A fejhez csatlakozott valami, ami nagy rak�s gan�jhoz hasonl�tott. Azt�n felemelkedett a hegy tetej�re, �s megpr�b�lt felsz�llni az �g magas�ba. Hirtelen mennyd�rg�s hallatszott, �s egy hatalmas er� akkor�t tasz�tott a fejen, hogy az lebukott a hegyr�l, �s egyszersmind a p�r�j�t is kiadta.’. - „Az�rt nem �gy n�z ki, mert Te m�g nem az Antikrisztussal tal�lkozt�l, hanem mag�val a S�t�nnal. Te m�g abban az id�ben �lsz, jobban mondva �lmodsz, amikor m�g �gy v�lte a Gonosz, hogy szem�lyesen is megakad�lyozza a megv�lt�st. Igen, ott sertepert�lt a S�r k�r�l. Az � testetlens�g�nek legnagyobb v�gya a Szent Test volt, a Test meggyal�z�sa, a Test elrabl�sa, �s ezen kereszt�l megakad�lyozni a test�nk felt�mad�s�t. (...)
Felh�vom a figyelmet, hogy Szent P�l, aki a t�rt�n�sek legkritikusabb idej�ben a legmagasabb beavat�sban r�szes�lt, �s �gy a n�gy vil�gban �llt egyszerre biztos l�bon, k�teless�g�nek �rezte, hogy krist�lytiszt�n kimondja a nagy titkot:

‘�m�, titkot mondok n�ktek.
Mindny�jan ugyan nem aluszunk
el, de mindny�jan elv�ltozunk.
Mert sz�ks�g, hogy ez a romland�
test romolhatatlans�got �lts�n
mag�ra, �s e haland� test
halhatatlans�got �lts�n mag�ra.
Mikor pedig ez a romland� test
romolhatatlans�gba �lt�zik, �s
e haland� halhatatlans�gba �lt�zik,
akkor beteljes�l amaz ige, amely
meg vagyon �rva: Elnyeletett
a hal�l diadala.’
((34) P�l apostolnak a korinthosziakhoz �rt els� levele 15:51, 53-54.) 

