Nyolc jobbn�l jobb �r�gy Irak megt�mad�s�ra   

Azt tartja egy r�gi k�zmond�s, hogy amely cselekm�nynek ‘sok oka’ van, annak val�j�ban ‘egy igazi oka’ sincs; vagyis az igazi ok valahol m�lyebben rejt�zik...
Ilyenform�n a deklar�lt ‘hivatalos okok’ egyt�l-egyig casus belli-nek, �r�gynek min�s�lnek, - egy�ni meggy�z�d�s k�rd�se, ki melyiket tekinti ‘igazinak’.
J�magam az elm�lt hetek sor�n huszonk�t k�l�nb�z� okot tudtam ‘elk�l�n�teni’, - azt persze nem �ll�tom, hogy n�melyik ok nincs �sszef�gg�sben egyik-m�sikkal... Most az �r�gyeket, a m�sodik r�szben pedig a v�lhet� val�s okokat r�szletezem.

1.  A t�megpuszt�t� fegyverek megsemmis�t�se. Arr�l sz�l a t�rt�net, hogy Irak - legal�bbis Kuwait lerohan�sa, az ‘�b�l-h�bor�’ (1990-1991.) �ta - bizonyos t�megpuszt�t� (vegyi, biol�giai vagy bakteriol�giai, illetve rak�ta-fegyvereket) gy�rt vagy v�s�rol, teh�t birtokol; oly’ strat�giai c�llal, hogy azokat saj�t n�pe ellen, vagy m�s orsz�gok megt�mad�sa c�lj�b�l vesse be. Az ENSZ m�r t�bb kor�bbi, folytat�lagos hat�rozatban k�telezte Irakot felt�telezett fegyvereinek ‘hivatalos’ megsemmis�t�s�re, illet�leg a megsemmis�t�s megt�rt�nt�nek ellen-�rz�se c�lj�b�l �n. ‘fegyverzet-ellen�r�ket’ is k�ld�tt Irakba, legut�bb �ppen a most kit�rt h�bor�t k�zvetlen�l megel�z�en. Az ENSZ-ellen�r�k t�bb h�napig vizsg�l�dtak, de nem tal�ltak semmit. Az USA �s Anglia minden �ron pr�b�lta kik�nyszer�teni, hogy az ENSZ Biztons�gi Tan�csa adja hozz�j�rul�s�t, illetve konkr�t felhatalmaz�s�t ahhoz, hogy a NATO hadereje az ENSZ �gisze alatt katonai akci� r�v�n szerezzen �rv�nyt a vonatkoz� ENSZ-hat�rozatoknak. Az ENSZ s a NATO meghat�roz� jelent�s�g� tag�llamai, Franciaorsz�g, N�met-orsz�g, valamint Oroszorsz�g v�t�jukkal fenyegett�k az USA �s Anglia t�rgyi kezdem�nyez�s�t, mert a fegyverzet-ellen�r�k tov�bbi vizsg�l�d�s�t tartott�k volna ink�bb sz�ks�gesnek egy k�ts�ges kimenetel�, kalandor h�bor� helyett. V�g�l George W. Bush, az USA eln�ke 48 �r�s ultim�tumot szabott Szadd�m Huszeinnek, hogy elhagyja Irakot; majd amikor a hat�rid� sikertelen�l lej�rt, - 2003. m�rcius 20-ik�n �jjel, ENSZ �s NATO j�v�hagy�s n�lk�l, nagy er�kkel megt�madta Irakot. Ma van az Iraki h�bor� 16. napja; az angolsz�sz seregek m�lyen benyomultak az orsz�g belsej�be, hevesen bomb�zz�k a legnagyobb v�rosokat, nagyj�b�l k�r�lz�rt�k Bagdadot, - de mind a mai napig sem vegyi, sem biol�giai fegyvereket, sem tiltott hat�sugar� rak�t�kat nem tal�ltak. Az angolok t�j�koztat�sa szerint az amerikai hadsereg viszont vitt mag�val vegyi fegyvereket, - esetleges effekt�v hadsz�nt�ri bevet�s c�lj�b�l...!
 
