Politikai �n�letrajz

Nevem:   Czike L�szl� (Imre, S�ndor)
Sz�lettem: 1950. �prilis 10-ik�n, - Budapesten.
�desap�m: Czike S�ndor (nyugd�jas k�lkeresked� aut�m�rn�k)
�desany�m: Bak� Em�lia (nyugd�jas postatisztvisel�)
Testv�reim: Rita (szakk�nyvt�ros, 15 �ve Amerik�ban �l), Bernadett (tan�r-pszichol�gus, - f�ltestv�rem: G�bor (b�lcs�sz).
Feles�gem: P�lh�zi Piroska (sz�m�t�g�pes sz�vegszerkeszt�)
Gyermekeim: Kl�ra (szociol�gus), Laura (el�ad�), Zsuzsa (t�rt�n�sz),
Barbara (sz�vegszerkeszt�), Gergely (�zletk�t�) �s L�via (gimnazista).

Szakk�pzetts�gem: Marx K�roly K�zgazdas�gtudom�nyi Egyetem.

Szakmai tapasztalataim, munkahelyeim:
- Magyar Posta (1968-1982.): k�nyvel�, el�ad�, oszt�lyvezet�, f�revizor
- KTI-TRANSINNOV (1982-1985.): gazdas�gi igazgat�
- M�V-TOURS (1985-1986.):  gazdas�gi igazgat�
- �FOR (1987-1988.): sz�mviteli-p�nz�gyi f�oszt�lyvezet�
- Reform Rt. (1988.):  gazdas�gi vez�rigazgat�helyettes
- Hungarocamion (1989.): k�zgazdas�gi f�oszt�lyvezet�
- CO-NEXUS Rt. (1990-1994.): v�llalkoz�sszervez�si igazgat�
- Consult-Service Kft. (1991-1996.): �gyvezet� igazgat�
- Czike Tan�csad� Szolg�lat (1996- ): egy�ni v�llalkoz� p�nz�gyi tan�csad�
- Magyar Telev�zi� Rt. (1997-1998.): vezet� k�zgazd�sz, eln�ki f�tan�csad�.

V�llalkoz�sszervez�si igazgat�k�nt szerzett tapasztalataim: nagy �tvil�g�t�si, vagyon�rt�kel�si, �talak�t�si �s privatiz�ci�s projektek, tenderek szervez�se, ir�ny�t�sa �s megval�s�t�sa; management-tan�csad�s ny�jt�sa; szak�rt�i tev�kenys�g a p�nz�gyi-sz�mviteli, a szervez�si �s a v�llalati gazd�lkod�si szakter�leteken; cs�dmenedzsel�si �s felsz�mol�si tan�csad�s; �j v�llalkoz�sok, t�rsas�gok szervez�se; �zleti, p�nz�gyi �s befektet�si tan�csad�s.
Az �ltalam szervezett �s ir�ny�tott legjelent�sebb �talak�t�si �s privatiz�ci�s projektek az al�bbiak voltak:

- a VERTESZ �talak�t�sa francia-magyar (Merlin-Gerin) vegyesv�llalatt�,
- a Beton�t�p�t� V�llalat privatiz�ci�ja keret�ben az olasz-magyar Nemzetk�zi
  �p�t�ipari Rt. l�trehoz�sa,
- a Beton�t Rt., valamint a Contec Rt. l�trehoz�sa,
- a VEGY�PSZER Rt. sz�tv�laszt�sa h�rom �j t�rsas�gra,
- a G�p-�s Szersz�m�rt�kes�t� V�llalat privatiz�ci�j�nak el�k�sz�t�se, -
  v�gelsz�mol�si tan�csad�s,
- a December 4. Dr�tm�vek (Miskolc) privatiz�ci�j�nak el�k�sz�t�se,
  reorganiz�ci�s tan�csad�s, cs�dmenedzsel�s,
- a Remix �s az Erd�k�mia �talak�t�sa r�szv�nyt�rsas�gg�,
- az MVMT �talakul�si terv�nek �ssze�ll�t�sa, a MAT�V, a PEM�, az ISG,
  valamint a K�ZTI �talak�t�si koncepci�j�nak elk�sz�t�se, az �PG�P,
  tov�bb� a teljes VIDEOTON-v�llalatcsal�d �tvil�g�t�sa.