Teh�t megs�gom neked, fiam, nem igaz semmif�le gnosztikus sz�pelg�s, ami a csak f�nny�v�l�s lelki �s szellemi t�k�rcsapd�ival, tudat-t�kr�z�ssel hom�lyos�tja az emberi test felt�mad�s�nak nagy miszt�rium�t. (Hildeg�rd-Zelnik feltehet�leg azokra, a legk�l�nb�z�bb ‘h�kusz-p�kuszokra’ utal, melyek a legk�rm�nfontabb ‘var�zsl�si m�dszerekkel’ igyekeznek kiiktatni a hal�l-felt�mad�s-�dv�z�l�s l�nc valamelyik ‘k�telez� gyakorlat�t’, hogy az embert m�g �let�ben, m�r itt a F�ld�n ‘a Mennyorsz�gba’ r�p�ts�k. - Cz. L.) P�l f�lre�rthetetlen�l, kem�nyen kimondja: a hal�l diadala (csak) akkor nyeletik el, amikor ez a romland� test (az �dv�z�l�s �ltal! - Cz. L.) romolhatatlans�gba �lt�zik. Mit gondolsz, mi volt az �n minden-tud� gy�gy�t� tud�som alapja? (...) Mert nekem bemutattatott a felt�madott, a megdics��lt, a betegs�g n�lk�li test. A gy�gy�t�som minden l�p�s�t a t�k�letes testhez viszony�tva tettem meg. Nekem k�nny� dolgom volt, �n l�ttam a nagy etalont. (...) Tal�n most m�r l�tod, mi�rt akarja megszerezni a S�t�n a Testet. Nemcsak Krisztus�t, hanem mindenki�t. A S�t�n hal�l-felhalmoz�sban �rdekelt. De te ne f�lj, Krisztus a te seg�ts�geddel (!) legy�zi a hal�lt, a te hal�lodat is, de csak a te seg�ts�geddel. Ha most agg�dsz, ne Krisztus�rt agg�dj, � veled van, - Krisztus benned agg�dik �rted.” - „De any�m, ha minden ilyen k�nny�, ennyire c�llal elhivatott, akkor mit bajl�dsz annyit az Antikrisztussal?” - „Mert � a leg-vesz�lyesebb szemf�nyveszt�, �s mibenn�nk cs�r�zik, k�sz�l�dik arra, hogy az id�k v�gezt�n testileg is megjelenjen. P�rgeti rajtunk a sz�mait, hogy a v�g�n ki-j�jj�n a nagy sz�mkombin�ci�. Homlokunkra �rja a jeleit (csak nem a 666-ot?! - Cz. L.), �s azokat, akik j� cselekedetekkel nem tudj�k let�r�lni a homlokukr�l ezeket a bet�ket (val�j�ban: sz�mokat! - Cz. L.), sorba �ll�tja a v�g�n, �s �gy ki fogj�k adni a ford�tott evang�liumot, a ford�tott j� h�rt, a Rossz H�rt, pusztul�suk k�nyv�t.” - „Akkor (Szent) �gostonnak volt igaza, aki azt mondta: mindenki Antikrisztus, aki tetteivel tagadja Krisztust.” - „Ez igaz az el�bb elmondottak �rtelm�ben, de csak �gy, ha azt is jelenti, hogy ebben a f�ldi t�rt�nelm�nkben is szem�lyesen k�sz�l megjelenni a Nagy K�pmutat�s, a hamis Krisztus. Mindent meg fog tenni, hogy hom�lyoss� tegye szemeteket az � l�t�s�ra, s�ket f�letek ne hallja ki besz�d�b�l a hamis hangokat; szimatot