2.  �rv�nyt szerezni a hat�lyos ENSZ-hat�rozatoknak. A t�megpuszt�t� iraki fegyverek megsemmis�t�s�t el��r� hat�rozatoknak �ppen hogy a fegyverzet-ellen�r�k munk�j�nak folytat�sa r�v�n lehetett volna �rv�nyt szerezni, amint azt Franciaorsz�g, N�metorsz�g �s Oroszorsz�g (emellett t�bb m�s �llam is) javasolta. Az ENSZ felhatalmaz�sa n�lk�li fegyveres akci� �ta egyfolyt�ban cs�kken ennek az es�lye. Mondhatn�m �gy is: az USA �s Anglia nemzetk�zi legitimit�st n�lk�l�z� t�mad�sa val�s�ggal ‘cs�fot �z�tt’ az ENSZ-b�l; - �gy innent�l kezdve m�r �rtelmetlen is b�rmilyen ENSZ-hat�rozatokra hivatkozni.  El�zetesen az ENSZ felh�v�s�ra Irak t�bb-t�zezer oldalas jelent�sben sz�molt be arr�l, hogy nincsenek t�megpuszt�t� fegyverei. A h�bor� eddigi lefoly�sa, ‘eredm�nyei’ mind  Irak igazmond�s�r�l tan�skodnak... J�szerivel bor�t�kolni lehet a h�bor� v�g�re ‘a negat�v l�tleletet’, a v�geredm�nyt: Iraknak (m�r) nem voltak t�megpuszt�t� fegyverei, amikor a sz�vets�gesek megt�madt�k... S�lyos k�nnyelm�s�gre vall egy�bk�nt e tekintetben is a h�bor� megind�t�sa! Ugyanis Irak senkit nem fenyegetett �ll�t�lagos vegyi �s/vagy biol�giai fegyvereivel, - �mde ha t�rt�netesen lett volna ilyenje, nyilv�n bevetette volna Izrael s Kuwait ellen, vagy legink�bb az amerikai �s az angol csapatok elleni harcokban. Arra pedig gondolni sem j�; mi t�rt�nt volna, ha egy rak�ta vagy bomba telibe tal�l mondjuk egy ‘anthrax vagy ricin gy�rat’! Humanit�rius t�megkatasztr�fa...
 