1991. v�g�n legjobb szak�rt� t�rsaimmal (5 f� jog�sz, 4 f� k�zgazd�sz) egy�tt-
m�k�d�sben �n�ll�, saj�t-mag�ntulajdon� p�nz�gyi-�zleti tan�csad� v�llalkoz�st alap�tottam, - CONSULT-SERVICE Tan�csAd�GyorsSzolg�lat Kft. n�ven.
A T�rsas�g 4 �s f�l �vig eredm�nyesen m�k�d�tt. Miut�n kil�ptem, t�rsaim a Kft. v�gelsz�mol�sa mellett d�nt�ttek.
1996. �prilisa �ta (ma is) egy�ni v�llalkoz�k�nt folytatom p�nz�gyi tan�csad� tev�kenys�gemet, emellett a Fidesz M.P.P. gazdas�gi szak�rt�jek�nt is teljes�tettem eseti megb�z�sokat.
1997. j�nius�t�l f��ll�sban a Magyar Telev�zi� Rt. vezet� k�zgazd�szak�nt, eln�ki f�tan�csad�k�nt dolgoztam, eg�szen 1998. m�rcius 22-ik�ig.

Politikai �lett�rt�netem

 1976-ban, a Magyar Post�n�l meggy�z�d�sb�l - errare humanum est - akartam bel�pni a Magyar Szocialista Munk�sp�rtba, viszont hosszas huzavona ut�n sem vettek fel. 1980-ban, a Postavez�rigazgat�s�gon k�r�semet megism�teltem, �m felv�telem �jb�l csak elmaradt. Arra hivatkoztak, hogy egy darabig - k�zponti utas�t�sra - csak munk�s-k�dereket vesznek fel. �n sosem sz�m�tottam annak.
 1984-ben, a K�zleked�studom�nyi Int�zet TRANSINNOV M�szaki Fejleszt� Le�nyv�llalat�n�l - melyet 1982. v�g�n Dr. Bajusz Rezs� ir�ny�t�s�val �n szerveztem, �s m�r m�sodik �ve voltam gazdas�gi igazgat�ja - �szrevettem, hogy a legfontosabb gazd�lkod�si d�nt�seket apr�nk�nt, helyettem �s el�re, egyre s�r�bben a f�m�rn�k �s a p�rtszervezet egy�ttesen hozza meg. Egyre gyakrabban �ll�tottak k�sz helyzetek el� az igazgat�i �rtekezleteken, illetve az igazgat� el�tt is. Meg�rtettem, hogy amennyiben az alapvet� gazd�lkod�si folyamatok val�di ir�ny�t�ja akarok lenni, - be kell l�pnem a p�rtba. Akkoriban m�g ugyan senki nem l�tta tiszt�n (�n sem), hogy az �n. "szocialista rendszer" v�g�veit �li, viszont az MSZMP-ben �n akkor m�r nem hittem. �gy a p�rtba val� bel�p�sem 1984-ben - ez az igazs�g - beoszt�som �s hat�sk�r�m meg�rz�se �rdek�ben, teh�t tiszt�n pragmatikus okokb�l t�rt�nt.
    1985-ben Dr. Bajusz Rezs�t, a KTI igazgat�j�t a M�V vez�rigazgat�j�v�     
    nevezt�k ki. T�voz�sa k�vetkezt�ben az ir�ny�t�si �s az erk�lcsi fegyelem a KTI-
    n�l, de m�g ink�bb a TRANSINNOV-n�l er�sen meglazult. Mint gazdas�gi
    igazgat�, miniszt�riumi-korrupci�s kapcsolatot fedeztem fel a Le�nyv�llalat
    fels�vezet�s�ben. A helyzet od�ig fajult, hogy igazgat�m fikt�v szerz�d�sek
    alapj�n k�sz�tett fikt�v sz�ml�k utalv�nyoz�s�ra akart r�venni, illetve utas�tott.
    Erre persze nem voltam hajland�. Helyettesemmel - �gyes technik�val - cs�be
    h�ztuk a csal�kat: gyakorlatilag t�k�letes dokument�ci�t �ll�ttattunk vel�k
    �ssze, hogy az igazs�g megfelel�en "bizonylatolt" legyen az �ltalunk hivatalb�l
    kezdem�nyezett  miniszt�riumi vizsg�lat (Palik D�nes) sz�m�ra. A KTI