vesztett orrotok ne �rezze meg rajta a pokol k�nj�t, a pokol k�nj�t. (...) K�l�nben szerintem ha van m�v�sz, az az, aki csod�lni tudja (ugyan) a teremtett vil�got, de nemcsak csod�lni tudja, ha- nem tudja �s hiszi, hogy a teremt�se m�g�tt m�k�dik az igazi csoda. �s tudod, mi �rulja el legbiztosabban, indirekt m�don, hogy van t�lvil�g?” - „Lek�telezn�l, ha el�ruln�d, any�m.” - „Mit gondolsz, mi�rt ily buzg� a Gonosz ennek a vil�gnak a f�lrevezet�s�ben? Mi dolga lenne egy �r�k hal�lra �t�lt l�nnyel? De mennyi van (m�rmint: dolga - Cz. L.) az �r�k �let lehet�s�g�vel megszentelt emberrel! Volt valami a katharok elk�pzel�s�ben, valami hom�lyos igazs�g. No nem az, hogy a Gonosz teremtette (volna - Cz. L.) a vil�got, hanem az, hogy a kev�sb� h�v�k, a Tam�sok a Gonosz m�k�d�se �ltal is meg�rthetik, hogy van Isten s Istennek c�lja van velem.” - „Jut eszembe, a katharok tiszt�bbak voltak, mint az �ket �ld�z� egyh�z, te m�gis R�ma mell� �llt�l.” - „�n is, �s Bern�t (a Clairvaux-i Szent; a ciszterci rend megalap�t�ja, aki k�zbenj�rt a p�p�n�l a Templomos Lovagrend el-ismertet�se �rdek�ben - Cz. L.) is. �let�nk legnehezebb d�nt�se volt, de �ppen az Antikrisztus-jelens�g visz el a d�nt�s�nknek a sz�v�hez. Az Antikrisztusban azt tanulm�nyozhattuk, hogyan nyeli m�r el a F�ld�n is a hal�l az �letet, hogyan v�lik a hal�l-�let �let-hal�ll�. �s ez, amit most mondtam, nemcsak egy nyelvi tr�kk, ha-nem a f�ldi �let legnagyobb csapd�ja, lelki k�zdelem �letre-hal�lra. Antikrisztus nem egy szem�ly, hanem egy �lland� mozg�s a krisztusi (igazs�g - Cz. L.) meg-hamis�t�s�ra. (Zelnik-Hildeg�rd itt hatalmasat t�ved. Tagadja ugyanis, hogy az Antikrisztus igenis konkr�t szem�ly. Az id�k v�gezt�n (hamarosan) megtudjuk - ki is az. - Cz. L.) Az embernek egyszerre �s �lland�an figyelnie kell a vil�gban a krisztusit �s az antikrisztusit. Aki t�retlen �h�tattal csak a krisztusit keresi, nagy csapd�ba eshet bele, becsaphatja �t a Nagy Ut�nz�, a Nagy K�pmutat�, a Nagy M�sol�, aki zseni�lis tehets�ggel kelti a hamis l�tszatot. � a Nagy Neofita is. � az �lland� sz�lkakas a damaszkuszi �ton. (Mint tudjuk: a kereszt�nyeket �ld�z� Saul megvil�gosodott, megt�rt, megfordult a damaszkuszi �ton; s Szent P�ll�, a R�mai Katolikus Anyaszentegyh�z legf�bb megszervez�j�v� lett. �m szentp�lok egy�bk�nt igen ritk�n sz�letnek. Aki csak �gy megfordul; - nem mindig egy �jabb Szent