3.  Szadd�m Huszein dikt�tor elt�vol�t�sa. W. Bush ‘l�tez�’ apa-komplexus�nak (jogos) felt�telez�se n�lk�l neh�z megmagyar�zni: mi�rt �ppen Irak eln�k�t kell elt�vol�tani, amikor a vil�g egy�bk�nt tele van olyan dikt�torokkal, kiknek (pl. a moszkvai operah�zban idegg�zt haszn�l�, mellesleg ‘csecsenirt�’ Putyin, Moammer Kadhafi l�biai vez�r, �szak-Korea, stb.) az �nk�nyuralmi rendszere semmivel sem kev�sb� vesz�lyes a k�lvil�gra, mint Irak�. Nem neh�z bel�tni, hogy egy rendszer (egy dikt�tor) fennmarad�s�nak a kock�zata csak att�l f�gg, milyen befoly�st k�pes gyakorolni m�s orsz�gokra, szomsz�daira �s a vil�gra. Igaz ugyan, hogy t�bb mint 20 �ve Irak megt�madta szomsz�dj�t, Ir�nt, - �m ez a h�bor� sokkal ink�bb a hidegh�bor�s vet�lyt�rsak, az USA �s a Szovjet-�ni� b�ne volt, ami�rt felfegyverezt�k �s felt�zelt�k egym�s ellen a k�t perzsa �llamot. (Ebben speciel fontos szerepet j�tszott az akkori kommunista Magyar-orsz�g is!) Igaz, hogy 1990-ben Irak lerohanta Kuwaitot; amely egy�bk�nt egy ‘vil�gstrat�giai m��llam’ a Perzsa-�b�l bej�rat�n�l, - aff�le geopolitikai korl�t az iraki rezsim sz�m�ra, mintegy elz�rva azt egy sz�lesebb tengeri kij�ratt�l. A mai vil�ghelyzetben m�r egyik h�bor� sem lenne lehets�ges; kiz�rhat� teh�t, hogy Irak katonailag fenyegetn� a szomsz�dait. Mint a mostani h�bor� mutatja: Irak rak�t�ival - legyen azoknak ak�rmilyen t�ltet� robban�-fej�k - nem �ri el olym�rt�kben m�g a k�zvetlen szomsz�dait sem, hogy k�rt tehessen benn�k. Irak, mint rezsim, sem politikailag, sem katonailag nem fenyegetheti a vil�got..!   Egy�bk�nt: amennyiben Szadd�m Huszein szem�lyis�ge val�ban ilyen s�lyos probl�ma az USA sz�m�ra, akkor joggal mer�l fel a k�rd�s, mi�rt hagyta futni id�sebb George Bush 1991-ben?! Lehets�ges, hogy az iraki eln�k kock�zatos kor�bbi titkok tud�ja, tan�ja, ami�rt likvid�lni kell? Nem lehetne, nem lehetett volna ‘egy mag�nyos mer�nyl�vel elint�ztetni’, mint a Kennedy-fiv�reket?! �s megk�m�lni ezzel sok-sz�zezer �rtatlant, s egy gy�ny�r� t�rt�nelmi orsz�got? 
4.  Az iraki n�p felszabad�t�sa. K�ts�gtelen, hogy a legut�bbi �vekben az USA mind nagyobb kedvet �rez mag�ban ahhoz, hogy ‘felszabad�tsa’ mindazokat az orsz�gokat, melyek n�pe - szerinte - elnyomat�sban �l. Az is k�ts�gtelen, hogy ennek a hobbyj�nak csak az�ta h�dolhat ‘h�bor�tatlanul’, ami�ta a vet�lyt�rs Szovjet�ni� elt�nt a vil�gpolitika sz�npad�r�l, - hiszen a vil�g n�pei kisebbik h�nyad�nak elnyom�ja �ppen a Szovjet�ni� volt. Ma m�r nincsen jelent�s er�, amely korl�tozhatn� az US�-t felszabad�t� elk�pzel�seinek megval�s�t�s�ban. A probl�ma csak az, hogy kor�bban a Szovjet�ni� ugyanezzel az ideol�gi�val igyekezett al�t�masztani saj�t h�d�t� t�rekv�seit, hogy tudniillik felszabad�tja ezt vagy azt az orsz�got (pl. Afganiszt�nt!) az imperialista r�muralom al�l. Az amerikaiak komolyan hitt�k, hogy az irakiak (a s�it�k) egyr�szt mind azonnal fell�zadnak a dikt�tor ellen, m�sr�szt majd vir�gcsokrokkal v�rj�k t�mad�ikat.
 