    igazgat�ja (Tim�r Andr�s), valamint a K�H�M v�llalatfel�gyeleti �s ellen�rz�si
    f�oszt�lya �ltal lefolytatott hosszadalmas vizsg�lat mindenben engem igazolt. Az
    �gyet ugyan "elsim�tott�k" hiszen a sz�lak a miniszt�riumba vezettek -, viszont
    igazgat�mat nagyhirtelen korengedm�nnyel nyugd�jazt�k. Ez a t�rt�net
    politikailag els�sorban amiatt fontos �s �rdekes, - mert az elh�z�d� vizsg�lat
    alatt a csat�roz�sok r�szben politikai t�ren is folytak, ugyanis az igazgat�val
    sz�vetkez� f�m�rn�k sok�ig "maga mell�"tudta �ll�tani a p�rtvezet�s�g
    nagyobbik r�sz�t is, r�ad�sul "a ker�let" is melegen �rdekl�d�tt a
    fejlem�nyek ir�nt. Majdnem p�rtfegyelmi el� �ll�tottak, - engem! V�g�lis
    gy�ztem, de a v�llalat hangulata v�gleg elromlott.
 1985-ben elfogadtam Dr. Bajusz Rezs� h�v�s�t, minek k�vetkezt�ben a M�V-TOURS-M�VTRANS gazdas�gi igazgat�ja lettem, ahov� m�r p�rttagk�nt �rkeztem. Eg�szen addig seg�tettem Dr. Bajusz Rezs�t reform-t�rekv�sei megval�s�t�s�ban, ameddig - �ppen eredm�nyei miatt! - nem nyugd�jazt�k.   1986-ban t�rt�nt egyszer, hogy az egy�bk�nt igen szer�ny k�pess�g�, de nagyon er�szakos p�rttitk�rn�nek fej�be sz�llt a dics�s�g: magasabb beoszt�st �s k�tszeres pr�miumot k�vetelt a maga sz�m�ra igazgat�nkt�l. Fennen hirdette, hogy a p�rt-elk�pzel�sek (m�rmint az �v�i!) prim�tus�nak kell �rv�nyes�lnie a szakmai ir�ny�t�s (�rtsd: az igazgat�) d�nt�seivel szemben. Mivel igazgat�nk nem �llt k�t�lnek, - p�rttitk�rn�nk panaszt tett ellene a ker�leti p�rtbizotts�gon. A harcban �n tev�legesen ki�lltam igazgat�nk mellett, - �s h�romsz�z�tven al��r�st gy�jt�ttem �ssze v�delm�re, emellett �t t�mogat�, a val�s t�rt�n�seket leleplez� levelet �rtam Dr. Bajusz Rezs� vez�rigazgat�nak. Ennek azonnali k�vetkezm�nye az lett, hogy igazgat�nkat ugyan nem v�ltott�k le, - engem viszont p�rttitk�rn�nk �rm�nykod�s�nak hat�s�ra beid�ztek a ker�leti p�rt-bizotts�gra, aholis l�mpakattintgat�sos st�lusban frakci�z�ssal v�doltak meg. No comment. V�geredm�nyben ebb�l a konkr�t �gyb�l is gy�ztesen ker�ltem ki, - de Dr. Bajusz Rezs� nyugd�jaz�sa ut�n el kellett mennem a M�V-t�l.
 1987-ben, az �FOR-n�l - ahov� Dr. Bajusz Rezs� bar�tja, a szem�lyzeti igazgat� Ritter Gy�rgy seg�ts�g�vel ker�ltem - Sokorai Istv�n vez�rigazgat� paranoid hajsz�t ind�tott v�lt riv�lisa, Ritter Gy�rgy ellen, akit a m�r le�ldoz�-f�lben l�v� hatalm� Kapolyi L�szl� miniszter t�mogatott, mint kor�bbi vez�r-igazgat�-jel�ltet. Ritter Gy�rgy ellen Sokorai Istv�n az �FOR p�rtszervezet�t, p�rttitk�r�t is vastagon felhaszn�lta. Mint Ritter Gy�rgy bar�tja, - j�magam is nemk�v�natos szem�lly� v�ltam Sokorai vez�rigazgat� sz�m�ra, pedig h�t �n voltam a f�k�nyvel�. Sz�p kis harc kerekedett ebb�l. Ritter Gy�rgy�t v�g�lis