P�l, val�sz�n�bb, hogy csak epigonja: legjobb esetben j�hiszem� ‘m�sol�’-ja. Aki pedig �sszevissza forog a damaszkuszi �ton, az sz�lkakas - a Hildeg�rd-jellemezte Antikrisztus fatty�. - Cz. L.) P�pacs�fol�b�l � lesz a legp�p�bb p�pa, a t�lbuzg� h�v�. A hagyom�ny k�ny�rtelen harcosak�nt rafin�lt technik�val irtja ki a hagyom�ny igazi �rz�it. A m�lt �rt�keire hivatkozva k�pes felrobbantani a m�ltat. A c�lpontja ez�rt R�ma, hogy �sszezavarja a krisztusi id�t. K�rdezed, mi�rt �lltunk R�ma mell� Bern�ttal. Mert R�ma minden meghamis�t�s, kisaj�t�t�s, gy�tret�s, fert�z�s ellen�re m�gis �thozta az id�n a krisztusi kinyilatkoztat�st. �s mert a Nagy �m�t�t�l is lehet tanulni; ha neki R�ma sz�tver�se a fontos, akkor nek�nk R�ma megv�d�se. Nem R�ma erk�lcstelens�ge, hanem R�ma Krisztust k�zvet�t� erk�lcse a l�nyeg. Ne feledd: ha R�ma nincs, Eur�pa sincs. Nem lenne t�bb, mint �zsia balk�nja. Ha R�ma nincs, kis szekt�k rohang�ln�nak a F�ld�n, Krisztus megv�lt� test�nek darabk�ival. (Megjegyz�sem: R�ma �thozta ugyan az id�n Krisztust; �m a krisztusi erk�lcs�ket �rz� Eur�pa ma m�r nem l�tezik. Ma Eur�pa ugyan nem �zsia balk�nja, de - ami tal�n m�g rosszabb - az antikrisztusi Amerika val�di �s kult�r�lis gyarmata, az istentelen fenevad mocsk�ban fetreng� hitevesztett provincia csak. A kis szekt�kra vonatkoz� megjegyz�s pedig val�di pr�f�cia; - manaps�g �pp az t�rt�nik, hogy jehovist�k, metodist�k, anglik�nok, mormonok, stb. rohang�sznak sz�l�t�tten szanasz�t, Krisztus megv�lt� test�nek (t�bbnyire hamis) darabk�ival, hogy v�g�l is a New Age, a vudu var�zslatok, a szcientol�gusok, a teoz�fist�k, a s�t�nist�k vagy a szabadk�m�vesek karm�ban k�ssenek ki. A legsz�rny�bb, ami vel�nk megt�rt�nhet, ha egy templomos nagy-mester magyar�zza nek�nk a katekizmust - Cz. L.) Mindegyiknek lenne egy kicsi igazs�ga, n�h�ny nagy t�ved�s k�z�tt. Ez�rt akarja a Gonosz f�lboncoltatni veled a Testet, hogy � oszthassa el. (Mert ugyeb�r: ‘Oszd meg, �s uralkodj!’ - Cz. L.) Mindenkinek adna a saj�t sz�ja �ze szerint egy kicsi megv�lt�st. F�ldi megv�lt�st az �gi helyett. Par�nyi id�be z�rtat az �r�k helyett.” - „Neh�z behatolni oda, Any�m, ahol �rzik az id�t. Vannak, akik megszak�tani akarj�k az id�t, vannak, akik �t�rni, m�sok felgyors�tani, �s vannak, akik megr�galmazz�k az id� �rz�it.” (Leonardo itt arra utal, hogy ‘az id� �rz�i’: a szabadk�m�vesek. - Cz. L.)