5.  A liber�lis demokr�cia exportja. A nagy k�rd�s, hogy vajon export�lhat�-e a liber�lis demokr�cia, amely a t�vedhetetlen Francis Fukuyama szerint ugyeb�r minden t�rsadalmi rendszerek legt�k�letesebbike, egyben az emberi t�rt�nelem legv�gs� st�diuma? Felszabad�that�-e b�rmely ‘elnyomott’ n�p (eset�nkben az iraki) an�lk�l, hogy megk�rdezn�nk, akarja-e? Annak idej�n a szocializmus a gyakorlatban ‘export�lhat�nak’ bizonyult; nemcsak a II. vil�gh�bor�t k�vet�en a dics� V�r�s Hadsereg nemzetk�zi b�keszerz�d�sekben deklar�lt megsz�ll�si �vezet�ben, hanem k�s�bb folyamatosan b�v�l� ter�leten. �gy ‘gy�zhetett’ a szocialista forradalom pl. a h�rom balti �llamban, Kub�ban, Chil�ben, �szak-Vietnamban, �szak-Kore�ban, Kambodzs�ban; s�t, majdnem Afganiszt�nban is, csak h�t abba m�r belet�rt a lesz�ll� �gban h�d�t� szovjetek bicsk�ja..! Eme nagyszab�s� ‘vil�g-felszabad�t� hadj�rat’ keret�ben lett�nk mi is szocialista orsz�g - 1945-t�l 1991-ig; ekkor t�voztak orsz�gunkb�l az ideiglenesen n�lunk �llom�soz� felszabad�t�k. K�zben, 1956-ban volt egy apr�bb incidens, amikor ‘spont�n’ felkelt a magyar n�p, hogy felszabad�tsa saj�t mag�t a felszabad�t�k r�muralma al�l; de hi�ba k�rt�k az amerikaiak seg�ts�g�t, s�kets�get sz�nleltek. Megegyeztek Moszkv�val - akik akkoriban Egyiptom felszabad�t�s�val voltak elfoglalva -; s cserben hagytak minket, cser�ben Egyiptom megtart�s��rt. Pedig mi nyilv�nval�an fel akartunk szabadulni; nem �gy, mint most az iraki n�p. Ma Papp Lajos, az Irakot a napokban ‘hi�ba megj�rt’ sz�vseb�sz a k�vetkez�ket mondta err�l az ATV-ben: „Gaztett, hogy ezt a k�ny�rtelen h�d�t� h�bor�t a ‘felszabad�t�s’ nemes cselekedet�vel pr�b�lj�k beburkolni!” Elmondta m�g, hogy hi�ba gonosz dikt�tor Szadd�m Huszein, az iraki n�p nem tudatos�tja ezt mag�ban; s a t�l�l�s �let�szt�n�t�l hajtva j�l �lnek, �pp�gy, ahogy a magyar n�p is j�l �lt K�d�r J�nos dikt�tors�ga id�szak�ban! Mese a felszabad�t�sr�l!
 
6.  Megel�z� csap�s esetleges iraki t�mad�s ellen. Ha m�g eml�ksz�nk r�, - p�r h�ttel a h�bor� kit�r�se el�tt egyre magasabb sebess�gi fokozatba kapcsolt az izraeli h�bor�s t�meghiszt�ria: a polg�ri lakosok ezrei �lltak sorban r�g lej�rt szavatoss�g� g�z�larcaik �jra cser�l�se c�lj�b�l, hiszen komolyan tartottak egy iraki rak�ta-t�mad�st�l, pontosabban a vegyi fegyverek bevet�s�t�l Izrael ellen. (Itt jegyezn�m meg: mennyivel ‘c�lszer�bb’ lett volna, hogyha tartal�k-g�z�larcaink t�bb-ezres felesleg�t nem T�r�korsz�gnak aj�nljuk fel a v�delmi k�telezetts�geink (?!) teljes�t�se ‘�r�gy�n’ - �gysem kell nekik! -, hanem mind elk�ldj�k Izraelnek! Igaz, hogy nekik sincsen sz�ks�g�k r�; emellett elk�ldeni sem tudtuk volna, ak�rcsak a t�r�k�knek se, a mai napig - de mindegy...) Az els� �b�l-h�bor�ban (1991.) Irak m�g rendelkezett scud-rak�t�kkal, ki is l�tte �ket Izrael ir�ny�ban; s n�h�nnyal el is tal�lta Haifa kik�t�v�ros�t. P�r polg�ri halott volt az izraeli vesztes�g; innen a leg�jabb kori f�lelem, amely abszol�t alaptalannak bizonyult. Se Scud-rak�t�k, se vegyi fegyverek - csak g�z�larcok. M�ra m�r nyilv�nval�v� v�lt, hogy a megel�z� csap�s te�ri�ja fikt�v alapokon nyugodott, hiszen Irak senkit nem akart megt�madni, s�t, nem is volt mivel...
 