k�zel egy�ves "k�nz�s" (folytat�lagos jegyz�k�nyvez�s - bl�d v�dakkal) ut�n lev�ltott�k beoszt�s�b�l, �s kiz�rt�k a p�rtb�l. Soha, semmilyen szab�ly-talans�got nem k�vetett el. Eg�szs�ge megromlott, t�bb �vig �llt ideg-gy�gy�szati kezel�s alatt. J�magam megv�vtam a magam szok�sos kis szakmai harc�t Sokoraival �s p�rttitk�r�val, - deh�t "neh�zs�ly�ak voltak", nekem semmi es�lyem nem volt vel�k szemben. Mindazon�ltal �gy �s akkor mentem el az �FOR-t�l, amikor Sokorai m�r a nevem puszta eml�t�s�t�l is d�hrohamot kapott, m�gsem tehetett ellenem semmit, mert abszol�t hidegv�rrel kiv�dtem minden t�mad�s�t. Vele szemben mindenben v�gig igazam volt, - �s ezt nagyon j�l tudta.
 1988-ban a Reform Rt. gazdas�gi megszervez�s�re k�rtek fel. A Reform hetilap politikai �tlete Gr�sz K�rolyt�l, - a p�nz�gyi t�mogat�s Demj�n S�ndort�l (Hitel Bank) sz�rmazott. A Reform Rt. vez�rigazgat�ja Vir�gh Andr�s, a T�j�koztat�si Hivatal volt cenzora lett. F�l�vi sikeres szervez�s ut�n fel�llt a Reform Rt., amelynek gazdas�gi vez�rigazgat�helyettese lettem. Sok�ig nem tartott �r�m�m, mert helyettesemmel r�j�tt�nk, hogy a vezet�s a Hitelbankt�l kapott hitel terh�re, sorozatban gy�rtja a k�l�nb�z�, gyan�s (�s gyan�san egyforma!) megb�z�si szerz�d�seket, amelyek alapj�n hatalmas �sszegek folytak s�r�n szertesz�t. H�nunk al� vett�k a komplett dosszi�t, �s felkerest�k vele a Hitelbank p�rttitk�r�t, aki a T�K-f�oszt�ly vezet�je volt. K�szs�gesen fogadott minket, �s negyed�ra alatt ugyan�gy �tl�tott mindent, mint mi. Azut�n azonban - legnagyobb meglepet�s�nkre - k�z�lte, hogy nem tehet�nk semmit, ugyanis szerinte a p�rtir�ny�t�s m�r sz�thull�ban van. Sz�vesen seg�tene, mondta, de nem tud. A Reform Rt.-n�l sem szakszervezet, sem p�rtszervezet nem j�tt l�tre, - mert ezek megalak�t�s�t Vir�gh Andr�s eleve kateg�rikusan megtiltotta. Helyettesem �s �n eleg�nsan vett�k a kalapunkat, �s angolosan t�voztunk a Reform Rt.-t�l. Ezut�n az eset ut�n azonnal fogtam a p�rttagk�nyvemet, betettem egy bor�t�kba, �s sz�pen - minden komment�r n�lk�l - elk�ldtem a P�rtk�zpontnak. Soha t�bb� nem kaptam h�rt fel�le, �s/vagy a p�rtt�l, semmilyen form�ban.
 1989-ben (Palik D�nes seg�ts�g�vel) a Hungarocamion k�zgazdas�gi f�oszt�lyvezet�je lettem. K�zvetlen felettesem, a gazdas�gi igazgat� er�sen szorgalmazta, hogy l�pjek vissza a p�rtba, � elint�zi: nem lesz semmi probl�ma. Hat�rozottan k�z�ltem, hogy vagy elfogad �gy, p�rtonk�v�lik�nt, - vagy m�r itt sem vagyok. T�bbet nem er�ltette a dolgot. Szerencs�re volt humor�rz�ke.          A Hungarocamion-n�l �rt mint h�r, a t�rt�nelmi esem�ny: az MSZMP feloszlott, a munkahelyekr�l kivonult, �s �talakult MSZP-v�. Az "�j p�rtba" a v�llalatn�l mind�ssze h�rman l�ptek "vissza": a vez�rigazgat�, �s a k�t helyettese.