7.8. Bingeni Szent Hildeg�rd

Az egyh�zt�rt�net viharosan mozgalmas korszaka volt a 12. sz�zad: megkezd�dtek a keresztes h�bor�k, a p�pa �s cs�sz�r k�z�tt visz�ly d�lt. Eur�p�t egyh�zpolitikai ellent�tek osztott�k meg, s egy ellenp�pa fell�p�s�vel a p�pas�gon bel�l is megoszl�s t�madt.
Bingeni Szent Hildeg�rd 1098 nyar�n l�tta meg a napvil�got a Rajna vid�ki Bermersheim-csal�dban, melynek neve ma is �l Bermersheim falu nev�ben. Ismertt� a Bingen v�ros�r�l kapott nev�n v�lt. E v�ros k�zel�ben �vtizedeken �t a rupertsbergi benc�s ap�cakolostor ap�tn�je volt. Szent Hildeg�rd a k�z�pkor nagy n� szentjei k�z� tartozik. A ‘t�rt�net�nkben’ szint�n jelent�s szerepl� Clairvaux-i Szent Bern�t mellett � is a sz�zad vil�goss�ga volt, �s olyan tisztelet �vezte, mely eg�szen egyed�l�ll�v� teszi.
Zseni�lisan tehets�ges volt. �r�sai k�z�l legjelent�sebb a l�tom�saira �p�l� misztikus tril�gi�ja: rupertsbergi Scivias-k�dex, ‘Az �r utainak ismerete’ �s ‘Az isteni m�vek’ k�nyve. A term�szettel �s gy�gy�t�ssal foglalkoz� �r�sai miatt az els� n�met tud�s-�s orvosn�nek is szokt�k mondani, de h�vj�k �gy is, hogy ‘a tizenkettedik sz�zad csod�ja’. �m Hildeg�rd val�j�ban ink�bb m�v�sz, mint tud�s volt, kit Isten gazdag k�pzelettel �s m�v�szi �rz�kkel �ldott meg. M�v�szi alkot�erej�t m�g a latin nyelvben is megcsillogtatta. K�ltem�nyei �s dalai a k�z�pkori irodalom szak�rt�i szerint csak a Sankt Gallen-i Boldog Notker-�ihez hasonl�that�. A muzsika is v�r�ben volt. Sz�p dalj�t�k�t, ‘Az er�nyek k�rt�nc�’-t a n�v�rek elj�tszott�k a rupertsbergi kolostorban, illetve Bingenben is. L�tnoki adotts�gai miatt ‘a n�met pr�f�tan�’ nevet kapta, ami nem annyira a j�vend�mond�st, mint a jelen esem�nyek meg�rt�s�t jelentette. �ppen ebb�l fakadt a sok f�jdalma, vaj�d�sa, mert k�l�nleges l�t�sa folyt�n eg�szen m�s tan�csokat kellett adnia mint amilyeneket az emberek v�rtak volna t�le. �nmag�r�l csak �gy nyilatkozott: ”egy nyomorult n�szem�ly”; - „t�r�keny ember, akiben semmi �lland�s�g nincs, hamu a hamub�l �s por a porb�l”. Csak azt mondta, �rta, amit valaki m�s oltott bel�je: „A megny�lt �gb�l l�ngol� f�nyess�g j�tt fel�m, olyan, mint a vill�m f�nye. �thatolt a fejemen �s l�ngba bor�totta eg�sz keblemet �s sz�vemet, de nem �getett, csak meleg�tett, ahogy a napf�ny meleg�ti a t�rgyakat. �s hirtelen meg-ny�lt el�ttem a zsolt�rok s az evang�liumok �rtelme. Mindezt l�ttam �s hallottam �s m�gis vonakodtam att�l, hogy le�rjam mindaddig, am�g Isten ostor�val beteg�gyba nem hajtott engem. Akkor azt�n ott �rni kezdtem, visszat�rt az er�m �s f�l�p�ltem a betegs�gb�l.”
Hildeg�rdot egyre t�bben kerest�k f�l bonyolult, neh�z �gyekben j�-tan�cs�rt: papok �s p�sp�k�k k�ld�ttei, vil�gi nagys�gok k�vetei �s egyszer� emberek. T�bb sz�z lev�l maradt r�nk, amelyeket Hildeg�rd a hozz� tan�cs�rt fordul�knak vagy olyanoknak �rt, akiknek Isten �-�ltala �zent. Leveleit p�p�k, hercegek �s p�sp�k�k olvast�k. Tennie kellett, hogy kora legnagyobbjai lelkiismeret�hez sz�ljon.
Egyszer megh�vt�k K�lnbe, ahol sz�lnia kellett a katarok ellen. Meg is tette, de ut�na megd�bbent� v�dat emelt a papok ellen: „Istent nem ismertek, embert�l nem f�ltek. Nem olyan pr�dik�torok vagytok, amilyennek Isten l�tni akar benneteket. R�szben lovagok, r�szben szolg�k vagytok. G�g, dics�s�g, sz�rakoz�s - ezek jegy�ben telik az �letetek. Az Egyh�z pill�rei kellene legyetek, �s romokban hevertek a f�ld�n.”
1179. szeptember 17-ik�n hajnalban k�lt�z�tt �t e vil�gb�l az �r�k haz�ba, hogy a hossz� zar�ndok�t f�radalmait�l v�gre megpihenjen.
Eml�kezet�re m�g �lljon itt k�ltem�nye Babits Mih�ly ford�t�s�ban:

Szent Hildeg�rd:       
                                    �neke a Szentl�lekr�l

� Isten lelk�nek t�ze, minden
teremtm�ny �let�nek �lete,
szent vagy, ki a form�kat �lteted!

Szent, ki �rral kened a t�r�sek vesz�ly�t
s gy�gy�tva d�rzs�l�d a b�z�s sebeket!

Szents�ged szell�je, szelel�je,
szeretet t�zel�je!
� zamat a mellekben, �des �z!
ki sz�veinkbe �titat�dsz az er�nyek j�illat�val.

� tiszta forr�s, akiben p�ld�l�zhat�, hogy Isten
maga k�r� gy�jti az idegent
s megkeresi az elveszettet.

� �let p�nc�la!
� egys�g z�loga minden tagok k�z�tt!
� tisztess�g �ve, �ldj meg
�s t�gy boldogg�!
Er�s p�lya, lelki �t,
ki �thatolt�l mindenen
a magass�gban,
a f�ldi vil�gban,
s minden m�lys�g szurdok�ban:
mindenkit �sszek�tsz �s egybehajtsz.