7.  A vil�gterrorizmus felsz�mol�sa. A vil�g elm�lt n�h�ny havi esem�nynapt�r�t  �ttekintve felt�nhet, hogy - minden el�zetes beharangoz�s ellen�re - �pphogy nem a terrorizmus n�vekedett, hanem csup�n a terrorizmus elleni harc. Voltak ugyan ‘terrorizmus-szer�’ esem�nyek, pl. kubai rep�l�g�pek elt�r�t�se, - �mde ezeknek sem az iszl�m fundamentalizmushoz, sem az arab terrorist�khoz, sem Usama bin Ladenhez, az Al Kaid�hoz, sem Irakhoz, vagy az iraki h�bor�hoz nem volt semmi k�ze. Voltak tucatj�val ut�bb teljesen alaptalannak bizonyult riad�k, vakl�rm�k, furcsa balesetek sz�p sz�mmal az US�-ban, vagy �ppen a londoni rep�l�t�ren, - de arab terrorista mer�nylet egy sem. Hi�ba k�z�lte nap, mint nap az amerikai h�rszerz�s, hogy az Al Kaida hol itt, hol ott k�sz�l nagy-szab�s� mer�nyletre amerikai c�lpontok ellen; egy esetben sem t�rt�nt semmi. Terrorizmus-szer� megmozdul�sok, esem�nyek kiz�r�lag azokon a ter�leteken zajlottak, ahov� a legut�bbi �vekben az amerikai hadsereg felszabad�t�sa r�v�n ‘siker�lt’ export�lni a liber�lis demokr�cia kezdem�nyeit: Afganiszt�nban �s Szerbi�ban. Afganiszt�nban robbantgatnak, rombolnak, bomb�znak, akn�znak �s puszt�tanak tov�bbra is - mint azel�tt -; ami nyilv�n a demokr�cia velej�r�ja. Szerbi�ban pedig, ahol a lopakod�k �ltal lebomb�zott Duna-hidak mindenfajta �jj��p�t�si �g�rget�sek ellen�re tov�bbra is a mederfen�ken hevernek; olyan-fok�ra n�vekedett a k�zbiztons�g, vele a liber�lis demokr�cia, hogy a z�rzavar hom�ly�b�l el�lopakod� Zimonyi-kl�n - a ‘legjobb amerikai hagyom�nyokra’ eml�keztetve! - minden gond n�lk�l hal�los mer�nyletet k�vethetett el Szerbia els� embere ellen: hidegv�rrel agyonl�tt�k a minisztereln�k Zoran Djindjic-et. Az embernek az a hat�rozott �rz�se, hogy a liberalizmus kontra terrorizmus k�rd�s ‘a legjobb esetben is’ egy tipikus ty�k-toj�s probl�ma...
 
8.  Az iraki olajmez�k privatiz�l�sa. A mai s�lyos id�kben, amikor p�ld�ul a bin Laden sza�d-ar�biai olajsejk-dinasztia egyik f� r�szv�nyes lehet a nemzetk�zi h�r� t�vk�zl�si-informatikai c�gben, a Motorol�-ban; neh�z �gy kiigazodni az egyetemes r�szv�nytulajdon szem�lytelens�g�nek szem�lyi konstell�ci�iban, - annyit mindenesetre tudni lehet, hogy a Bush-csal�d am�gy polg�ri �let�ben az olaj-�zletben utazik, nevezetesen a texasi Texaco, �s/vagy a Penzzoil c�gben. Irakra n�zve s�lyosb�t� k�r�lm�ny, hogy Szadd�m Huszein az eddigi �let�ben  kiz�rta az angolsz�sz illet�s�g� r�szv�nyeseket az olajmez�k hasznos�t�s�b�l;  a kitermel�s koncesszi�s jog�t kiz�r�lag francia, n�met, orosz �s k�nai c�gek sz�m�ra biztos�totta. A h�bor� kit�r�se el�tt a mai sz�vets�gesek hivatalosan is deklar�lt form�ban kinyilatkoztatt�k, hogy mag�t�l �rtet�d�en sz�ks�ges az iraki olajmez�k, az olajkincs privatiz�l�sa, - term�szetesen els�sorban amerikai �s angol c�gek r�szv�tel�vel. Nem csod�lkozhatunk h�t azon, ha a sz�vets�ges hadsereg - mintegy mell�kfoglalkoz�sban - valamelyik ter�let elfoglal�sa ut�n, azonnal igyekszik eloltani az adott ter�leten l�ngol�-f�st�lg� olajkutakat.  
 K�l�nben a v�g�n nem lesz majd mit privatiz�lni!   
 
 A h�bor� m�g m�lyebb, nem �r�gyszer� okair�l - majd a k�vetkez� h�ten.