Tulajdonk�ppen mindig is �rdekelt a politika, szerettem volna r�sztvenni benne.
Az el�z� rendszerben mindenekel�tt szakember, illetve gazdas�gi vezet� voltam.   Az akkori urak (elvt�rsak) nem nagyon engedtek a hatalom k�zel�be, annak ellen�re, hogy teljesen megb�zhat�nak tekintettek. Mindazon�ltal engem teljes m�rt�kben lek�t�tt a keny�rkereset igyekezete, - v�g�l is 8 f�s csal�d el/fenn-tart�s�r�l kellett gondoskodnom. 1990-t�l, a rendszerv�lt�s ut�n v�gre arra is lehet�s�gem ny�lott, hogy megfesz�tett szak�rt�i munk�val a kor�bbiakhoz k�pest tart�san sokszoros j�vedelemre tehessek szert. A p�nzkeres�s, a csal�dfenntart�s azonban l�nyeg�ben m�g mindig meghat�roz� szerepet t�lt�tt be mindennapi tev�kenys�gemben. R�ad�sul 1993-ig azt hittem, hogy v�gre rendben mennek a dolgok, - ha pedig minden o.k., akkor nincs mi�rt politiz�ljak. Antall J�zsef hal�la ut�n r�j�ttem, hogy egy�ltal�n nincsen rendben semmi, - s�t, most megy�nk csak t�nkre igaz�n. M�g azonban a kor�bbi rendszerben egy�ltal�n �rtelm�t sem l�ttam a hatalomban val� operat�v r�szv�telemnek, a politiz�l�snak, - addig 1994-t�l egyre er�s�d�en �reztem, hogy nekem is tennem kellene valamit az orsz�g�rt, a csal�dom �s �nmagam boldogabb j�v�j��rt. Mindamellett - a gyerekek feln�ttek, t�bbs�g�ben "kirep�ltek" - egyre t�bb id�m is jutott az �tfog� k�rd�sek kell� m�lys�g� �tgondol�s�ra. Meg�rlel�d�tt bennem, hogy (szak-)v�lem�nyemet meg is �rom.
Mindezek jegy�ben: kerestem �s tal�ltam szem�lyi kapcsolatokat a nemzeti ellenz�k egyes p�rtjaival (Nemzeti Sz�vets�g, FIDESZ), politikusaival (Schamschula Gy�rgy, Balaton P�ter, Orb�n Viktor, Varga Mih�ly), sajt�-org�numaival (Demokrata, �j Id�k, Magyar F�rum, �j Magyarorsz�g), vezet� ellenz�ki �js�gok f�szerkeszt�ivel, valamint neves ellenz�ki publicist�kkal (Bencsik Andr�s, V�dr�s Attila, Varga Domokos Gy�rgy, S�ndor Andr�s, S�ndor Gy�rgy, stb.) is.
Az elm�lt 4 �v sor�n mintegy hetven k�l�nb�z� fajs�ly� �s terjedelm� �r�som jelent meg, a legk�l�nb�z�bb t�mak�r�kben. Jelenleg az �j Id�k egyik vezet� publicist�ja vagyok.
Schamschula Gy�rgy r�v�n 1996-ban megismerkedtem Balaton P�terrel, a "Nemzeti Sz�vets�g" soros eln�k�vel. 1997-ben - miut�n Torgy�n J�zsef n�h�ny h�t ut�n elt�vol�totta az FKgP frakci�j�b�l a frissen bel�pett Schamschul�t - bar�taim mindketten azt javasolt�k, hogy l�pjek politikai p�ly�ra. Schamschula Gy�rgy beaj�nlott/bejuttatott a Magyar Telev�zi�ba Pet�k Istv�n eln�k f�tan�csad�j�nak. Azt "�g�rt�k", hogy az 1998. �vi orsz�ggy�l�si k�pvisel�-v�laszt�sokon a Nemzeti Sz�vets�g jel�ltjek�nt indulva bejuttatnak majd a magyar parlamentbe, a Kisgazdap�rt �gisze alatt.
Bel�ptem a Nemzeti Sz�vets�gbe, nyilv�ntart�sba vettek b�k�smegyeri k�pvisel�jel�ltk�nt (k�s�bb �jpesten akartak ind�tani), megismerkedtem Torgy�n J�zseffel, akivel al��rtuk a k�pvisel�jel�lti el�szerz�d�st, amelyb�l az engem illet� p�ld�nyt m�ig nem kaptam meg... L�tsz�lag rendben is ment minden, eg�szen 1998. janu�rj�ig.
Ekkort�l meglep�, �m sz�momra (bal-)sorsd�nt� esem�nyek k�vetkeztek:

 Az FKgP 1997. decembert�l "megfeledkezett" r�lam, t�bb� nem h�vtak meg a k�pvisel�jel�ltek esed�kes t�j�koztat�saira. K�rtem Schamschul�t, tudja meg, mi�rt? Megtudta. Azt mondta, hogy bizonyos V�rhelyi Andr�s, Torgy�n politikai tan�csad�ja javaslat�ra egyszer�en kih�ztak a k�pvisel�jel�ltek list�j�r�l. V�rhelyi �ll�t�lag �gy indokolta a d�nt�st: "Aki akkora csirkefog� tan�csad�ja, mint Pet�k Istv�n, az nem lehet az FKgP k�pvisel�jel�ltje." Torgy�n J�zsef mindezekr�l engem elfelejtett t�j�koztatni. Ut�lag nyilv�nval� sz�momra, hogy valakinek �rdek�ben �llhatott politikailag lej�ratni engem, b�r ma sem tudom, hogy kinek, �s mi�rt. Az sem lehetetlen, hogy "t�bbsz�r�s megvezet�s(em)"-r�l volt sz�.
 A Kurat�rium Eln�ks�ge elk�peszt� tr�kk�z�sek, konspir�ci�k sorozata ut�n 1998. janu�r 6-ik�n abszol�t jogellenesen lev�ltotta Pet�k Istv�n eln�k�t, majd legal�bb annyira jogellenesen teljes jogk�r� eln�kk� jel�lte ki Horv�th L�r�nt �gyvezet� gy�rt�si aleln�k�t. Horv�th L�r�nt kb. 1 h�napig fogadni sem �rt r�, majd febru�r 4-ik�n lezajlott szem�lyes tal�lkoz�sunkkor a T�vlati Tervez�si Oszt�ly vezet�i beoszt�s�t aj�nlotta fel. (Mik�zben Ladv�nszky Gy�rgy, az F.B. eln�ke a N�pszabads�gban �sk�l�dott ellenem, - azt �ll�tva, hogy munka-viszonyom 9 h�napj�ban nem is dolgoztam! Mint ut�bb kider�lt, tehette ezt az�rt, mert sz�mszerint 54 darab szak�rt�i jelent�sem val�ban elt�nt a Magyar Telev�zi�b�l, ugyanis Pet�k Istv�n az utols� munkanapj�n f�lelm�ben hazavitte mindet.)
 Janu�r v�g�t�l szabads�gon voltam, hogy meg�rhassam t�v�eln�ki p�ly�zatomat. Febru�r 14-ik�n r�szletes interj�t adtam a Napi Magyarorsz�gnak strat�giai elk�pzel�seimr�l. Horv�th L�r�nt az interj� tartalm��rt - nyilv�nval�an szem�lyes ind�ttat�sb�l - �r�sbeli figyelmeztet�s b�ntet�sben r�szes�tett, majd �tszervez�s c�m�n rendes felmond�ssal megsz�ntette munkaviszonyomat. A figyelmeztet�st �s a felmond�st egyazon napon, 1998. febru�r 20-ik�n kaptam k�zhez. Mindebben jelent�s szerepet j�tszhatott az is, hogy febru�r 19-ik�n beny�jtottam p�ly�zatomat a Kurat�rium Eln�ks�g�hez. Mindezekr�l a Napi Magyarorsz�g (T.SZ.T.) febru�r 21-iki �s 28-iki sz�ma r�szletesen is besz�molt.
 Bizalmas inform�ci�im alapj�n tudom, hogy "el�sz�r majdnem engem" jel�ltek t�v�eln�knek, majd �ll�t�lag Horn Gyula lesz�lt, hogy K�sa Somogyi Gy�rgy�t kell megszavazni. Az els� fordul�t v�g�lis eredm�nytelennek hirdett�k ki.                 A m�sodik fordul�ban az Eln�ks�g m�r nagyon vigy�zott arra, hogy val�s inform�ci� ne sziv�roghass�k ki, ez�rt kiz�r�lag "dezinform�ci�kat" adtak ki egyeseknek, - a sajt�nak pedig gyakorlatilag semmit. Persze a m�sodik fordul� ut�n "sem tudtak d�nteni", �gy ink�bb feloszlatt�k az Eln�ks�get. Nyomok se maradjanak.
 Pet�k Istv�nr�l ugyeb�r - a f��gy�szhez beny�jtott kutakod� beadv�ny ellen�re, illetve �ppen annak alapj�n! - kider�lt, hogy nem volt ugyan egy zseni�lis t�v�-eln�k, �m abszol�t �rtatlan. �gy azut�n annak rendje �s m�dja szerint vissza is vett�k a Magyar Telev�zi�ba, - azonnal kapott is haszn�latra egy vadonat�j aut�t, �s els� blikkre (nehogy esetleg elsz�lja mag�t) f�lmilli� forint fizet�st. Az Eln�ki Hivatal vezet�j�t, Dr. Skult�ty S�ndort - aki sz�vbeteg-volta ellen�re m�sf�l �ven �t emberfeletti er�fesz�t�sekkel, velem v�llvetve mindent elv�gzett �s megoldott, amihez Pet�k Istv�n nem �rtett - lassan/m�dszeresen, apr�nk�nt ny�rj�k ki, nem hirtelen, mint engem.