�ltalad felleg �rad, leveg�
r�p�l, �tiv�dik a k�,
vizek foly�kat �ntenek
�s z�ld pomp�t izzad a barna f�ld.

S te neveled a doktorok er�ny�t,
akiket �let�kben a b�lcsess�g ihlete vid�m�t.

Dics�s�g h�t neked,
ki dics�s�g hangja
s �let �r�me vagy;
rem�ny �s er�s becs�let,
s f�nyess�ggel fizetsz!

7.9. Mefiszt� kudarca �s b�cs�levele

A 190-192. oldal: „�mor-�lom” (...): „M�giscsak egy �t van, az �v�, ha � az �t, az igazs�g �s az �let (Krisztus szavai az �jsz�vets�gb�l: „�n vagyok az �t, az igazs�g �s az �let.” - Cz. L.). Holnap h�sv�t van, minden id�k h�sv�tja. Az id�-sz�m�t�sunk kezd�pontj�nak, 1499-nek �s 2003-nak a H�sv�tja, a vil�gkorszak-z�r�s h�sv�tja. Ma �jszaka minden megt�rt�nhet.”

A 196-204. oldal: „Mefiszt� levele Leonard�nak (otthagyva a S�rban): „�n egy szeg�ny �rd�g vagyok. L�tod, elcsesztem ezt a k�s�rletet is. �n kisebb lettem �ltala, �s te nagyobb. Ebb�l is l�tszik, hogy el kellene gondolkoznotok azon, ki az igazi j�akar�tok. T�ged nagy er�k seg�tenek, nagy er�k vonzanak, �s azok a vonz�sok nem engedik, hogy hib�t k�vess el. (...) �n m�r a kezdet kezdet�n �szrevettem a te nagy v�delmedet. (...) F�NYER�ATYA! F�lm�velts�gedben Isten legszebb, legtitkosabb nev�t mondtad ki teljesen v�letlen�l, tudatlanul. Innent�l �n m�r csak er�tlen �rd�g voltam. Statiszta egy j�t�kban, amit m�r csak magaddal v�vt�l. (...) �gy te magad lett�l �lombeli utaz�sod c�lja, �s nem Krisztus, s nem a Felt�mad�s. A Felt�mad�shoz, hogy teljes legyen, nem lehet lek�t�zni a S�t�nt sem. A Felt�mad�s a mindens�g �sszes l�ny�nek a szabad-s�g�ban val�sulhat csak meg. (�s legkev�sb� sem az egyes�tett szabadk�m�ves vil�g�llamban! - Cz. L.) Csapd�t persze �ll�thatnak az ellent�tes er�k egym�s sz�m�ra. (Mintha egyenl�, egyenrang� er�k ‘harc�r�l’ lenne sz�! - Cz. L.) �s �n tudom, hogy a keresztre fesz�tett Krisztus a S�t�n legnagyobb csapd�ja. Ez�rt is z�mm�g ezernyi �rd�g Krisztus k�r�l �s a Kereszt k�r�l. Megal�z�, de igaz Giovanni Santi ((37) Giovanni Santi: F�jdalmas Krisztus k�t angyallal - 1490.) festm�nye, ahol megfestett engem, mint legyet a keresztre fesz�tett Krisztus mell�n. Teleol�giai m�lys�g� a vicc is, amelyben Krisztus �gy s�hajt: ‘Aty�m, csak ezek a kurva legyek ne lenn�nek...’ (Mintha csak Hern�di Gyula �r�t, az � szellemis�g�t l�tn�m-hallan�m k�t �vvel ezel�ttr�l a csigat�v� reggeli m�sor�ban, Bombera Krisztina ‘felvezet�s�t’ k�vet�en: „Krisztus, ne boh�ckodj, gyere m�r le arr�l a keresztr�l, �s igy�l vel�nk egy j� kupa bort!” ; azonos t�r�l fakadnak. - Cz. L.) (...) Egy Mefiszt� m�gsem vallhatja be, hogy vesztett, de ha bevallan� sem tud veszteni, mert a l�nyege az �r�k veszt�s, �s veszt�s-e az �r�k veszt�s, vagy m�r egy antigy�zelem? Mindenesetre az id�k v�g�re nekem be van �g�rve a Nagy Veszt�s, ami cs�nya egy predesztin�ci� az �rt�l. (...) Az�rt ne �r�lj nagyon, Le�, nem gy�zt�l. Szerz�d�s n�lk�l is alkut k�t�tt�nk. Megismerted az �n nyelvemet, �s ez a nyelv veled lesz. Ez nem hagy nyugodni. Ez remegteti a lelkedet, am�g �lsz. Ez olyan k�tely-m�tely, amely sz�tr�g bel�lr�l. (Vagyis h�t �gy saj�t�tott�k el a szabadk�m�vesek az �rd�g nyelv�t, a S�t�n intrik�it, tr�kkjeit �s hamisl�tszat-kelt� technik�j�t. A hazudoz�s �letm�v�szet�t. - Cz. L.) N�lad jobban nem v�gyik senki ezen a F�ld�n Isten ut�n, az �r�k �let ut�n, m�gis n�lad m�lyebben senki sem k�telkedik Istenben �s mindenben, ami transz-cendens. (...) H�t nem, Le�k�m, nem m�k�dik semmilyen gnosztikus h�kusz-p�kusz. (Akkor meg mi�rt kell ezt az eg�sz gn�zist m�gis ennyire er�ltetni?! - Cz. L.) Marad csak a hit, amire te k�ptelen vagy, �gy neked csak a hitetlens�g marad, a mar� k�tely. (...) Cser�be, hogy nekem is legyen n�mi �r�m�m, meg-s�gom neked, hihetetlen�l neh�z hit n�lk�l meghalni, az a pokol. A pokol nem a hal�l ut�n, hanem a hal�l el�tt van. Ebb�l r�j�hetsz, a hal�l el�tt sincs �let. �r�k �let hogy lenne, ahol �r�k hal�l van... (...) H�rom napot kaptam, l�tod, el�g volt. E megszentelt id�ben nemcsak a tudatotokba, hanem a lelketekbe is siker�lt behatolni. A vil�gegyetem l�tez�s-eml�kezet rendszere ezut�n az �n elveim szerint fog m�k�dni. �gy tervez�sk�ptelenn� v�ltok (�gy is t�rt�nt; ez�rt is t�rekszik a vil�guralomra t�r� szabadk�m�vess�g m�gis g�rcs�sen a v�letlen �s a term�szetes kiv�laszt�d�s v�gleges kik�sz�b�l�s�re! - Cz. L.), �s a j�v� is az eny�m lesz. Olyan m�ltat hazudok nektek, amilyet akarok. �n mes�lem el a teremt�st, �n �rom az Evang�liumot is. Az �n t�rt�netem a Megv�lt�s, s az �n cerem�ni�m az Eucharisztia. Nem tudj�tok ezut�n megfejteni, hogy az �ldozat elfojt�s, a szabads�g nyomora vagy felmagasztal�s, a szabads�g transzcendens gazdags�ga. (...) A harmadik nap v�g�n mindig t�rt�nik valami, ha m�s nem, megsz�lal a sz�f�r, vagy a kakas, vagy Mih�ly f�jja rettenetesen a harson�t, �s megjelenik az Antikrisztus, vagy Krisztus, vagy amit meg�rdemeltek.” (Ez volt Mefiszt� b�cs�ja Leonard�t�l.)    
A 231-233. oldal: Amiens, 1519. m�jus 2.