Nem hiszem, hogy messze j�rok az igazs�gt�l, amikor azt gondolom: undor�t� �s mocskos hatalmi j�tszadoz�s szenved� alanya voltam, illetve �ldozata lettem, mik�zben elhitett�k velem, hogy a Magyar Telev�zi� megment�se a feladatom. Tapasztalataim alapj�n sz�momra nyilv�nval�, hogy a Magyar Telev�zi� sorsa m�r �vekkel ezel�tt megpecs�tel�d�tt, m�sr�szt az�ta sem �rdekel senkit. Minden felel�s szem�ly - tisztelet a ritka kiv�telnek - kiz�r�lag a saj�t m�dia/rekl�m-pecseny�j�t s�t�geti. R�ad�sul a s�t�get�s �tt�rhetetlen MSZP-lobbyk vid�m, �m k�ny�rtelen kal�k�j�ban folyik. Aki felt�rja az igazs�got (l�sd: szak�rt�i jelent�seimben, sajt�-nyilatkozataimban, t�v�eln�ki p�ly�zatomban, publicisztik�mban), azt k�m�letlen�l ellehetetlen�tik, f�ld�nfut�v� teszik, �s gondoskodnak "elfelejt�s�r�l" is.
Megd�bbent�, ami orsz�gszerte folyik. �gy azut�n nem el�g egyszer�en "t�ll�pni" a nagykoal�ci�s r�m�lmokat sz�v�k hideg-cinikus, szinte f�ld�nt�li aljass�g� es�ly-latolgat�sain �s �rm�nyos gyakorlati pr�b�lkoz�sain, szervezked�sein, nem el�g szil�rdan hinni a polg�rosod�sban, annak makul�tlan tisztas�g� alapelveiben, - hanem most kell v�ghezvinni a lassan 10 �ve elmulasztott val�di rendszerv�lt�st, aminek a sarkalatos pontja, a l�nyege a posztkommunizmus, illetve a bolsevik gondolkod�s �s politikai gyakorlat t�k�letes �s marad�ktalan felsz�mol�sa.

V�c, 1998. j�nius 15.

                                                                     A Szerz�

A t�rt�net folytat�s�t a ny�jas Olvas� id�rendben publicisztik�mb�l ismerheti meg.