7.10. Leonardo foh�sza

„Mert v�g�l mind megt�r�nk
F�lig h�v�k �s hitetlenek
Szabadk�m�vesek �s r�zsakeresztesek
Mindenf�le hitetlen m�sok,
M�v�szek �s hamis messi�sok
Etruszkok �s magyarok
Zsid�k �s arabok
A k�t kerub sz�rnya k�zt izzik majd a l�da
�s vak�t� feh�r lesz a k�, a k�ba
Megker�l H�r�m krist�lykopony�ja
V�gleg M�ria fej�n f�nylik Istv�n koron�ja
V�g�l mind megt�r�nk
Mert mind, aki �l
�r�k �letet rem�l
Mind r�j�v�nk v�g�l
Hogy nem lehet lopva inni az �dv�ss�gb�l
Mint bolh�k a kuty�k szem�b�l
V�g�l megt�rek �n is Krisztusban
�n, aki eg�sz �letemben sz�vemben par�zna voltam
M�gis mindig �riztelek, Aty�m, a lelkemben valahol m�lyen
Ahol az egyetemes ok k�r�
Gy�lekezett a l�tez�sem
Miaty�nk, ki lakozol a Mennyben, �s nem
Hat�rokba szor�tva a Mindens�g M�trix�ban,
Oldozz f�l engem, az embert,
Akibe a meg-nem-hal�st �s a hal�lt s�r�tetted
Aty�m, a halhatatlan �let erej�vel
Emelj f�l engem a bukott term�szet �llapot�b�l
F�l, a kebeledre
Vil�gok sz�ve, Aty�m.”

Cesare Borgia buk�sa ut�n a firenzei k�zt�rsas�g hadi szak�rt�je lett. Akkoriban �ppen a rep�l�s foglalkoztatta, s ezzel egy�bk�nt nem �llt egyed�l. Az �kor ir�nt csod�latot �rz� renesz�nsz kori ember Ikarosz p�ld�j�t k�vetve akart a magasba sz�llni. Leonardo ehhez tanulm�nyozta a madarak rep�l�s�t, s anat�mi�jukat. N�ha festett is, de �gy �rezte, festeni is csak akkor tud, ha tanulm�nyozhatja az emberi testet. Akkoriban az orvosok sem boncolhattak, mert az emberi test az Egyh�z szem�ben szent volt, s aki hozz��rt, olyan b�nt k�vetett el, ami�rt az �let�vel fizetett. Leonardo - tal�n els�k�nt az emberis�g t�rt�net�ben - titokban m�gis boncolt, s nem is egyszer, hanem harmincszor! Pontos anat�miai rajzokat k�sz�tett, s els�k�nt fedezte fel �s �rta le az �relmeszesed�st. Lerajzolta azt is, hogyan helyezkedik el az embri� az anya test�ben. (Zelnik J�zsef: TESTAMEN Leonardo evang�liuma k�nyve bor�t�j�nak elej�n a f�nyl�, csontszer� k�r alak� metszet (grafika) mintegy embl�mak�nt, az anyam�hben elhelyezked� magzatot �br�zolja.)
Jegyzeteit neh�z elolvasni, mert gyakran titkos�r�st haszn�lt vagy egyszer�en bal-k�zzel, t�k�r�r�ssal �rt. Csal�dja nem volt. A n�k nem �rdekelt�k, tal�n a f�rfiak sem. (Hab�r fiatalon perbe fogt�k Firenz�ben, hogy bar�tj�val folytatott meg nem engedett viszonyt; - a v�dakat tagadta, azokat nem is tudt�k bizony�tani.) Fest� m�hely�ben mindig sok tan�tv�ny vette k�r�l, de bar�tai nem voltak. Az �letb�l is mag�nyosan t�vozott, 1519-ben, 67 �ves kor�ban. Feljegyezt�k r�la, mint k�l�n furcsas�got, hogy m�r az �tvenes �veiben aggasty�nnak l�tszott. Szelleme viszont az utols� pillanat�ig nem pihent. Leonardo egyed�l�ll� jelens�ge a t�rt�nelemnek: szabad ember volt, akinek a gondolatait semmi sem k�t�tte meg.